„A 2013-as év döntő lesz a magyar mezőgazdaság szempontjából. Ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk, ha nem szaladunk szét, akkor olyan változásokat fogunk létrehozni a magyar agráriumban, amire ötven, hatvan, de lehet, hogy száz éve sem volt példa” – mondta büszkén tavaly októberben Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúsági tagozatának kongresszusán, Cegléden.

Bár Orbán korábban kijelentette, hogy minden kérdésben megegyeznek, a Fidesz és a KDNP gyulai kihelyezett frakcióülésén várhatóan élénk vita lesz a július óta a parlament előtt lévő földtörvény-javaslatról, amelyet a kormánypártokon belül is támadtak kritikusai. A hvg.hu ugyanakkor több forrásból is úgy tudja: már nemcsak a Fidesz belső ellenzékeként viselkedő Ángyán József korábbi államtitkár, hanem más fideszes és KDNP-s politikusok is azt szorgalmazzák, hogy a törvény vitájában térjenek vissza a startvonalra: nyissák újra az általános vitát, hogy ismét lehessen nagy terjedelmű módosítókat benyújtani.

A tervezetet a vidékfejlesztési tárca terjesztette be még 2012 júliusában, de az Országgyűlés az őszi ülésszak alatt csak az általános vitáig jutott, hátra van még a részletes vita, a módosítókról szavazás és a zárószavazás. A javaslathoz eddig 209 módosító indítvány érkezett, ami arra utal, hogy jelentős lobbiharcok zajlanak a háttérben, melyek már az eredeti kormányzati célkitűzéseket is átírhatják. A Fidesz időközben módosította az alaptörvényt, annak érdekében, hogy a földtörvény is sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő jogszabály legyen.

Túry Gergely

"Két malomkő között őrlődik a kormány"

Bár Orbán Viktor a tavalyi ceglédi konferencián arról beszélt, hogy a törvény célja a külföldiek földszerzésének megakadályozása, illetve a nagybirtok korlátozása és a középbirtok megerősítése, a leghevesebb kritikák pont ezeket a pontokat érik. A Jobbik azért bírálta, mert szerintük sem a zsebszerződéseket, sem a külföldiek tulajdonszerzését nem lesz képes meggátolni, az LMP pedig - Ángyán József álláspontját magáévá téve - azt hangsúlyozta, hogy a nagybirtokosok érdekeit szolgálja.

„Ha elfogadják azokat a módosítókat, amelyeket a kormány támogatásával nyújtottak be az egyes képviselőink, akkor ez a törvény már nem is az, amit benyújtottak” – mondta a hvg.hu-nak a kormánypártokon belül is vitákat gerjesztő földtörvény-tervezetről a Fidesz egyik szakpolitikus-képviselője. Rajta kívül több képviselő is úgy vélekedett, hogy a különböző lobbik – állításuk szerint főleg az állattartó nagygazdaságok – érdeke, hogy a törvény minél hamarabb menjen át a parlamenten.

„Valóban két malomkő között őrlődik a kormány, mert lennének képviselők, akik újraírnának számos lényeges dolgot, de eközben a nagygazdálkodók is nagyon erősen lobbiznak” – mondta ezzel kapcsolatban egy, a témát jól ismerő kormánypárti forrásunk. Szerinte néhány módosítás lakmuszpapírként jelezheti, ha konkrét gazdasági körök diktálására változik a törvényszöveg. Az egyik ilyen az, hogy „nagyállat egységenként” (vagyis ötszáz kilogramm élősúlyú állatonként) két hektár föld járjon az állattartóknak, a másik, hogy ezzel párhuzamosan a mostani tervezetben szereplő foglalkoztatási kötelezettség kerüljön ki a szövegből.

Mekkora egy nagybirtok?

Az eredeti javaslat az alkalmazottak számához köti a gazdasági társaságok által bérelhető földterület nagyságát: tíz fő alatt legfeljebb 300 hektár, legalább három éve foglalkoztatott száz alkalmazott felett már 1200 hektár földet bérelhetnek. Ebbe a korlátozásba nem kell beleszámítani azokat a földeket, amelyeket a cég a saját tulajdonosaitól bérel, de még így is számos nagybirtok van Magyarországon, amelynek területe jócskán meghaladja ezt a területnagyságot, viszont nem biztos, hogy folyamatosan alkalmaznak száz embert.

A Fidesz elvileg ugyan a vidéki szavazóinak akar kedvezni, de forrásaink szerint a szövegbe jelentős mértékben „belenyúlt” a nagybirtokos lobbi. Nevük elhallgatását kérő képviselők a Bonafarm Zrt. révén több tízezer hektárt művelő Csányi Sándor bankárt tartják ezért felelősnek. Ezt az OTP elnök-vezérigazgatója sem rejti véka alá, tavaly októberben a csípőtelki tehenészete felavatásán – melyen Orbán Viktor is megjelent – élesen bírálta Ángyánt a szerinte idealisztikus elképzelései miatt, majd hozzátette, a miniszterelnökkel több „tisztázó” beszélgetésen van túl, és úgy látja, a kormányfő megértette a versenyképességgel kapcsolatos érveit.

A Fideszben komoly feszültségek vannak a családi kisgazdaságokat idealizáló szakpolitikusok és a radikális változásokat elutasító, a valós helyzethez igazodni akarók között. „Hazudik, aki azt állítja, hogy a nagybirtokra nincs szükség” – mondta az egyik képviselő, aki szerint a tervezet a célok szintjén ugyan a családi gazdaságokat támogatja, de számos kiskaput nyit a nagybirtoknak, ami torzíthatja a viszonyokat, és végül senkinek nem lenne kedvező. „Aki azt mondja, hogy a családi gazdaság maximális mérete 500 hektár, az nem járt még vidéken. Ekkor birtokot még egy nagycsalád sem képes megművelni” – hozott példát a tervezetben rejlő ellentmondásokra.

Ki számít földművesnek?

Bár információink szerint az elvileg 1200 hektárban meghatározott maximális birtokméret lehet az egyik pont, ahol újra nyílhat a vita, az már nem az Ángyán-féle ideák mentén zajlik, hanem praktikus kérdések alapján. Egy KDNP-s képviselő például úgy véli, az üzemméret kérdését egy másik törvényben kéne tisztázni. A politikus szerint túl kéne lendülni az ellentéteken, mert így túlzottan elhúzódik a vita. „Ha az a célkitűzés, hogy védjük meg a földműveseket a spekulatív földvásárlásokkal szemben, akkor szűkebbre kell szabni a fogalmat” – beszélt arról, mennyire nehéz megtalálni a középutat a különféle nézetek között.

Stiller Ákos

 „Még az alapfogalmak sincsenek rendben a törvényben. Ha így fogadjuk el, akkor a gyakorlatban gondokat okozhat, ráadásul, ha nem lesz senkinek kétharmada 2014 után, még igazítani sem tudjuk majd” – mondta a törvényjavaslathoz több módosító indítványt is benyújtó egyik fideszes képviselő, aki szerint arra is figyelni kéne, hogy egy rossz törvénnyel ne rontsa tovább a parlament az egyébként sem túl versenyképes mezőgazdaság helyzetén. Példaként a földműves fogalmát hozta fel, amely szerinte túl szűkre van szabva.

A javaslat szerint alapvetően csak az vásárolhat majd földet (vagy szerezhet haszonélvezeti jogot), aki egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy családi gazdálkodóként van nyilvántartásba véve, mezőgazdasági tevékenységet folytat, és legalább középfokú szakképesítése van (esetleg ezüst- vagy aranykalászos gazda), illetve akinek a hatóság igazolást ad arról, hogy legalább három éve mezőgazdasággal foglalkozik.

Ez már önmagában is szűkre szabja a kereteket, de több kormánypárti módosítót is benyújtottak, amelyek a földbirtok öröklését is korlátoznák. Pedig egyik forrásunk úgy véli, már a földműves fogalmának megfogalmazása is korlátozza a tulajdonhoz való alapjogokat, ami véleménye szerint biztos fennakad majd az Alkotmánybíróság szűrőjén. Egy másik forrásunk szerint a Fidesz olyan jelzéseket kapott, hogy Szabó Máté ombudsman a testülethez fordul, ha a tervezet ebben a formában megy át.