Tényleg Gyurcsány érkezett a kórházba? – kérdezte az ózdi Almási Balogh Pál Kórház bejárata előtt egy testes, ősz hajú asszony, majd arra is kíváncsi volt, hogy „hozták, vagy a saját lábán jött”? Egy baloldali szimpatizáns mindjárt felvilágosította, hogy a DK elnöke nem gyógyulni ment az intézménybe, hanem „gyógyítani akar, méghozzá kézrátétellel”. Erre a kórházi köpenyes nő eloldalgott a helyszínről. A kórházkapun kisétáló Gyurcsány Ferencnek ugyanakkor egy helyi szimpatizáns, Zolnai Antalné szegezte a kérdést: miért nincs még a városban irodája a DK-nak, mire az volt a válasz, hogy zajlik a szervezés.

Az DK elnökétől a hvg.hu tudósítója jövetele okáról érdeklődött. Gyurcsány kifejtette, beszélt a kórház szakszervezeti vezetőjével, Antal Gyulánéval, és egyetértetek abban, hogy az ózdi egészségügyi dolgozókat is megilleti az a béremelés, amit az állami kórházakban 2012. január óta folyósítanak. Mint korábban megírtuk, több vidéki kórházzal együtt az ózdi egészségügyi intézmény is kimaradt a tavaly beharagozott, az orvosok, ápolók elvándorlását fékezni próbáló béremelésből, a minisztérium pedig az intézmény államosítását szabta feltételül. Ennek támogatására múlt héten tüntetést is szerveztek a dolgozók.

Mit ígért a miniszter?

Gyurcsány is erről beszélt: mint mondta, ha az állam nem viseli el a magántőke kockázatát, akkor államosítson, és ilyen esetekben nyúljon a zsebébe. Sajnálatosnak tartotta viszont, hogy a bérrendezést több hónappal ezelőtt személyesen ígérte meg Balog Zoltán miniszter és Szócska Miklós államtitkár, és azóta sem történt előrelépés ebben az ügyben.

A volt kormányfő arról is beszélt tudósítónknak, ha az országban nem mennek jól a dolgok, azt legjobban az elmaradott térségek érzik meg. Ugyanakkor „az ő miniszterelnöksége időszakában épült meg az M3-as autópálya Miskolcot érintő szakasza, amivel a megyeközpont közelebb került a fővároshoz”. Miskolcnál maradva megemlítette, abban a két ciklusban jelentős támogatást élveztek a kulturális rendezvények, mint a kocsonyafesztivál vagy az operafesztivál, amelyeket mostanában inkább államosítani akarnak, mint támogatni.

A kormányfő és a lakosság találkozása a betonon

Kovács István

Nézze meg a kormányfő ózdi kalandjának képeit

Amiatt is sajnálkozott, hogy a „tágabb régióban az utóbbi 2-3 évben semmiféle fejlődés nem érzékelhető, a szakemberek pedig elszivárognak”. Bár „ezen nem is csodálkozik, mikor egy ózdi diplomás szakápoló 90 ezer forintot visz haza”. Borsod vegetálását Matolcsy György gazdaságpolitikájára vezette vissza, azért nincsenek beruházások, mert a drága hitelek visszafogják a befektetőket. „Mostanában bűnnek tekintik, ha valaki profitot termel, a létrehozott pénzügyi bizonytalanság pedig riasztó a tőke számára. Szükség lenne legalább 1-2 éves megállapodásokra a befektetőkkel, mert anélkül hiába várják a befektetőket” – mondta.

A hátát látják

A kormányfő szerint Ózdon is rossz irányba mennek a dolgok: a tehetséges fiatalok elmennek, hiszen nincs új munkahely, ami megtartó erőt jelentene számukra. Az MSZP-kormány egykor kijelölte a 32 leghátrányosabb régiót, és előnyben részesítette a felzárkóztatásukat. A jelenlegi kormány viszont „még nem döntötte el, hogy az erőseket támogatja, akik aztán húzzák a szegényebb térségeket, vagy a halmozottan hátrányos helyzetűeknek ad plusz munkahelyteremtő támogatást”. Azt sem hallgatta el, hogy egyetért Orbán Viktorral, amikor a kormányfő az uniós pénzeket elsősorban gazdaságfejlesztésre akarja fordítani.

Kérdeztük a DK elnökét a baloldali összefogás esélyeiről is. Gyurcsány ismét hangsúlyozta, hogy nem akar miniszterelnök lenni, azt „az asszót Mesterházy Attilának és Bajnai Gordonnak kell megvívni”, de „folyamatos közöttük az egyeztetés”. Politikailag viszont károsnak tartja, ha „az ambíciók keresztezik egymást, mikor az emberek 55 százaléka már most kormányváltást akar”.

Ezután a Gyermekjóléti Szolgálat következett, ahol Mészáros-Bányai Zsuzsa közintézmény-vezetővel találkozott a politikus. Kiderült, hogy a városban egy gondozónőre 150-200 gyerek jut, holott a törvény szerint 45 fő lenne a megengedett létszám. A térségi feladatellátásban 1 200 hátrányos helyzetű gyerek sorsát kísérik figyelemmel, és szükség esetén a gyámüggyel közösen oldanak meg ügyeket. A DK elnöke érdeklődött a roma gyerekek arányáról, de a vezető kijelentette: nincs ilyen statisztikájuk. Azt viszont elárulta, sok a 14-15 éves kismama, és sokan vállalnak több, akár 6-8 gyereket is.

A volt kormányfő ezután az Árpád kávézóban tartott fórumot. A megjelentektől azt kérte, hogy „nyíltan mondják el véleményüket sorsukról, környezetükről”. 

Elsőre éppen „Horváth Károly nyugdíjas mérnök” kapott szót, aki az energiahivatalnál dolgozott, éppen ezért „nem érti a kampánytémává fajult rezsicsökkentést”. Szakemberként úgy látja, „mindezt energiatakarékos beruházásokkal és gépvásárlásokkal kellene elérni”. Szabó Pálné szerint az „elmúlt három évben sokat romlott az anyagi és egészségügyi helyzet a városban, a 2 ezer forintos rezsicsökkentés pedig úgy kell kezelni, hogy közben 5 ezerrel nőtt havi szinten az élelmiszerek vásárlási ára”.

Egy főiskolai tanár azt kérte számon Gyurcsánytól: miért nem szerepelnek többet a médiában?

Büdösek vagyunk?

A Munkáspárt KB tagja, Kónya Béla arra várt magyarázatot: ők miért büdösek a baloldal számára, „mint a sarokba dobott többnapos zokni”? Az idős férfi azt sérelmezte, hogy még az új szervezetek sem állnak velük szóba. Gyurcsány Ferenc ideológiai választ adott: itt két különböző világnézetről van szó. Ő egy „európai demokráciában hisz, míg a munkáspártiak a kommunisztikus eszméket népszerűsítik, amelyben a hatalom diktatórikusan gyakorolható”. Ez utóbbi miatt a Munkáspárt a Fideszhez áll közelebb, nem a baloldalhoz – fejtette ki, mire Kónya megköszönte a korrekt véleményt. Csák Dezsőné a Fideszről tartott rövid elemzést, amiben „ott vannak a kisgazdák, MIÉP-esek, MDF-esek és több más bekebelezett csoport tagjai, ezért a baloldalnak is mielőbb össze kellene fogni”. „Sürgősen megoldandó térségi problémaként” a „romakérdést” hangoztatta.

Gyurcsány Ferenc zárszóként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház új rendezője esetét vázolta fel, aki „egyedül nem tudta hallatni a hangját, mert senkit nem érdekelt”. Amikor megalakította a Teátrum Társaságot, változott a helyzet. A példa Ózdon nagyon is érthető – fejtette ki –, mert ahol „egy gyenge, szervezetlen Fidesz ekkora többséggel tudott nyerni 2010-ben, az egyértelműen az emberek összefogásának a hiányát jelzi”. Ezért „nem elég szidni Orbánt, mert azzal egyénileg senki nem jut előbbre”. Meg kell keresni a baloldali szervezeteket és „együttes, megsokszorozódott erővel már van esély a változtatásra”.