„Magánfelkérésre nem adhatok véleményt, összeférhetetlenséget okozna” – információink szerint ezt a választ adta Melegh Gábor, az egyik legtekintélyesebb műszaki szakértő, mikor az ittas vezetéssel és közúti veszélyeztetéssel vádolt Eva Rezesová ügyében hozzá fordult szakvéleményért a baleseten meghalt két házaspár családja.

A számos szakmai kiadványt jegyző, a legismertebb közlekedési perekben közreműködő Melegh az elutasítást azzal indokolta, hogy a szlovák milliomosnő ügyében eddig kirendelt szakértők véleménye között „lényegi kérdésben” ellentmondás van, ilyen esetben pedig a bíróság újabb szakértői testületet von be. Ez pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület, amelynek Melegh az elnöke, így szerinte az összeférhetetlenség miatt nem vehet részt az ügyben az áldozatok családjának oldalán. Ezért – megköszönve a bizalmat – augusztus végén született válaszlevelében azt javasolta, keressenek helyette mást a szakértői névjegyzékből.

Ehhez képest alig négy héttel később, az ügy szeptember 25-i tárgyalási napján Rezesová ügyvédje, Novák Péter váratlanul újabb műszaki magánszakvéleményt nyújtott be bizonyítékként, amit Melegh Gábor készített. A szakvéleményen információink szerint szeptember 19-i dátum szerepel, vagyis a szakértő bő három héttel az után, hogy az áldozatok családjának írt levelében az ügyben összeférhetetlennek tartotta magát, már el is készült a Rezesová védelmének megbízásából készített, 60 oldalas anyaggal.

A bírónővel is írt közös könyvet

Több ügyvéd forrásunk Melegh felkérését elképesztő szakmai húzásnak nevezte, mert az igazságügyi szakértők közt valóságos szakmai potentátnak számít, a bíróságokon óriási súlya van a szavának, tekintélyének. Több közlekedési tárgyú könyvet írt – az egyiknél más, a közlekedési büntetjogban jártas szakemberek mellett, a szerzőtársa éppen dr. Fülöp Ágnes, a Rezesova-ügyben első fokon eljáró bírónő –, a műszaki egyetem gépjármű tanszékének egyik vezetője, háromszor választották a szakértők legfontosabb szervezete, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének.

Fülöp Máté

„A sajtóból hallottam arról, hogy megszűnt az ellentét a szakértői vélemények között, és így már nem állt fenn összeférhetetlenség” – reagált a hvg.hu-nak Melegh Gábor, hozzátéve, hogy pár nappal később kereste meg a szlovák milliomosnő védelme. Információink szerint ugyanakkor az áldozatok családja szintén újra a szaktekintélyhez fordult, miután megszűnt az összeférhetetlenségi ok, de újabb levelükre már nem kaptak tőle választ.

Információinkat, így Melegh saját összeférhetetlenségét felvető válaszát kérdésünkre megerősítette Hantos Ádám ügyvéd, aki az ügyben az áldozatok családjának jogi képviselője. Ezért hétfőn kizárási indítványt nyújtott be a Gödöllői Járásbíróságon, amelyben kérte, hogy Meleghet zárják ki az eljárásból, mert nem várható tőle elfogulatlan szakvélemény.

Sávváltás 1,5 másodperc alatt

Az ügyben Melegh bevonása előtt négy igazságügyi műszaki szakértőt vontak be, valamennyien részletesen elemezték, szerintük hogyan történhetett a baleset 2012. augusztus 21-én az M3 autópályán. A két, hatóságok által kirendelt szakértő hasonlóképpen 170-180, illetve 175-185 km/h közé becsülte Rezesová BMW X5-ének sebességét, míg az éppen egy nyerges vontató előzésébe kezdő Fiat Punto szerintük 103-107 km/h-val mehetett. Mindketten arra jutottak, hogy ha a szlovák milliomosnő a megengedett 130 km/h-val hajt, a baleset elkerülhető lett volna, sőt egyikük szerint még akkor is elég ideje lett volna lassítani, ha csak 150-nel megy.

Az utolsó, szeptemberi tárgyalási napon előhúzott Melegh-szakvélemény a tudósítások szerint arról szólt: a Fiat sofőrje gyorsabban, „sportos” kormánykezeléssel is betérhetett Rezesová elé. Melegh Gábor a hvg.hu-nak ugyanakkor azt mondta, hogy a média több helyen pontatlanul hivatkozott a szakvéleményére, mert ő mindössze arra mutatott rá: ha a Fiat még nem fejezte be a sávváltást, mikor a két autó találkozott, akkor a más szakvéleményekben szereplő számításokhoz képest az irányváltoztatás felismerhető kezdetén közelebb voltak egymáshoz. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb ideje és tere volt Rezesovának a reagálásra, vagyis előfordulhat, hogy a megengedett sebességről sem tudta volna biztonsággal elkerülni az ütközést – közölte.

Így Melegh szakvéleménye alátámasztja a magát vétlennek valló Rezesová verzióját, miszerint a Fiat Punto hirtelen, ráadásul indexelés nélkül tért ki elé. Elemzésében 1,5 másodperccel számol, szerint ennyi idő telt el a Fiat vezetőjének a kormánymozdulata (hogy az előzés miatt kikormányozta autóját a nyerges vontató mögül, és elhagyta a sávját – a szerk.) és az ütközés között.

Rezesová veszélyérzete

Információink szerint Melegh szakvéleményében arra jutott, hogy a BMW személygépkocsi vezetője „ebben a helyzetben semmiképp sem észlelheti a Fiat előzéshez vezető kormánymozdulatát”. Sőt, mint írja, a Fiat Punto mozgása a BMW vezetőjében „veszélyérzetet kelthet”. Ezt meg is magyarázza az elemzésben: a veszélyérzet – ha nem is jogi – műszaki kategória, amely azt takarja, hogy közlekedők egymás felé haladása, mozgása az adott sebességnél konfliktushoz vezethet, ha valamelyikük nem változtat a mozgásán.
Az ugyan nem állapítható meg, hogy Rezesová állításának megfelelően tényleg nem indexelt-e a Fiat, de ha így történt, akkor ez Melegh szerint a szlovák nőnél „meglepődést is eredményezhet”. Új elemként a szakértő felvetette azt is, hogy a vezető észlelési lehetőségeit a korlátozott látási viszonyok miatt „a szemből érkező járművek zavaró fénye is kedvezőtlen irányba befolyásolhatta” – többek közt ennek az állításnak a helyszíni ellenőrzése miatt napolták el egy hónapra a tárgyalást.

Információink szerint Melegh Gábor leegyszerűsítve mindezek alapján arra jutott szakvéleményében, hogy Rezesová csak lassabban tudott reagálni a Fiat mozgására, amely viszont – más szakértők állításával ellentétben – gyorsabban tért ki elé. A konklúziója ezek alapján az, hogy a BMW vezetője a megengedett sebességet betartva, 129-130 km/h sebességgel is az elé behaladó Fiatnak ütközhetett volna.

Bírta volna a kocsi a hirtelen sávváltást?

Ezzel Melegh eltérő eredményre jutott, mint a védelem által bevont két másik műszaki szakértő. Sőt, az egyik, Rezesová védője által megjelölt szakértő korábban kifejezettem azt állította, hogy már egy 2,2 másodperc alatt végrehajtott sávváltás is a Fiat menetstabilitásának határán lett volna. A legelső tárgyalási napon pedig a bíróság tanúként hallgatta meg a balesetben meghalt két idős házaspár felnőtt gyermekeit, akik arról beszéltek, hogy a Fiat idős sofőrje kifejezetten óvatos, biztonsági vezető volt. Mint mondták, a karácsondi férfi folyamatosan karban tartotta kocsiját, lánya úgy fogalmazott, hogy miután korábban mindig csak Trabantja, Daciája volt, édesapja nagyon megbecsülte a használtan vásárolt 1.1-es Fiat Puntót. A baleset hajnalán éppen egy családtaghoz tartottak, hogy segítsenek a szüretelésben.

Mivel a vád szerint ittas volt, korábban már részletesen foglalkozott a bíróság azzal is, mikor és mennyit ivott, ugyanis a szlovák milliomosnő azt állítja, hogy a szervezetében kimutatott alkohol a megfázására bevett gyógyszerek összetevőinek, illetve a karambol utáni sokkos állapotban meghúzott vodkának tulajdonítható. Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, Rezesovát folyamatosan, öten is hívogatták telefonon Szlovákiából a baleset éjszakáján, állítólag hangvezérléssel, de még az ütközés előtti percekben is mobilozott.
Az ügyben már a perbeszédek és az ítélet következett volna, de az utolsó pillanatban benyújtott Melegh-féle szakvélemény miatt újra a szakértőknél a labda, a tárgyalás október végén folytatódik.