Nem emlékszik Valki László nemzetközi jogász olyan esetre az EU történetében, hogy egy tagállam gyakorlatilag az Uniót elítélő határozatot fogadott volna el. Rogán Antal, Kocsis Máté és Gulyás Gergely csütörtökön nyújtotta be azt a határozati javaslatot, aminek szövege gyakorlatilag megegyezik Orbán Viktor Európai Parlamentben elmondott beszédével, miszerint a magyarok „nem akarnak olyan Európában élni, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával”. A parlament csütörtöki rendkívüli ülésén egyébként Orbán Viktor arról beszélt, az országnak éppen az Európai Unió érdekében kell szembemenni akár magával az uniós intézményrendszerrel is, mert az EU „veszélyes útra lépett”.

A Fidesz retorikája kormányon folyamatosan arra épül, hogy lényegében az EU-t gyengíti, ha „beleszólnak” a tagállamok ügyeibe, és „nem fogadják el a ránk erőltetett gyámságot”. Utóbbin Orbán Viktor azt a három tagú bizottságot érti, amit a Tavares-jelentés megszavazásával az Európai Parlament hozott létre. A „Trojka” feladata az lesz, hogy a következő hónapokban a magyarországi helyzetet tanulmányozza. Magyarország így hasonló helyzetbe került, mint 2000-ben az osztrák kormány, amikor a szélsőjobboldali Jörg Haider vezette osztrák szabadságpárt került kormányra. Akkor az EU szintén egy három tagú – a változatosság kedvéért „Bölcsek Tanácsának” nevezett monitoring bizottságot nevezett ki, miközben folyamatosan ment a szájkarate az EU vezetői és az osztrák kormány között.

Tessék, lássék!

Orbán Viktor az uniós szervezetekkel folytatott vitáiban rendszeresen invitálja Magyarországra a kritikusokat, hogy – úgymond – a „saját szemükkel lássák, hogy mi a helyzet nálunk”. Mint a HVG megírta, 2000 májusában Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter hivatalosan is  kezdeményezte, hogy az EU küldje el megfigyelőit Bécsbe, akik szigorúan ellenőrizzék, megsérti-e Ausztria a közösség alapelveit, értékeit, a vizsgálat időszaka alatt a szankciókat helyezzék hatályon kívül, s ha a szakértői jelentés nem emel kifogást az osztrák kormány politikájával szemben, akkor a korábban bevezetett szankciókat tegyék ad acta. Ferrero-Waldner akkor azt mondta, a monitoringfeladatot végezhetné a brüsszeli bizottság, de a tagországok kijelölt alkotmánybírái is, a jelentés pedig hamar, az év augusztusig megszülethetne.

Orbán Viktor a csütörtöki parlamenti beszéde után: koki, vagy saller?

MTI / Koszticsák Szilárd

Közben azonban – akárcsak most a Fidesz – az ÖVP sem tétlenkedett: az osztrák kormány 18 pontos akciótervet fogadott el a szankciók szankcionálásáról. Ebből 17 pont felvilágosító előadásokról, Ausztriába szervezett utakról, rendezvényekről szólt, amelyek „meggyőzik Európát, hogy Ausztria a demokrácia országa”. Az utolsó azonban egy – kellően homályosan megfogalmazott – népszavazást helyezett kilátásba, ha az uniós szankciók még az év őszén is érvényben maradtak volna, ezen az osztrák választóknak két kérdésben kellett volna állást foglalniuk: milyen a viszonyuk az unióhoz és a szankciókhoz.

Ha a szankciókat legalább kétharmados többség elítélte volna, akkor az osztrák kormány „ellenszaknciókat” léptetett volna életbe, például belengette a kötelező befizetések késleltetését. Mint tudjuk, erre már nem került sor, az akkori trojka azonban valóban ellátogatott Bécsbe, ahogy ezt a mostani is meg fogja tenni. Martti Ahtisaari volt finn elnök, a heidelbergi Max Planck emberjogi intézet igazgatója, Jochen Frohwein és Marcelino Oreja volt spanyol külügyminiszter augusztusban találkoztak az osztrák kormánnyal, és szeptemberre már meg is volt a jelentés, arról, hogy sem az Európai Unió alapértékeit nem sérti az osztrák koalíciós kormány, sem az emberi jogokat. Abban ugyanakkor mindenki egyetértett, hogy a jelentés pozitív végkövetkeztetéseinek megszületését alapvetően befolyásolta az a körülmény is, hogy Ausztria nem vett részt az uniós döntéshozatalban, teljesen ellehetetlenítve az akkor még konszenzusos határozatokra épülő folyamatot, ebből az állapotból pedig 2000 őszére mindenkinek elege lett.

Ilyen most nyilvánvalóan nem következik be (már csak azért sem, mert a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta nincs szükség konszenzusra), ráadásul Valki László szerint sem a magyar, sem az európai parlament állásfoglalásának nincs jogi következménye. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány részéről megkérdőjelezték az EP-döntés legitimitását, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének professor emeritusa azt mondta: az EP ugyanúgy rendelkezik a nemzetközi jogban „implied powers”-nek (bennefoglalt hatáskör) nevezett lehetőséggel, mint más nemzetközi szervezetek, illetve szervek. Mivel az alapszerződés 2. cikke értelmében az Unió az emberi méltóság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul, aligha lehet elvitatni az EP-től azt a jogot, hogy az ezekkel kapcsolatos kérdésekben állást foglaljon és ajánlásokat fogalmazzon meg. Ugyanez vonatkozik annak a „trojkának” a felállítására is, amely a bizottság, a tanács és a jelentéstevő részvételével működne, és a magyar állapotokat monitorozná. Egy ilyen testület létrehozása legitim aktus, hiszen annak nem döntéshozatali, hanem kizárólag döntés-előkészítési feladatai lennének.

Nem számít

„Ez a testület az alapszerződés 7. cikkének esetleges későbbi alkalmazását készítheti elő. Ha a magyar kormány nem fog ennek tagjaival szóba állni – mint ezt Orbán Viktor előre jelezte –, akkor csak saját magát fosztja meg attól, hogy elmagyarázza döntéseinek értelmét. A bizottság munkáját ez nem fogja akadályozni, hiszen a Magyarországról szóló jelentések eddig is nyílt forrásokon – jogszabályokon, az Alaptörvény rendelkezésein, az Alkotmánybíróság határozatain – alapultak” – mondta Valki László.

Az ELTE tanára szerint az sem számít, hogy Magyarország nem tekinti legitimnek a testületet. „Egyetlen tagállamot sem kérdeznek meg arról, hogy egyetért-e azzal, ha vizsgálat indul ellene. De ez általában is így van: egy bíróság hatáskörét, legitimációját lehet ugyan vitatni, de az attól még működik, és ítéletet hoz. Annak idején Szlobodan Milosevics sem ismerte el a hágai Jugoszlávia-törvényszék joghatóságát, az mégis folytatta vele szemben az eljárást” – mondta Valki László.