A KIM szerint sajnálattal veszik tudomásul, hogy a kabinet munkájának ténye kimaradt a szervezet jelentéséből, így "a megállapításai nagy részével sem lehet egyetérteni. Sokkal indokoltabbnak tűnt volna a korrupcióért aggódni 2002 és 2010 között, amikor egymás után ejtettek szégyenfoltokat az országon az akkori kormányzati politikusok" - írta a tárca.

A Transparency International (TI) szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament székházában tartott tanácskozás kezdetén hozta nyilvánosságra jelentését, amely 25 európai ország - köztük Magyarország - vonatkozásában tekinti át a korrupció jelenségét, az azzal kapcsolatos tendenciákat.

A jelentés egyik megállapítása, hogy a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában a 2004-es EU-csatlakozás óta romlott a korrupció elleni küzdelem eredményessége.

E három országban viszonylag fejlettek ugyan a jogi keretek, de sok probléma jelentkezik a korrupció elleni előírások és reformok megvalósításakor - olvasható a dokumentumban. Magyarországot illetően a TI-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabályok meghozatala következtében súlyosan sérültek a fékek és ellensúlyok.

"A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedés-sorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában" - közölte a KIM.

"Ha ezt valaki tudja, az Magyarország, ahol generációk fogják még nyögni a korábbi felelőtlen kormányzást, az ország eladósítását, az elherdált és ellopott közpénzek hiányát" - tette hozzá a tárca.

A TI magyarországi munkatársa, Alexa Noémi a jelentéssel kapcsolatban pozitívumként említette azt, hogy megerősítették Magyarországon az ügyészséget a korrupciós esetek mélyebb feltárása érdekében. A kormány - tette hozzá - meg szeretné teremteni a közérdekű bejelentők védelmének intézményrendszerét, és elvileg törekszik a lobbyszabályozásra is, amire, mint megjegyezte, nagyon nagy szükség lenne.

Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a kormány korrupcióellenes törekvései csak a központi adminisztrációra összpontosulnak, így a párt- és kampányfinanszírozás kérdését, az üzlet és a politika összefonódásából adódó korrupciós kockázatot nem kezelik.

A KIM úgy reagált, hogy a rendszerváltás óta először van kormányzati antikorrupciós program, amelynek megkezdődött végrehajtása, a kormány hatalomra kerülése óta pedig mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sort kerített a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javításra - érvelt a minisztérium.

A közlemény szintén felidézte, hogy a kormány "jelentősen szigorította a közbeszerzésekről szóló törvényt, így vetve véget a szocialista kormányok alatti tarthatatlan gyakorlatnak, melynek nyomán milliárdokat loptak el a közbeszerzési rendszer hiányosságai és kiskapui miatt".

Az Országgyűlés ezen kívül törvényt alkotott a nemzeti vagyon védelméről, már megkezdődött az új Büntető Törvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, amely további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.

Ugyancsak a jelenlegi kormánynak köszönhető a KIM szerint, hogy a rendszerváltás óta először született kormányzati antikorrupciós stratégia és intézkedési terv. Mindezekre (az korrupció elleni határozott fellépésre,  megelőzésére, a közpénz felhasználásának átláthatóságára) a magyar társadalomban ugyanis elementáris igény alakult ki a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás alatt, amikor gyakorlatilag napi hír volt, hogy szocialista és liberális állami, önkormányzati vezetők korrupciós ügyekbe keveredtek, lettek gyanúsítottak és vádlottak - tették hozzá.