Miközben a tisztifőorvosi hivatal szerdán értesítette a kórházvezetőket arról, hogy az egyes intézményekre lebontva miként alakul át a struktúra július eljesétől (a levélben szerepel, mely települések lakossága tartozik az adott kórházhoz, hogyan alakul szakmacsoportokra lebontva az ágyszám, milyen súlyosságú betegeket láthatnak el stb.), a kormány.hu-ra feltett rendelettervezet szerint éppen a gyógyító-megelőző kasszából és a járóbeteg-ellátásból csoportosítanának át összesen 28 milliárd forintot a korábban beígért béremelésekre.

Csak az év végén kerülhetnek bajba?

Szócska Miklós államtitkár még Réthelyi Miklós minisztersége alatt egyezett meg a rezidensekkel hosszas huzavona után arról, hogy összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelik. (Közben már az is kiderült: ez nem béremelés, hanem illetménykiegészítés lesz.) Akkoriban többször volt téma, vajon miből fedezi majd a kormány ezt az összeget: Szócska Miklós sokszor emlegette ezzel összefüggésben a chipsadót, azaz, a népegészségügyi termékadót. Nem olyan régen azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból kiderült, hogy a tavaly szeptemberben bevezetett chipsadó a bevezetés után a vártnál messze alul teljesített: 2012 első negyedévében az előirányzott 20 milliárd forintból mindössze 4,438 milliárd folyt be.

A kormány, úgy tűnik, a bérrendezést inkább átcsoportosításból oldaná meg, ami a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint finoman szólva is kétséges. (A kormányrendelet egyik mellékletében fillérre pontosan az jelenik meg a bérrendezésre szánt összeg mellett, amennyivel kevesebb pénz jut a jövőben a járóbeteg- és a fekvőbeteg ellátásra.) Csiba Gábor, a BAZ Megyei intézmény igazgatója szerint ez a lépés kifogásolható, egyelőre azonban nem lehet tudni, miként kívánják ezt megvalósítani. „Elképzelhető, hogy nőni fog a kórházak összadósságállománya, de nem lehet tudni, hogy a július elsejétől életbe lépő új kórházi struktúra során mennyi megtakarítást eredményezhet, így még ez sem biztos”- véli. Ha az alapdíjat fogják csökkenteni, akkor biztosan rosszul járnak az intézmények, ha ez az összeg nem változik, akkor „csupán” az év végén kerülhetnek bajba a kórházak.

Az adósság rovására mehet a bérrendezés?

Már az eddigi rendszerben is nagyjából egyhavi finanszírozás hiányzott a kórházaknak: havi 40-44 milliárd az, amennyibe az összes kórház havonta kerül. Ebből az is kiderül, a jelen feltételek mellett félhavi finanszírozástól esnének el még pluszban. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondja, az egészségügy rendbetételének alapfeltétele a bérrendezés. „Erős bizalmi kérdés most, hogy az augusztusi fizetésekkel együtt a dolgozók megkapják január 1-től visszamenőleg a pénzüket.” A szövetség elnöke szerint azok a kollégák, akik bedobták a törölközőt, részben a szakmai feltélek miatt tették, emiatt „aggódva figyeljük az átcsoportosításról szóló híreket.”

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke sem látja, pontosan hogyan képzeli el a kormány az átcsoportosítást. Ő azt mondja lapunknak: információ nélkül nehéz elképzelni, hogy ez a pénz a július 1-től felálló új struktúra miatt fog-e majd felszabadulni, szerinte inkább az képzelhető el, hogy mindez a napi betegellátás rovására mehet. Szerinte mivel még az új struktúra sem körvonalazódott, az még nehezebben látható, hogy ez mennyiben lesz hatékonyabb elődjénél. „A kórházak összadóssága hónapról hónapra nő, az elvégzett gyógyító munkát már most sem fedezi a bevétel. Ráadásul egy átlag intézmény bevételének 65 százaléka már eddig is a bérekre ment, azaz, nagyon nem tudnak honnan spórolni.”

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint most, hogy az új minimumfeltételeket megkapták az intézmények, világossá vált: a humánerőforrás részét az esetek többségében nem fogják tudni teljesíteni. "Nincs elég szakember. Vagy ha lenne is valahol szakember, nincs rá forrás, hogy felvegyék őket, mert a szolgáltatórendszer finanszírozására kevés a rendelkezésre álló működési forrás. A kormánytól a most kialakuló helyzet - egy teljes körű intézményfelmérés után - gyors reagálást igényel. Vagy tudomásul veszik, hogy az elfogadott ágystruktúrák nem lesznek véglegesek, vagy az intézmények csak ideiglenes működési engedélyeket kaphatnak majd" - mutat rá Sinkó.

Több szakmai szervezet és szakértő jelezte a rendelettervezet kapcsán, hogy az államtitkárság úgy adott béremelést, hogy az ahhoz szükséges forrást az intézményektől vette el. "Az E-alap költségvetésének a gyógyító-megelőző kasszára fordítható összege 825 milliárd volt. A módosított költségvetés alapján az átcsoportosítások és zárolások miatt keletkezett pénzeket adnák most vissza bér formájában, azaz: egy fillér friss forrást nem tettek a rendszerbe, hanem csak annyi történt, hogy megszabják az intézményeknek, a saját pénzüket mire költhetik" - mondja egyikük.