Alig több, mint négy hónapot élt az MSZP és az Együtt-PM tavaly augusztus végi választási megállapodása. Szerdán ugyanis Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője bejelentette: koordinált indulás helyett közös listát állítanak. Bajnai már abba is belement, hogy Mesterházy legyen a listavezető, sőt, tárgyalásokat kezdenek a korábban mindkét fél által elutasított Demokratikus Koalícióval (DK), Gyurcsány Ferenc pártjával. A pálfordulás talán meglepőnek tűnik, de a közvélemény-kutatási adatok tükrében még logikusnak is mondható.

A Tárki decemberi felmérése szerint a kormánypártokra az összes megkérdezett 28 százaléka szavazna, míg az MSZP 11, az Együtt-PM és a DK pedig 4-4 százalékot kapna. Ez azt jelenti, hogy a három baloldali szerveződés együtt sem tudja megközelíteni a Fidesz-KDNP-t, a kiegyenlített erőviszonyokhoz is mozgósítaniuk kellene még 9 százalékpontnyi szavazót a bizonytalanok még mindig igen népes (a Tárki decemberi felmérése szerint 49 százalékos) táborából. Az új választási rendszer ráadásul a korábbinál is aránytalanabb lett, alaposan megjutalmazza a győztest, még akkor is, ha az csak egy hajszállal nyer a választókerületekben.

Bár a felpörgő politikai hangulatban elvileg nem lehetetlen becsatornázni némi protestszavazatot, és mozgósítani a saját tábort, a választások már nagyon közel vannak. A jelenlegi erőviszonyok mellett már a nagy vereség és az újabb kétharmados Fidesz-győzelem elkerülése érdekében is lépniük kell a baloldali pártoknak. Nagyon valószínű, hogy kampánystratégáik végigszámolták: ma már nem működne a tavaly augusztusban – hosszú alkudozás után – összerakott rendszer. A koordinált indulás ugyanis azt feltételezte, hogy két jelentős erő van ugyanazon a térfélen (az Együtt-PM 10 százalék fölé pozícionálta magát), és nincs jelentős harmadik szereplő.

Stiller Ákos

Azóta viszont kiderült, hogy a Bajnai-pártnak gondja van a tízszázalékos küszöbbel - ami akkor kellene, ha valóban két párt, az Együtt és a PM közös listájaként indulna -, így technikailag mégis tervbe vették az egyesülést. A koordinált indulás legnagyobb kockázata épp az, hogy ha az egyik fél kiesik (nem éri el a küszöböt), akkor a listás szavazatai, illetve az egyéni jelöltjeire adott voksok is elvesznek az összefogás számára. Azzal, hogy Bajnai tette meg az első lépést a tavalyi megállapodás módosítása felé, a volt miniszterelnök lényegében beismerte saját kezdeményezésének kudarcát (de legalábbis szűkre szabott korlátait).

A jelenlegi helyzet kialakulásának másik oka, hogy augusztus óta az surranópályán megjelent a korábban már leírt Demokratikus Koalíció – a párt a Tárki felmérése szerint jelenleg 7 százalékon áll a biztos pártválasztók közt, akárcsak az Együtt-PM. Gyurcsány Ferenc a maga részéről már szinte biztosan teljesíti a minimális programot, jó eséllyel önállóan képes lenne bevinni a pártját a parlamentbe, ami a számára hatalmas siker lenne. Az MSZP-nek és az Együtt 2014-nek azonban szinte biztos vereséget jelentené a DK bejutása, de akár a küszöb alatti, négyszázalékos eredménye is: emiatt akár egyértelműen baloldalinak tartott körzeteket is elbukhatnának.

Vegyünk egy példát: Budapest XIII. kerülete, a 7. egyéni választókerület hagyományosan baloldali fellegvárnak számít, itt még 2010-ben sem tudott győzni a Fidesz. Az augusztusi megállapodás értelmében ezt a körzetet először az MSZP kapta, a párt az országosan ismeretlen Hiszékeny Dezső alpolgármestert indítja (Tóth József polgármester az összeférhetetlenség miatt nem indul, a másik képviselő, Szanyi Tibor az Európai Parlamentbe tart). A DK viszont ismert embert, Vadai Ágnes képviselőt indítja, aki talán nem nyeri meg a választókerületet, de egy jó eredménnyel azt elérheti, hogy az egyfordulós szavazáson az esélytelennek tartott, fideszes Szalay Péter nyerjen.

Mivel az új választási rendszerben a képviselők többsége az egyéni körzetekben szerez mandátumot, illetve még a győztes után is jár töredékszavazat, a győzelemre (vagy legalábbis a tisztes helytállásra) pályázó erőknek meg kell próbálniuk a lehető legtöbb körzetben nyerni. Jelenleg a Fidesz olyan magasan vezet, hogy még teljes baloldali összefogással is csak az egyéni körzetek egy kisebb része tűnik nyerhetőnek az ellenzék számára. A nagyobb erők összefogása persze még nem zárja ki, hogy – a könnyebb jelöltállítási szabályok miatt, illetve az állami finanszírozás reményében – nem indul tucatnyi törpepárt, de a tapasztalatok szerint ezek nem visznek el túl sok szavazatot.