Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Viharos gyorsasággal rendkívüli kari tanácsülést hívtak össze péntek délelőtte a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán. Az egyik javasolt napirend Tóth Miklós dékán eljárásának utólagos, kari tanácsi határozattal történő igazolása, amellyel a dékán egy kormánypárti politikus gyermekének és két másik hallgatónak igazolt utólagosan krediteket. A hvg.hu információi szerint az ügyben a rendőrség a kényszerítés gyanúját vizsgálja, és az első tanúvallomásokat is begyűjtötte.

Egy nappal azután, hogy csütörtökön Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora rövid közleményt adott ki a hvg.hu júliusi cikke nyomán elindított belső vizsgálat kiterjesztéséről, péntek délelőttre összehívták az egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar kari tanácsának rendkívüli ülését, hogy az ügyet egyik napirendi pontként megvitassák. (A cikkünk megjelenése előtt kezdődött tanácskozáson zárt ülést rendeltek el.) Tudomásunk szerint a hallgatók képviselői nem vesznek részt az ülésen, amelynek összehívását a tanács több résztvevője is szabályellenesnek tartja.

A július közepén befolyással üzérkedés, közokirat-, illetve magánokirat hamisítás gyanújával született feljelentésről a hvg.hu számolt be július végén. Az ügy lényege: a feljelentés szerint Tóth Miklós dékán júniusban a kari adminisztráció ellenállását letörve, három hallgatónak összesen 21 jegyet igazolt le több egyetemi és felsőoktatási szabályt is megszegve annak érdekében, hogy közülük ketten egy hónappal később a diplomájukat is átvehessék.

Cikkünk megjelenését követően a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomozást indított, az egyetem rektora által lefolytatott belső vizsgálat első szakaszának lezárásaként Szél Ágoston, az SE rektora augusztus 6-án felfüggesztette Tóth Miklóst és sportszakmai dékánhelyettesét, Szalma Lászlót vezetői tisztségükből. A csütörtökön bejelentett – az egyetemi belső átvilágítás második szakaszát jelentő – vizsgálattal kapcsolatban a csütörtöki egyetemi közlemény sem a kiterjesztés okáról, sem a céljáról nem közölt információt.

Rendkívüliesített ülés

A pénteki kari tanácsi ülést Hamar Pál oktatási dékánhelyettes hívta össze. A Kreditátviteli Bizottság (KáB) előterjesztésében csütörtökön kiküldött két oldalas levélből arra lehet következtetni, hogy a kar vezetői Tóth botrányt kiváltó eljárásának utólagos, kari tanácsi határozattal történő igazolására törekszenek még az előtt, hogy jövő héten az SE rektora részvételével összoktatói értekezletet tartanánaka TF-en.

Tóth Miklós, a TF dékánja
Pataky Zsolt

A levélben a tanulmányi és vizsgaszabályzat átjárhatóssággal kapcsolatos hiányosságait boncolgatja az előterjesztő Hamar Pál. A szöveg utolsó bekezdése szerint a diplomabotrányban szereplő szakpáron jelenleg érvényes nappali és levelezős "óra- és vizsgaterv értelmezésben oly mértékben különbözik egymástól, hogy egy új, egységes dokumentum készítését teszi szükségessé."

A júliusban a hvg.hu által feltárt ügyet - Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő gyermekének és két társának nagyvonalú dékáni kisegítését - diplomatikusan körülíró levéllel kapcsolatban több egyetemi forrásunk is azt mondta, hogy a három hallgatón kívül még senki nem akadt fenn ezen a rostán, annak ellenére, hogy az idén többen is voltak, akik Lasztoviczáékhoz hasonlóan nappaliról jelentkeztek át levelező képzésre. Igaz, ők fel is vették az abszolutóriumhoz és szükséges összes tantárgyi modult, és ha a tanulmányi szabályzat nem volt számukra egyértelmű, időben konzultáltak a tanulmányi osztállyal (to) is.

A kari tanács ülésének témáját beharangozó levél végére azonban újabb csavar került, mint olvasható: "a Kreditátviteli bizottság képviselője, valamint a két szak felelőse és az oktatásszervezők e hét szerdán, augusztus 22-én megbeszélést tartottak és az összegző munka eredménye a most elfogadásra ahol azonban azonnal dönteni is kellene róluk.

Forrásaink szerint, ha az SE valamelyik karán hozzá akarnak nyúlni bármelyik akkreditált képzés óra- és vizsgatevéhez, akkor apróbb, nem jelentős változtatások esetén elegendő a Magyar Akkreditációs Bizottságot utólag értesíteni, de ettől még a változtatást nem a KáB-on, hanem az Oktatási Nevelés Bizottságon keresztül kell a kari tanács elé vinni.  Az oktatási dékánhelyettestől induló folyamatban a két testület közti különbséget a szakember úgy magyarázta, hogy a helyzet most olyan, mintha a cukrászt állították volna oda a szakács helyére mondván: előbbi is utóbbi is ételeket készít.

Ha a kari tanács határozatában elfogadja a javaslatot, akkor sem valószínű, hogy azt ősztől be tudják vezetni, a módosítások érvénybe léptetéséhez ugyanis még a szenátus jóváhagyása is szükséges. A kari tanács döntést azonban ezzel együtt is hatással lehet Tóth Miklós ügyére, mivel a volt dékán érvként hozhatja fel a döntése igazolására, hogy a Lasztovicza fiú és két társa ügyében ultragyorsan lefolytatott júniusi eljárását szerinte igazoló "anomáliát" a teljes óra és tantervkiosztás átalakításával lehetett csak felszámolni.

Levelező klub

Miután augusztus 2-án Szél Ágoston rektor közleményben tudatta, hogy Tóth Miklós és Szalma Lászlót a rendőrségi nyomozás idejére felfüggeszti a pozíciójából, újabb nyilatkozati stopot rendelt el. Ennek ellenére a TF belső levelezése mégis nyilvánosságra került.

Egy nappal azt követően, hogy a rektor egy vezetői értekezleten bemutatta Mandl József rektori biztost, a dékán körbeküldött a kari dolgozóknak egy levelet, amit pár nappal később bemutatott az Index. A levélben Tóth a botrányt okozó döntését próbálta megvédeni, és - ahogy korábban a hvg.hu-nak adott rövid interjújában tette - a határidőn túl beírt jegyeket a levelező és a nappali tagozat közötti követelménykülönbséggel indokolta.

A levélben a dékán azzal mentegeti a hallgatókat, hogy mivel sokat jártak atlétika edzésre és mert „két év nappali tanulmányok során jelentősen nagyobb óraszámot hallgattak, mint ami a levelező tagozaton ezekből a tantárgyakból elő volt írva” indokolt volt a méltányosság. Ám ebből a levélből sem derül ki, honnan tudta a dékán, hogy a diákok valóban elvégezték az utólag elismert tantárgyakat, ugyanis a botrány kirobbanása óta sem került elő olyan bizonyíték, ami ezt alátámasztaná. A hivatalos, közokiratnak minősülő elektronikus indexben ugyanis nincs nyoma annak, hogy a három hallgató a később beírt tantárgyakat akár csak felvették volna.

Nem csak kényszerítés?

A rendőrségi nyomozás tart, a BRFK már három tanút is meghallgatott és kikérdezett az ügyben, és információink szerint először a kényszerítés gyanújának kivizsgálása folyik. Kényszerítésnek a büntetőjog szerint az tekinthető, ha valaki "mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz" (Btk 174. §). A kényszerítés akkor is büntethető három évig terjedő szabadságvesztéssel, ha az ügyben más bűncselekmény nem valósul meg. Ha azonban a nyomozók végül megállapítják, hogy a dékán a maga számára kért belépőkódra nem volt jogosult, és így megállhat az a gyanú is, hogy az elektronikus indexbe rögzített bejegyzései több rendbeli okirat hamisításnak tekinthetők.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!