"Jelentősen átalakult az állami reklámköltés szerkezete" - állapította meg az állami hirdetések 2008-as és 2012-es adatai alapján a Mérték Médiaelemző Műhely friss tanulmánya. Az állami reklámköltés ezek szerint koncentráltabbá vált 2012-re, kevésbé „terült szét” a jelentős piaci szereplők között, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam piactorzító hatása növekedett, a néhány kedvezményezett médium kereskedelmi bevétele mellé jelentősen hozzá tudott tenni az állam is.

Különösen feltűnővé vált ez a folyamat annak köszönhetően, hogy több szektorban is jól azonosíthatóan politikaközeli, a nagyobbik kormánypárthoz tulajdonosi szempontból is köthető szereplők váltak 2012-re az állami reklámdöntések nyerteseivé. A helyzetet még élesebbé tette, hogy 2008 és 2012 között a kereskedelmi reklámpiac is visszaesett, így tehát a baloldalhoz kötődő cégeknek kettős csökkenést kellett elszenvedniük.

Az elemzés a Kantar Média adatbázisa alapján készült, amely az úgynevezett listaáras reklámköltéseket tartalmazza, tehát nem a forintban kifejezett összegekre épül, hanem részesedéseket, százalékos megoszlásokat mutat. Egyrészt az, hogy az adott médiacég teljes - listaáron számolt - hirdetési bevétele mekkora részben származik az államtól, másrészt egy adott szektorban elköltött állami pénz mekkora része áramlik egy-egy céghez.

MTI / Máthé Zoltán

A hirdetési piac egészét tekintve a televízió a legfontosabb szektor. 2008-ban a legnagyobb közönségarányú RTL Klub tudhatta magáénak a tévés hirdetésekre elköltött állami pénz 41,6 százalékát, míg a Tv2 a második helyre szorult 27,4 százalékkal. 2012-re az RTL Klub - bár továbbra is a legnézettebb csatorna - visszaesett a harmadik helyre (17,6 száázalék), a Tv2 pedig önmagában megszerezte a televíziós állami reklámköltés felét (50,6 százalék), az M1 pedig az ötödét (20,7 százalék).

A nyomtatott napilapok piacán is hasonló folyamat játszódott le, bár itt az első helyen nem történt változás, csak annak tulajdonosi körében. Az ingyenesen terjezstett Metropol - amelynek tulajdonosa akkor még egy külföldi cég volt - 12,8 százalékban részesedett a napilapok állami reklámbevételéből. 2012-re viszont az össze, napilapokban megjelent állami hirdetési pénz közel fele (49 százalék) a Metropolhoz került, amely ekkor már a Fidesz gazdasági holdudvarához sorolható befektető, Fonyó Károly tulajdonában volt.

A napilapoknál látszik leginkább, mennyire ki vannak téve a politikának: 2008-ban a Népszabadság összes reklámbevételének - listaáron számolva -  14,1 százaléka, a Magyar Nemzetének  19,4 százaléka, a Népszaváénak 28,3 százaléka származott állami hirdetőktől. 2012-ben a Magyar Nemzetnél ez az arány 44,2 százalékra ment fel, a Népszabadságnál viszont 3,7 száázalékra csökkent.