Az Index több forrásból is megerősített információja szerint az NMHH budai, Ostrom utcai központjából vitték el Péceli Editet néhány nappal ezelőtt.

A főtanácsadót munkaidőben, irodájában vették őrizetbe, majd meg is bilincselték. A hírportál úgy tudja, hogy a főtanácsadó irodájából iratokat vittek el, és később átvizsgálták Péceli Edit kocsiját is.

„A befolyása a hatóság ügyeire nem volt kicsi” – jellemezte Pécelit egy névtelenséget kérő, magas rangú NMHH-s forrás a hvg.hu-nak. A forrás azt mondta, múlt hét szerdán látták utoljára az elnöki tanácsadót, azóta nem ment be az irodájába. Mint forrásunk hangsúlyozta, napok óta kering a pletyka a hatóság munkatársai körében, hogy bilincsben vitték el múlt hét szerdán, de forrásunk azt mondta, ő nem találkozott olyan alkalmazottal, aki látta volna az esetet.

Szalai helyett intézkedett

Viszont azt többen látták, hogy nyomozó külsejű emberek megszállták Péceli irodáját, átkutatták az autóját. Forrásunk azt mondta, még pletykát sem hallott arról, hogy mi az oka az akciónak, illetve az állítólagos őrizetbe vételnek, a hatóság munkatársait megdöbbentette az akció.

Az ügyet az teszi még furcsábbá, hogy a hvg.hu ügyészségi forrásból úgy értesült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségnek az a főosztálya vizsgálja, amelyhez főleg a katonai ügyek tartoznak (a szervezet átalakítása előtt ez volt a katonai ügyészség - a szerk.).

Fülöp Máté

A hvg.hu úgy tudja, Péceli korábban az NMHH-nál biztonsági igazgató-helyettes volt, majd az áprilisban elhunyt Szalai Annamária főtanácsadója lett. Információnk szerint akkor léptették elő, amikor a médiahatóság volt elnöke már nagyon súlyos beteg volt, folyamatosan kórházban tartózkodott, így lényegében számos ügyet Péceli intézett helyette. A történettel kapcsolatban felvilágosítást kért a rendőrségtől is, mire az ORFK kommunikációs osztálya azt írta, hogy „a rendőrség – hatáskörébe tartozóan – az Index által kérdezett intézkedést nem foganatosított”.

Két forrásunk is azt állította, hogy Pécelinél volt az utolsó időszakban Szalai tudtával az NMHH-elnök úgynevezett névpecsétje. Mivel az elnöknek számtalan dokumentumot kell aláírnia, a hatóságnál – mint általában az állami intézményeknél – készült egy, az elnök aláírását mintázó pecsét, amit állítólag Péceli gyakran használt a kórházban lévő Szalai tudtával.

Forrásaink szerint Péceli döntött arról, hogy megválik az elnöki kabinetfőnöktől, Fodor Gergelytől is, aki később a Terrorelhárítási Központ társadalmi kapcsolatok osztálya élére került. Kerestük Fodort, de a cikk megjelenéséig nem értük utol. Több forrás is azt állította, Szalai halála előtt komoly ellentétek, feszültségek voltak a hatóság egyes vezető beosztású munkatársai között, a kórházban lévő elnök pedig Pécelin keresztül próbálta tartani a rendet. Így volt olyan, a hatósági munkára rálátó forrás, aki úgy vélte, valamilyen formában ezek az ellentétek is előidézhették Péceli "bukását".

Pénteken megszólalt az NMHH is. A délután kiadott közleményben – amely sem a házkutatást, sem a tanácsadó őrizetbe vételét nem cáfolja – az olvasható, hogy Péceli "Szalai Annamária betegsége idején kizárólag az elnöki munkához kötődő, személyes, biztonsági kérdésekkel kapcsolatos feladatok ellátására volt hatásköre és felhatalmazása. Így tehát egykori elnöki főtanácsadói megbízatása valójában ezt a tevékenységet fedte le, és nem volt, illetve nem is lehetett sem formális, sem informális befolyása a médiahatóság vezetésére, munkájára vagy döntéseire."

Egy milliárdos ügy, amiben visszatáncolt a hatóság

Az NMHH új elnökét – több hónapos utódkeresés, átmeneti időszak után – augusztus 19-én nevezte ki Orbán Viktor javaslatára a köztársasági elnök, Áder János. A hatóság élére került Karas egyelőre csak a hatóságot vezeti –, a média felügyeletét ellátó szerv, a Médiatanács élére hétfőn – az első őszi munkanapján – választhatja meg a parlament.

Az NMHH legfontosabb döntése közvetlenül Szalai halála előtt az egyik mobilfrekvenciával volt kapcsolatos. 2014 októberében lejár a Vodafone használati jogosultsága a 900 Mhz-es frekvenciára – a cég szerint ez 2,6 millió ügyfelét érinti. A médiahatóságnak viszont 18 hónappal előtte közölnie kell, hogy mit akar kezdeni a frekvenciával, amit egyszer akár pályázat nélkül is meg lehet hosszabbítani, de az NMHH április 8-án – négy nappal Szalai halála előtt – közölte, hogy erre nem lesz lehetőség, ki akarja írni az új pályázatot. Erre a Vodafone bíróság elé vitte a hatóságot arra hivatkozva, hogy a Telenornak és a Telekomnak 2007-ben automatikusan meghosszabbította az állam a jogosultságát. A médiahatóság ügyeire rálátó forrásaink nem tudták megmondani, hogy Péceli irodáját miért kutatták át, ahogy azt sem, hogy ennek az ügynek van-e bármilyen köze az utolsó napokban született döntéshez vagy annak előkészítéséhez.

Pénteken jelentette be az NMHH, hogy 2022-ig meghosszabbították a mobilszolgáltatók 900 és 1800 megahertzes frekvenciák használatára szóló jogosultságát. Az NMHH és a három mobilszolgáltató által aláírt stratégiai megállapodás 100 milliárd forint bevételt jelent az államháztartásnak – közölte a hatóság elnökhelyettese a pénteki megállapodás aláírásakor.