Lázas munka folyik a győri Ipari Park határában. A parkból kivezető Tibormajori utcát aszfaltozzák és közművesítik – mindezt a város pénzéből, a 175 millió forintos beruházás megrendelője ugyanis Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete. A néhány hete megkezdett munkálatok azért figyelemreméltók, mert az ipari parkon kívül, közvetlenül a Tibormajori utca bal oldalán található az a földterület, amely az önkormányzat ügyvédjének köszönhetően, a zsebszerződésekhez kísértetiesen hasonló módon került egy offshore-hátterű cég tulajdonába. Ez az a bizonyos terület, ahol az Audi régóta tervezett logisztikai parkja épülhet fel.

A kincset érő szántók

A botrányos telekügylet lényege (melyet lapunk immár többrészes cikksorozatban tárt fel: első rész, második rész, harmadik rész), hogy a Luxemburgban bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű SR Group SA az önkormányzat ügyvédje, a korábban a fideszes Lázár Jánosnak is jogi tanácsokat adó Rákosfalvy Zoltán segítségével jutott szántóföldekhez ott, ahol várhatóan az Audi logisztikai központja épül majd fel, noha erre törvényesen nem is lett volna lehetősége, hiszen cég nem vásárolhat földet, külföldi pedig pláne nem. Éppen ezért a szántóföldeket Rákosfalvy vásárolta fel magánszemélyként, majd miután az ingatlanokat az ügyvéd nevére írták, egy helyrajzi szám alá összevonták őket – egy kis részüknek pedig az önkormányzat is tulajdonosa.

Ezután a földhivatal engedélyezte, hogy az addig szántóföldként bejegyzett ingatlant a jövőben ipari-kereskedelmi célra hasznosíthassa annak tulajdonosa. Ekkor az addig Rákosfalvy nevén lévő terület a luxemburgi cég magyar „leányvállalatának”, az SR Invest Logistic Kft.-nek a nevére került, méghozzá egy olyan jogcímen („tulajdonjog elismerés”), amiről a hvg.hu által megkérdezett jogászok sosem hallottak még. A 2010-ben alakult SR Invest ügyvezetője egyébként Rákosfalvy élettársa. Azzal, hogy az ingatlant átminősítették, egy csapásra megsokszorozódott az értéke. Bár az eladókat az önkormányzat ügyvédje titoktartásra kötelezte az adásvételi szerződések aláírásakor, a birtokunkba került dokumentumok arról árulkodnak, hogy a szántókat 2-3 euró körüli négyzetméterenkénti összegekért szerezték meg a “luxemburgi(ak)”, aki(k)nek a kilétét saját állítása szerint még a fideszes Borkai Zsolt polgármester sem ismeri, noha ugyanennek az ingatlannak egy kis részét a város birtokolja, azaz társtulajdonos.

A város eladja a részét

Legalábbis egyelőre. Információnk szerint ugyanis a saját részétől (ami kicsivel több, mint 7000 négyzetméter) hamarosan megszabadul a város. Egy birtokunkba került előterjesztés szerint 25 euróért kínálják fel a tulajdonostársnak. Ez azonban várhatóan nem az SR Invest lesz, amit városházi forrásaink azzal magyaráznak, hogy az önkormányzatnak minimum kínos lenne egy ismeretlen tulajdonosi hátterű társaságnak eladni a telekrészt. A vevő jó eséllyel az SR Invest részét megvásárló A+K Építőipari Kft. lehet. Utóbbi cég az, amely az Audi szeptemberi döntése értelmében felépíttetheti a logisztikai központot. Jóllehet az A+K vezetője, Tallósi Károly nem akart nyilatkozni arról, hol lesz a központ és kitől vásárolják meg a területet, információnk szerint már megkötötték az adásvételi szerződést az ingatlan nagyobb részét birtokló „luxemburgiakkal”.

Azt, hogy az SR Invest árulta idén ősszel, közvetlenül az Audi döntése után már árulni kezdte a tavaly ősszel Rákosfalvy által felvásárolt területet, az is bizonyítja, hogy az önkormányzat megkeresésünkre elismerte: a tulajdonostárs a „törvényi előírásoknak megfelelően felajánlotta megvásárlásra a tulajdonrészét”. Márpedig elővásárlási joggal akkor élhet az önkormányzat, ha a tulajdonostárs értékesíteni akarja az ingatlant. Igaz, a város nem élt ezzel a lehetőséggel, amit lapunknak azzal magyaráztak, hogy erre nincsen forrás rá. Ez persze érthető is, hiszen a nem olyan rég még szántóföldként jegyzett, néhány euró négyzetméter áron megszerzett területet információnk szerint több mint 30 eurós áron kínálta fel Győrnek az offshore-hátterű tulajdonos. Azaz nagyjából tízszer annyiért, mint amennyiért az önkormányzat ügyvédjének a segítségével hozzájutott.

"A lakosság érdekeit szolgálja"

Mindenesetre arról az önkormányzat gondoskodik, hogy még véletlenül se tegyen keresztbe senki a tervnek: az előterjesztésben egyértelműen rögzítették, hogy a vevő a tulajdonostárs lesz, így nem is versenyeztetik meg az eladást, ami persze egyáltalán nem törvényellenes, erre a jogszabály lehetőséget ad a városvezetésnek. Az eladást azzal indokolják, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon, így azt az önkormányzat önállóan hasznosítani nem tudná. „Az önkormányzatnak az ingatlan egészéhez viszonyított tulajdoni aránya miatt a liciten, önálló úton történő értékesítésnek minimális az esélye. A tulajdonostársat nem lehet arra kötelezni, hogy esetlegesen az önkormányzattal közösen értékesítse a saját tulajdoni hányadát. Mindezek miatt az értékesítés legcélszerűbb módja az önkormányzat tulajdoni hányadának a tulajdonostárs(ak) részére történő eladása, mellyel az osztatlan közös tulajdon is megszűnik” – olvasható a dokumentumban. Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e az az értesülésünk, miszerint az előterjesztés hamarosan a közgyűlés elé kerül, az önkormányzat nemmel válaszolt. Ez nem mond ellent egy másik értesülésünknek, miszerint az előterjesztést már szeptemberben elfogadták.

Borkai Zsolt polgármester

Fazekas István

Kérdés, miért kezdték el néhány hete a város pénzéből közművesíteni és aszfaltozni az ingatlan melletti földutat. Az önkormányzat a hvg.hu-nak ezt azzal indokolta, hogy az „a lakosság érdekeit szolgálja”, mivel – mint írták – a Tibormajori út Győr-Szentiván városrészt köti össze az M1-es autópályával. Ez a magyarázat azonban enyhén sántít, mivel a kérdéses útszakasz Győr-Szentiván egy gyéren lakott területére vezet be, ráadásul helyközi busz sem megy azon a vonalon. Ezzel szemben van olyan összekötő út, ami valóban felújításra szorulna.

A beruházás mellett hozták fel érvként lapunknak a Városházán, hogy az az ipari parkot üzemeltető, önkormányzati tulajdonban álló Győri Nemzetközi Ipari Park Kft.-nek lehetőséget biztosít arra, hogy a parkot keleti irányba bővítse, fejlessze. Ha viszont a városvezetés tisztában volt azzal, hogy az ipari parkot keleti irányba bővíti, még inkább érthetetlen, miért hagyta szó nélkül, hogy az önkormányzat ügyvédjének a segítségével alig egy éve egy offshore-hátterű cég tegye rá a kezét egy most aranyat érő ingatlanra, s akasszon le óriási hasznot az eladással. Korábban Borkai Zsolt a sajtónak éppen azzal érvelt, hogy az adófizetők pénzét kockáztatta volna, ha olyan helyen vett volna a város területeket, ahol egyáltalán nem biztos, hogy később épül valami – ez pedig szerinte felelőtlenség lett volna. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy korábban éppen az önkormányzat jeleskedett nem mindennapi földvásárlásokkal, amelyek végrehajtása kísértetiesen hasonló volt, mint a leendő logisztikai központnak helyt adó ingatlan esetében. Az ügyleteket akkor is Rákosfalvy bonyolította, az eladókat titoktartásra kötelezve. (Ezekről az ügyletekről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk.)

S bár „hivatalosan” a mai napig nem tudni, hol épül fel a logisztikai központ, árulkodó, hogy abban az időszakban, amikor Rákosfalvy és az önkormányzat engedélyt kapott az ingatlan ipari-kereskedelmi célú hasznosítására, a földhivatal határozatában írta, hogy az átminősített ingatlan „előreláthatólag a bővülő Audi-gyár további sikeres működését hivatott kiszolgálni”. Emellett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is azt írta, hogy a területen közel 17 hektáron a Győri Logisztikai Központ épül, amiből nagyjából 7 hektárt be is építenek.

A rendőrség még nem tudja, nyomozzon-e

Nemrég a telekügylet miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozók feljelentés-kiegészítést rendeltek el, ami magyarul azt jelenti, hogy további adatokat gyűjtenek az ügyben, s csak ezt követően döntenek arról, indítanak-e nyomozást vagy sem. Noha a feljelentés-kiegészítés határideje e héten lejárt, a rendőrség szerdán azt közölte a hvg.hu-val, hogy meghosszabbították azt. Magyarán még mindig nem döntötték el, nyomoznak-e.

Pedig szép számmal vannak megválaszolatlan kérdések az ügyben. Nem tudni például azt, ki adott megbízást Rákosfalvynak, saját maga pedig hogyan járhatott el az SR Invest és az önkormányzat nevében. Az sem világos, hogy a telekvásárlásokat mikor hagyta jóvá az önkormányzat, s a városvezetés részéről ki kezdeményezte a művelési ág megváltoztatását. Nem tudni azt sem, miért mondott le az elővásárlási jogáról az önkormányzat akkor, amikor az ingatlan Rákosfalvyról az SR Investre szállt, s erről van-e közgyűlési határozat. De legalább ennyire érdekes, hogy Rákosfalvyról „tulajdonjog elismerése” jogcímen szállt át az ingatlan az SR Invest nevére, ám nem tudni, ehhez milyen okiratokat csatoltak be a kérelmezők, illetve milyen iratokat kért be a földhivatal. Ha pedig esetleg kiderül, hogy nem minden volt szabályos a telekügyletben, akkor felettébb izgalmas kérdés, hogy valójában ki vagy kik állnak a szerencsés luxemburgi cég mögött. Előbb-utóbb talán ezekre is választ kapunk.