Szenet hordtak a HÖOK képviselői a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elé, hogy ezzel tiltakozzanak a felsőoktatás szétverése ellen. A kormány egyrészt drasztikus keretszám-csökkentésre készül, másrészt milliárdokat zároltak az egyetemeken, főiskolákon, így többek között szénszünetet rendeltek el.

A HÖOK felhívásában azt írta, hogy meg kell állítani a kormányt, amely egyébként meghazudtolta a 2008-as népszavazást. Összefogást hirdettek az egyesületekkel, szervezetekkel egy népszavazás kiírására. Nagy Dávid HÖOK-elnök a hvg.hu-nak azt is elmondta, további akciókkal is készülnek, melyek akár széndobálásokat és egyetemfoglalásokat is jelenthetnek.

Sorban csatlakoznak a tiltakozók

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) szerint a felsőoktatási intézmény működését veszélyeztetheti a száz százalékban államilag finanszírozott képzési helyek jelentős csökkentése. Az SZTE EHÖK MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámokról szóló információk, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.

A közlemény szerint jövőre 16 670-nel alacsonyabbak a 2012-es adatokhoz képest. A hallgatói önkormányzat szerint az SZTE tizenkét karának legjobb esetben is 60 százalékos hallgatói létszámcsökkenéssel kell számolnia. Az SZTE EHÖK szerint ez három év alatt azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a harmadára, nagyjából 10 ezer főre csökken. A hallgatói önkormányzat érthetetlennek, megmagyarázhatatlannak és elfogadhatatlannak tartja a kormány terveit. Az SZTE EHÖK a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hivatalos álláspontjának ismeretében dönt a további lépéseiről - áll a közleményben.

A Hallgatói Hálózat (HaHa) tiltakozást jelentett be Facebook oldalán a szerdai kormánydöntés ellen. "Nem nyugszunk bele a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentésébe, amely a felsőoktatási forráskivonás újabb állomása. A helyzet tarthatatlan, ezért feljogosítva érezzük magunkat az ellenállásra, a szembefordulásra, a mostani és leendő egyetemisták, valamint az oktatók érdekeinek megvédésére. Országszerte önszerveződésre és cselekvésre szólítunk fel minden érintettet" - olvasható a közösségi oldalon. Hétfő délutánra pedig hallgatói és oktatói fórumot szerveznek az ELTE lágymányosi kampusz északi épületének aulájába. 

Aki tehetős, az tanulhat

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szintén tiltakozik a keretszámok ellen. Közleményükben azt írják: drámai jövőt vetít előre a kormány döntése. "Aki azt hiszi, a kormánydöntésnek nincs már ma hatása a középiskolások választására, téved. Elég csak megnézni, hány magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken-főiskolákon. S, ha ehhez hozzá számoljuk azokat a
magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalhatjuk: drámai veszteség éri hazánkat. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható" - olvasható csütörtöki közleményükben.

A HAT szerint a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. "Ez jelenik meg most a felsőoktatásban is. Aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen-főiskolán, akinek nem futja a tanulás díját megfizetni, még, ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet. Csak, ha vállalja az eladósodást, már önálló életének kezdetére az anyagi értelemben vett kilátástalanságot" - írják.

Giró-Szász bejelentett

Csütörtökön délelőtt Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár közölte, csupán a hallgatók 10-20 százalékának lesz ingyenes a felsőoktatási képzés. A korábban kiszivárgott tervek szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy csak körülbelül 10 500 hallgatónak lesz ingyenes a képzés.

A kormány emellett döntött arról is, hogy aki a közigazgatásban helyezkedik el, annak az állam átvállalja a kölcsönt, a jövőben pedig a cégeknek is lehetővé teszik: aki átvállalja a pályakezdő Diákhitelét, az adókedvezményt kap.

Átalakítják a felsőoktatási rendszert is úgy, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, akik kvázi a gazdasági posztot fogják betölteni. A kancellár személyéről az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) dönt. A kormányszóvivő elmondása szerint az oktatási és a tudományos életet továbbra is a rektor irányíthatja. A kormány három tárgyalódelegációt is kijelölt az egyetemek adósságállományának átvállalására.