Az újonnan hatályba lépett Ptk. csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének korábbi Ptk. szerinti megfogalmazását - írta közleményében a KIM.

A tárca idézte a korábbi szabályozást, amely szerint "a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés".  A bármiféle visszaélés fordulatot a KIM szerint a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezi, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal. 

Az új Ptk. vonatkozó rendelkezései ezt a bírói gyakorlatot hivatottak törvényi szinten rögzíteni - tette hozzá a minisztérium. "Az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok jelenlegi biztosa volt. A korábbi miniszteri biztos korábban már több olyan szakmai fórumon is képviseltette magát, ahol a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és megvitatására" - írták a tárcánál.
 
A KIM szerint a képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás "nincs alakisághoz kötve az új Ptk. szerint, történhet ráutaló magatartással is". Az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását.

A tömeg fogalmát az új Ptk. nem definiálja, a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül.
 
A fentiek alapján a KIM szerint kijelenthető, hogy téves az az állítás, amely szerint „...ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt”, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja.

A magyar Ptk. rendelkezéséről - többek között - a brit Guardian írt a napokban. A szerző, Daniel Nolan arra hívta fel az ide látogató turisták figyelmét, hogy szombattól Magyarországon bárkiről csak úgy készíthető fotó, ha arra előzetesen engedélyt ad, vagyis ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt.

Felidézte, hogy az igazságügyi tárca szerint a fotósnak kell meggyőződnie arról, hogy valaki, aki benne lenne a képben, nem próbál-e ebből kimaradni. A szerző is megemlítette azt a kormányzati érvet, hogy az új szabályozással csupán az eddigi bíri gyakorlatot rögzítették. A magyar fotográfusok azonban szerinte pontatlannak és akadályozónak tartják a törvényt, és szerintük Robert Capa és Joseph Pulitzer egykori hazája most nem tart lépést Európával.

A cikkben megszólal fotósunk, Stiller Ákos is, aki elmondja, hogy az új szabályozás más komplikációkat is hoz magával, nem világos például, hogy a riporterek lefotózhatnak-e egyáltalán ezentúl idegeneket, például egy üzlet kirakatán keresztül, vagy lehet előbb fotózni és utána kell engedélyt kérni? A Guardian teljes cikkét itt olvashatja.