szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egyesülete a kerettanterv tervezetét, mert az szerintük inkonzisztens, szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, ezért elfogadhatatlan. A tananyagból szinte teljesen kimaradt az általános választójog, a korai szociáldemokrácia, a Horthy-korszak azonban egyértelműen pozitív színt kapott.

Mint honlapjukon csütörtökön közzétett állásfoglalásukban kifejtették: bár a történelem a nemzeti identitástudat kialakítását és megerősítését (is) szolgálja, azt ugyanakkor károsnak tartják, ha ennek "nacionalista túlhajtása" történik, márpedig a kerettantervben erre utaló jelek vannak.

A Történelemtanárok Egyesülete szerint a tananyag ideológiailag és világnézetileg egyoldalú, és bár a fejlesztendő kompetenciák között kiemelkedő szerepet kap a kritikai gondolkodás fejlesztése, ezzel szöges ellentétben áll, hogy az öntudatos állampolgárrá nevelés, a szociális érzékenység, a demokratikus értékek és intézmények tisztelete nem, vagy alig jelenik meg a konkrét történeti anyag célkijelöléseinél. Ezzel szemben a nemzethez (annak vezetőihez) kritikátlanul hű alattvaló képe, áldozatvállalásának szükségessége hangsúlyos. A magyar történelem egyoldalú, nagyon is kritikátlan és elfogult megszépítése több ponton tapasztalható, mintha a szerzők nem ismernék Szekfű, Bibó, Szűcs Jenő és mások ezzel kapcsolatos intelmeit.

Kimaradt választójog, pozitív Horthy-korszak

A történelemtanárok szerint anakronisztikus, hogy például a török kor vagy a Rákóczi-szabadságharc esetében, vagyis a nemzetté válás előtt nemzeti összefogást említ a kerettanterv a társadalmi, nemes-jobbágy vagy felekezeti összefogás helyett. Az 5–8. osztályosok számára készült, valamint a középiskolai anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika, ugyanakkor hiányoznak például a szabadságjogokra történő utalások.

A dualizmus korának tárgyalásánál, bár szükségesnek tartják annak felismertetését, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ággá vált, nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus (6% választó) mint a kor egyik alapproblémája, ahogy a szociális feszültségek, a szociálpolitika, az uradalmi cseléd fogalma vagy a demokratikus követeléseket megfogalmazó ellenzék sem. A hazai szociáldemokrata párt csak 1945 után bukkan fel az anyagban, ugyanezek a hiányok mutatkoznak a Horthy-kor esetében is, melynek egyoldalúan pozitív beállítását sugallja a tanterv mindkét gimnáziumi anyagban.

Emellett a tananyagban sehol nem szerepel az általános választójog fogalma, a 7–12. évfolyamon igen bő tantervben csak egy helyen történik rá közvetett, homályos utalás, ott is negatív szövegkörnyezetben, meglepő módon egyenesen ebből eredeztetve a szélsőségeket: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.”

A rendszerváltás előzményeként kizárólag a lakitelki találkozó jelenik meg, és nincs szó sem a szamizdat irodalomról, sem a monori találkozóról, vagy a Társadalmi szerződésről.

Egyes esetekben konkrét tévedéseket, vitatható állításokat tartalmaz a kerettanterv: ilyen például az, hogy a török terjeszkedés megállítását Magyarországnak tulajdonítja, holott a török birodalom terjeszkedésének hatósugara valójában eddig – pontosabban Bécsig ért.

Túl sok politikatörténet, nem egyértelmű követelményrendszer

A Történelemtanárok Egyesülete megjegyzi, hogy az anyag történelemszemlélete is avítt, ugyanis a széles értelemben vett történelemtanítás szükségessége helyett erősen túlzott a politikatörténet szerepe, alig jelenik meg az életmód, mindenhol kevés figyelem jut az eltérő kultúrákra (például az iszlámra), és nem fordít kellő figyelmet a Magyarországgal szomszédos népek történetére sem. Kitértek arra is: az sem egyértelmű, mi a követelmény, és kérdéses, hogy az érettségi vizsgára melyik tematika alapján lehet felkészülni. A kerettanterv emellett szerintük nyelvileg is igen hevenyészett.

Gondot okoz azonban, hogy a forrásközpontúság és kompetenciafejlesztés nagyon időigényes, különösen akkor, ha problémás egy diákközösség szövegértési képessége. Úgy tűnik, a tervezet ezzel kevéssé számol, és emiatt fennáll annak a veszélye, hogy az ismeretek elsajátítása és átadása mellett nem marad elegendő idő a szintén előírt kompetenciafejlesztésre. Kiemelték: a Történelemtanárok Egylete a kerettanterv átdolgozása esetén kész az együttműködésre, s ennek részeként a fenti példákon túl további konkrét javaslatokat, észrevételeket tenni.

A TTE ugyanakkor örömét fejezi ki, hogy a kerettanterv készítői elfogadták a Történelemtanárok Egylete, valamint a Történelemtanárok Országos Konferenciája több éve képviselt szakmai álláspontját, így a 8. és 12. évfolyam tananyaga az 1945. évtől kezdődik. Ebből adódóan a korábbi évfolyamok korszakhatárait is változtatni kellett. Helyeselik, hogy továbbra is kiemelten fontosnak tekintik a kompetenciafejlesztést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!