„Kinek volt ez az ígérete, bocsánat? A kormánynak ilyen ígérete nem volt!” – mondta határozottan Varga Mihály gazdasági miniszter vasárnap este, az ATV Szabad szemmel című műsorában arra a felvetésre, hogy egy – hétfő délután elfogadott – törvénymódosítással a kormány lényegében feladja egyik fontos ígéretét, amely szerint egyéni számlákon írja jóvá a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott, az állami rendszerbe visszaterelt megtakarításokat.

A korábbi ígéretek ellenére hétfőn zárószavazásra kerül egy egészségügyi salátatörvény, amelybe módosító indítványokkal egyebek mellett becsempészték néhány fontos nyugdíjszabály módosítását is. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány megkísérli fapados formában létrehozni az egyéni számlákat: a módosítás szerint ezeken a számlákon az állampolgárok azonosító adatain kívül csak „a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó” adatokat kellene nyilvántartani.

Ez lényegében azt jelenti, hogy idén január elsejétől nulláról indulnak az egyéni számlák, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem kell rá átvezetni. Ezzel párhuzamosan a magán-nyugdíjpénztári törvényből is kiveszik azt a kifejezést, amely szerint a megtakarítás „a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra” kerül, ehelyett csak az marad a szövegben, hogy ezeket az adatokat nyilván kell tartani a nyugdíjrendszerben. Ez a megoldás nem zárja ki, hogy a január 1-jétől megnyitott számlákra később régebbi összegeket is felvezessenek, de egyelőre fapados formában jönnek létre.

Két hangon énekelnek

Bár Varga vasárnap azt állította, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások jóváírásáról „szakmai vita” van, hétfőn délután Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak arról beszélt, hogy a törvénymódosítás csak első eleme egy három lépésből álló nyugdíjreformnak. Második lépésként állítólag a korábbi befizetéseket is felvezetik a nyugdíjszámlákra, majd ezután döntik el, pontosan milyen nyugdíjszámítást alkalmazzanak, amiről külön törvény rendelkezik majd. A részleteket, így a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások sorsát firtató kérdésekre a frakcióvezető nem tudott választ adni.

2011-ben még a reform ellen tüntettek

Túry Gergely

Varga vasárnap még arról beszélt, hogy ő személy szerint úgy gondolja, „a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek”, amik már nem teszik indokolttá, hogy jóváírják a megtakarításokat. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy egyelőre lekerül a napirendről a nyugdíjreform, hiszen a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások átvezetésének csak akkor van jelentősége, ha valóban bevezetik az egyéni számlás rendszert. Ekkor ugyanis mindenkiről tudni kell, mennyit fizetett be korábban, hiszen ettől függ a nyugdíjának mértéke is. Ha azonban a reform elmarad, a magán-nyugdíjpénztári pénzeknek nincs jelentősége, hiszen lényegében úgy csinálunk, mintha ez a rendszer soha nem is létezett volna.

Rogán ezzel szemben hétfő délután azt állította, hogy lesz nyugdíjreform, csak elhúzódik, lehet hogy ebben a ciklusban nem is végeznek vele. A frakcióvezető részletekről ugyan nem beszélt, de hangsúlyozta, hogy lesz egyéni nyugdíjszámla, ez lesz az egyik alapja a nyugdíjszámításnak. A kétféle nyilatkozat azt jelzi, hogy a kormánypártok soraiban sincs egyetértés arról, mit kezdjenek a nyugdíjrendszerrel. Pedig 2010 végén még nagyon határozottak voltak, a kormány és a fideszes parlamenti többség nem csak szóban, de hivatalos dokumentumokban is megerősítette, hogy nagy átalakításra készül.

Határozatokba vésték

„A kormány egyetért azzal, hogy (…) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán nyilvántartott felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően egyéni számlán kerüljön nyilvántartásra” – állt például abban a 2010. december 15-én kelt kormányhatározatban, amely a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság levezényléséről szólt. Az egyéni számla jelentőségét az is adta, hogy az akkori elképzelés szerint a felhalmozás örökölhetővé vált volna: a korábbi pénztártag halála esetén az özvegy nyugdíjába beszámították volna az az után járó járadékot is.

Néhány nappal később az Országgyűlés – Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Lázár János frakcióvezető és Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott javaslatára – elfogadott egy politikai nyilatkozatot is, amelyben az állt: „az Országgyűlés (…) kinyilvánítja, hogy (…) garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári tagoknak”, illetve „az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát”.

„Ebben az évben a magyar állami nyugdíjrendszer is átáll az egyéni számlán vezetett nyugdíjrendszerre” – ígérte Orbán Viktor még 2011. február 2-án, miután véget ért az időszak, amely alatt nyilatkozhattak a magánkasszáknál maradók.  Nem sokkal később a parlament elé is került a törvényjavaslat a nyugdíjpénztár-választás lebonyolításáról, ez azonban máris csúszást hozott Orbán ígéretéhez képest, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2012. március 31-ig kellett volna átadni a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások adatait.

Nyögvenyelős reform

Bár ezt követően hosszabb időre elült a nyugdíjreform témája, bizonyos jelekből azért sejteni lehetett, hogy nemcsak az egyéni számlák technikai kialakításával, hanem az új nyugdíjrendszer koncepciójával is gondok vannak. 2012 januárjában Selmeczi Gabriella azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a koncepciókról még vitáznak, és 2012 közepére fog eldőlni, melyiket választják. Ezzel egybecsengett, hogy a Századvég Gazdaságkutató kiadott egy műhelytanulmányt, amely az egyéni számlás nyugdíjrendszer magyarországi bevezetésének lehetőségét vizsgálta.

Ezt követően a kabinet a tavaly április végén megjelent második Széll Kálmán-tervben is azt írta, „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Közben lejárt a márciusi határidő, amikorra a PSZÁF-nak át kellett volna adnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait, de ekkorra még az sem dőlt el, hogy kinek, hiszen  a kormány nem jelölte ki az egyéni számlákért felelős intézményt. Így az adatok a PSZÁF-nál maradtak.

Végül nem az dőlt el, hogy milyen nyugdíjreform-koncepciót hajt végre a kormány, hanem az, hogy nem lesz nyugdíjreform. 2012 augusztusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt tulajdonképpen be is ismerte. Arra a kérdésre, hogy mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig hátralévő időben, a tárca azt írta: „a nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.

Egy óvatlan mondat

Az egyéni számlás nyugdíjrendszer kifejezést kétféle értelemben használhatjuk, és a kormány is kétféle értelemben használta az elmúlt években: egyfelől azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási rendszerben minden jogosult személynek kialakítanak egy névre szóló számlát, amelyen az adatait valamilyen mélységben lekövetheti. Hasonló egyéni számla működik az egészségügyi rendszerben, ahol a taj száma alapján bárki leellenőrizheti, hogy a munkáltatója befizette-e utána a tb-járulékot. Ilyet létre lehet hozni a nyugdíjrendszerben is: mindenki nyomon követhetné a járulékbefizetés-történetét, vagy például a ledolgozott napokat.

Ez azonban csak informatikai és adatfeldolgozási feladat, nem a nyugdíjrendszer reformja. A kormány vélhetően most azt mondja, az egyéni számlás nyugdíjrendszerrel ilyen egyéni számlák kialakítását ígérte. Ebből akár lehetne is valami pár év alatt, bár hatalmas munka feldolgozni a munkavállalók járulék- és nyugdíjjogosultság-történetét (nagyon nehéz például rekonstruálni, hogy a rendszerváltás előtt ki mennyi nyugdíjjogosultságot szerzett). A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ígéretek viszont azt mutatják, hogy a kormány nemcsak technikai változtatást ígért, hanem nyugdíjreformot.

Ez már a 2010-es választási kampányban vitatémává vált, miután Varga Mihály a Figyelő című hetilapnak úgy nyilatkozott: "A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk." Pár nappal később azonban az MSZP támadást indított a Fidesz ellen, 70 évre emelkedő nyugdíjkorhatárral és 20 százalékos nyugdíjcsökkenéssel riogatva az időseket és a nyugdíjba készülőket. Ennek hatására a Fidesz visszatáncolt, és nem kívánt többet a nyugdíjreformról beszélni.

Svéd vagy magyar rendszer?

A nyugdíjrendszer átalakításának szükségessége abból a problémából fakad, hogy a jelenlegi demográfiai folyamatok alapján pár évtized múlva jelentős mértékben megemelkedik a nyugdíjasok aránya, az őket eltartó aktívaké pedig drasztikusan csökken. Vagyis ahhoz, hogy egyensúlyban maradjon a rendszer, az aktívaknak egyre tovább kell dolgozniuk, jóval magasabb járulékot kell fizetniük, vagy jelentős mértékben csökkenteni kell a nyugdíjakat. A nyugdíjrendszer átalakításának erre a kihívásra kellene megoldást találnia.

Bár a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével a kormány rövid és középtávon levegőhöz juttatta az állami nyugdíjrendszert, jelentősen rontotta annak hosszú távú fenntarthatóságát. Az egyéni számlás nyugdíjmodellek – amelyek közül Magyarországon leggyakrabban a svéd modellt emlegetik – a változásokhoz úgy alkalmazkodnak, hogy egy automatikus kiegyenlítő mechanizmus alapján automatikusan magasabb nyugdíjkorhatárral, vagy alacsonyabb nyugdíjakkal kompenzálják a várható csökkenő járulékfizetést. A lényeg, hogy a rendszer zárt, nem kell és nem is lehet a költségvetésből kipótolni a nyugdíjkasszát.

Magyarországon azonban másfajta igények is felmerültek, például a gyermekvállalás ösztönzése a nyugdíjrendszeren keresztül. 2012 májusában a Nemzetgazdasági Minisztérium az  Új baby boom – A középosztály gyermekvállalási forradalma című vitairatban azt javasolta, hogy a német egyéni számlás pontrendszerhez hasonóan a nyugdíjszámításnál vegyék figyelembe, ki hány gyermeket nevelt fel, és mennyire tanítatta őket. Ez nem csak elvi lehetőség volt, hanem már a törvényjavaslat is készült az ötletről – legalábbis Mészáros József, az ONYF főigazgatója ezt nyilatkozta tavaly júniusban. A parlament elé azonban nem került kész törvényszöveg, csak a hétfői módosítás, amely egyelőre nem ebbe az irányba mutat.