A NAIH-elnök mostani álláspontja az, hogy csak a kettős-többes állampolgárság ténye közérdekből nyilvános adat, az állampolgárság szerinti ország meg már csak azért sem, mert abból szenzitív adatra (nyilván a nemzetiségre, vallásra utal) lehet következtetni. Ehhez képest a Nováknak küldött levélben nem tett ilyen distinkciót, általában írt a „többes állampolgárságra vonatkozó adat”-ról, és felhívta a korábbi Jóri-állásfoglalást, ami szintén ezt a terminológiát használta - írja az Átlátszó.hu.

Az állampolgárság mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos államhoz fűződő, elsősorban jogi kapcsolatát testesíti meg: a jogszabályok által garantált jogok és előírt kötelezettségek teljességét jelenti az érintett számára. Az állampolgárság többnyire az adott nemzetiséghez való tartozást is jelenti egyben - olvasható az Átlátszó cikkében.

Az országgyűlési képviselők közjogi pozíciójából és az állampolgárok általi közvetlen választásából következően indokolt, hogy a tevékenységükkel összefüggő személyes adataik széles köre megismerhető legyen, a választópolgárok megalapozott döntésének előfeltétele, hogy a képviselőjelöltek korábbi politikai, közéleti tevékenységét, annak motivációit a lehető legszélesebb értelemben megítélhessék.

A kettős állampolgárság az adott személy számára nemcsak több jogosultságot, de esetleg több kötelezettséget is jelent, mely utóbbiak teljesítése befolyással lehet képviselői feladatai ellátására is. Ennyiben olyan személyes adatról van szó, amely a köztevékenységgel összefügg. (...) A NAIH tárgybeli állásfoglalásai (sem az eddigiek, sem a mostani) kötelező erővel nem rendelkeznek. A kérdésben irányadó precedens úgy születhet, ha az adatkérés megtagadását Novák Előd - vagy egy hasonló adatkérést bárki más - elviszi a bíróságra. A teljes bejegyzést itt olvashatja!