Egyelőre nem tárgyalt a kormány szerdai ülésén a 2013-ra tervezett felsőoktatási keretszámokról, így még nem tudni, engednek-e az állami támogatott helyek jelentős csökkentése miatt tiltakozó hallgatóknak és szakmai szervezeteknek – legalábbis ez derült ki a kormányszóvivő szerda déli tájékoztatóján.

Giró-Szász András egyebek mellett azt mondta: szerintük olyan hallgatói önkormányzatok tiltakoznak a tervek ellen, amelyek tagjait már nem is érintené a változás.

A kormány ülésezik, de délelőtt nem tárgyalták a felsőoktatási keretszámokról szóló javaslatot. Összesen 49 napirendi pont van, emiatt nem tudni, délután sorra kerül-e ez az előterjesztés – mondta Giró-Szász András.

A tájékoztatón több újságíró is felvette, hogy egyes értesülések szerint csökkentenék a felvehető diákhitel kamatát, illetve bizonyos türelmi idő lépne életbe a törlesztés megkezdése előtt. A kormányszóvivő ezeket nem kívánta kommentálni, mert mint mondta: a személyiségétől is távol áll, hogy latolgasson. Megjegyezte viszont, hogy szerinte a tandíjjal, a diákhitellel és a felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatos „polémia” félreviszi a felsőoktatás átalakításának ügyét.

Giró-Szász András mai beszéde

MTI / Kovács Tamás

A változásokat Giró-Szász András ismét azzal indokolta, hogy a kormány álláspontja szerint a magyar felsőoktatási rendszer korábbi formájában fenntarthatatlan volt, mennyiségi és minőségi szempontból is. Egyre több ember került be ugyanis az egyetemekre és főiskolákra, de egyre evesebb lett a piacképes szakember és több a munkanélküli. Példaként említette, hogy 2002-ben a főiskolát végzettek között még 8400-an voltak munkanélküliek, 2010-ben viszont már 31 ezren.

A kormány egyszerre akar minőségi képzést, és azt, hogy a bekerülő hallgatók el is végezzék azt. A tandíjjal és a diákokra háruló költségekkel kapcsolatban arra hivatkozott Giró-Szász András, hogy a 27 uniós tagállam közül csak nyolcban ingyenes a felsőoktatás, máshol fizetni kell, még akkor is, ha ezt például regisztrációs díjnak nevezik.

Nem érti, miért tiltakoznak a hallgatói önkormányzatok

Érvelése szerint a diákhitel itthon lehetővé tenné a fiataloknak, hogy források bevonása nélkül léphessenek be a felsőoktatásba, és állami pénzen tölthessenek meghatározott időt tanulással. Ezzel egyúttal kiküszöbölhetnék, hogy valaki akár 10-11 évig járjon egyetemre – tette hozzá.

Giró-Szász András úgy vélte: az elmúlt napokban „az esetek 100 százalékában” olyan szakmai szervezetek tiltakoztak a felsőoktatás átalakítása ellen, amelyek hatásköre csökkenne az átalakítások után – itt egyebek mellett a rektori konferenciát említette. Szerinte a hallgatói önkormányzatok tiltakozása sem érthető, mert a változások a mostani középiskolásokat érintenék, nem a mostani hallgatókat. A kormányszóvivő megjegyezte, hogy a tiltakozó diákönkormányzati vezetők között van olyan, aki évekkel ezelőtt kijelentkezett az egyetemről.

Stiller Ákos

A Népszabadság szerdai számában azt írta, értesülésük szerint a kormány a mai ülésen dönt arról, hogy 0 százalékra csökkenti a diákhitel jelenleg 2 százalékos kamatát. Korábban annak lehetősége is felvetődött, hogy a kormány esetleg átírja a tiltakozáshullámot kiváltó keretszámokat, de a lap úgy tudja, hogy inkább a kamatcsökkentés mellett döntenek.

Tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a kormány mai ülésén a diákhitellel összefüggő kisebb módosítások is napirendre kerülnek. Szerinte arról is tárgyalnak majd, hogy a magánszférának milyen kedvezményeket adhatnak majd abban az esetben, ha olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki korábban diákhitelt vett fel.

Emellett lesznek szakmacsoportok, akik "külön ajánlatot kapnak" majd a kormánytól - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy nem a keretszámokkal fognak foglalkozni, mert szerinte azokkal már túl sokan foglalkoznak.

Országszerte tiltakoznak a diákok, ma a Műegyetemen is

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján jövőre jelentősen csökkennének az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. A tervezet szerint 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat.

A tervezet heves ellenállást váltott ki a hallgatók körében, akik hétfő óta több városban is tiltakozásokat tartottak, Szegeden és Miskolcon pedig a kormányhivatal részleges elfoglalásával demonstráltak. Ma szintén több vidéki városban is hallgatói fórumokat tartanak, délután pedig a budapesti Műegyetemre szerveztek újabb megmozdulást.

MTI / Vajda János

Korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) meghívta Orbán Viktort szerdára a Műegyetemre, a felsőoktatási intézkedések ellen tervezett tiltakozó hallgatói rendezvényre. A HÖOK azt kérte, hogy a miniszterelnök ott mondja el a Fidesz és a személyes "véleményváltozásának okát", valamint a 2008-as népszavazáskor kinyilvánított álláspontjukhoz való jelenlegi viszonyukat.

Orbán válaszlevelében azt írta, döntéseikkel semmilyen meglepetést sem okoztak. "Bizonyára emlékszik rá, hogy az akkor parlamenti vita alatt álló felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésünkön részletekbe menően mutattam be önöknek a felsőoktatás több lépcsőben történő átalakításának tervét. A rektori konferencia is megtisztelt azzal bennünket, hogy a felsőoktatás átalakításáról érdemi egyeztetésekbe bocsátkozott" – írta levelében a miniszterelnök, aki a szakmai egyeztetésekkel Balog Zoltán miniszterhez irányította a diákokat.

Később a HÖOK azt közölte, nem megy el a miniszter által kezdeményezett egyeztetésre, szerdán pedig azt közölték, felsőoktatási fórumot hoznak létre a Magyar Rektori Konferencia és a szakszervezetek részvételével. A szervezet első ülésére a kormányt még nem hívják meg.