„Sok tekintetben azt sem tudom megmondani, hogy mi lesz 2015-ben” – válaszolta Gyurcsány Ferenc a hvg.hu-nak, amikor az európai parlamenti választások előtt a terveiről, 2018-as miniszterelnöki ambícióiról kérdeztük. Pár héttel később – miután pártja jó eredményt ért el a május 25-i választáson – arról beszélt az Indexnek, hogy ő az egyetlen „nagy visszatérő” a magyar politikában: „Már amennyire visszatértem. A politikai halálhoz képest nagyon, hozzáteszem.”

Az áprilisi és a májusi választás után is jelentős változások történtek a baloldali ellenzék térfelén. Az országgyűlési voksolás után a saját maga kezdeményezte összefogást hibáztatva lemondott az Együtt-PM vezetősége. Bajnai Gordon azóta vissza is vonult az élvonalból. A május 25-i választási kudarc után lemondott Mesterházy Attila az MSZP éléről, a párt választmánya rendkívüli tisztújítást írt ki, jelenleg a szocialista pártot – miközben már tárgyalnak a baloldalon az őszi helyhatósági választási együttműködésről – ideiglenes vezetés irányítja.

A három nagyobb párt irányítói közül egyedül Gyurcsány maradt a posztján, és büszkén nyilatkozik arról, hogy a DK középpárttá nőtt, napról napra bővül a tagságuk. Az Origónak pedig azt mondta: a januári egyeztetéseken túl nagyvonalúak voltak az MSZP-vel, mert a szocialistáknak sokkal több parlamenti képviselőjük lett, mint amennyit a támogatásuk indokol.

De vajon képes-e visszatérni a politika élvonalába Gyurcsány Ferenc, lehet-e a baloldal vezetője és Orbán Viktor kihívója? Megnéztük, mit mutatnak a számok. (Frissítés: hétfő-kedden olvasóink is véleményt nyilváníthattak, az ő válaszaikat itt találja.)

„És most tessék”

Kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán visszatérésről, mert Gyurcsány csak egy nagyon rövid ideig vonult vissza a politikától. 2009 márciusában mondott le a miniszterelnökségről és az MSZP irányításáról, október végén viszont már szót kért és kapott a párt választmányi ülésén. Itt adta ki a „Demokraták, ébresztő!”-jelszót, és arra noszogatta a tagságot, hogy sorakozzon fel a 2010-es választásokra való tekintettel az MSZP vezetése mögött (akkor Lendvai Ildikó volt az elnök, Mesterházy a miniszterelnök-jelölt).

Gyurcsány a hívei között

Stiller Ákos

Ugyanakkor több nyilatkozatában elismerte, hogy 2010 előtt számos rossz döntést hozott. Még az országgyűlési választások előtt a hvg.hu-nak azt mondta, 2008-ban „tévesztett tempót”, azaz az elbukott népszavazás után le kellett volna mondania, hiba volt 2009 márciusáig várni. Az Indexnek arról beszélt: 2004-ben is túl korán, megfelelő politikai tapasztalat nélkül lett miniszterelnök, ezzel előre szaladt. A 2006 szeptemberében kiszivárgott őszödi beszédről viszont azt mondta, a stílusa problémás, de a tartalmát továbbra is vállalja.

A hvg.hu-nak most arról beszélt, abban semmiképpen nem hibázott, hogy nem vonult teljesen vissza a közélettől. „Ha sokáig távol van az ember, nem lehet visszajönni” – mondta Gyurcsány. Szerinte van egy erős masszív jobboldali elutasítás, ahol a jobboldali szavazók egy százas skálán 0-1 pontot adnak, ezt pedig nem kompenzálja a baloldali szavazók pozitív megítélése. Azt mondta, vele szemben a 2006 és 2009 között csalódott baloldali és liberális értelmiség jelentős része nagyon sokáig szintén rendkívül elutasító volt, melyben szerinte tavaly ősztől van érdemi elmozdulás. Tény, hogy még korábbi párttársai is leírták 2009-ben. Lendvai Ildikó a hvg.hu-nak adott májusi interjújában azt mondta: „2010-ben azt gondoltam, öt-tíz évig nem térhet vissza. Nagy együttérzéssel tanácsoltam is neki: távozzon egy időre. És most, tessék".

Szerinte, ha túl sokáig lett volna távol a politikától, akkor a választók nem szerezhettek volna új, közvetlen élményeket róla, és beégett volna az a kép, amit részben ellenfelei kampánya, részben a kormányzása idején elkövetett hibák miatt alakult ki róla.

Nem az őszödi beszéd lökte a mélybe

Gyurcsány népszerűségi mutatói sem arról tanúskodnak, hogy a volt miniszterelnök „visszatért”. A DK elnöke a Median áprilisi közvélemény-kutatása szerint a 25 legismertebb közéleti személyiség közül a legnépszerűtlenebb. Ráadásul az Ipsos által áprilisban mért 23 pontos támogatottsága mindössze kettővel múlja felül azt a 17 pontot, melyet a cég 2010 májusában és októberében mért neki, és ami Gyurcsány legrosszabb eredménye volt az elmúlt 11 évben. (Az Ipsos 2013 júniusától méri a népszerűségét, a politikusokat egy 100 pontos listán helyezi el, a Medián százalékot mér – a szerk.).

A közhiedelemmel ellentétben Gyurcsányt nem az őszödi beszéd lökte a mélybe. Népszerűsége először 2006 nyarán esett be (10 pontot), amikor bejelentette a 10 százalékos költségvetési deficit leszorítását célzó megszorító csomagját. Ezt megelőzően, ha nem is volt kiugróan kedvelt, de a 2006-ban a tavaszi választásig verte Orbán Viktort (lásd grafikonunkat), és többször járt 50 pont felett is. Sőt, az MSZP ezért állította az akkori kampánya középpontjába, mert népszerűbb volt a pártnál és fel tudta húzni a szocialistákat (ezt értékelték úgy az MSZP-sek 2006-ban, hogy megnyerte nekik a választásokat).

De még az őszödi beszéd után is meg tudta közelíteni a 40 pontos népszerűséget, viszont a 2008-as – Fidesz kezdeményezte – népszavazás betett neki (25 pont). Ennek ellenére korábbi kampányfőnöke, Szigetvári Viktor 2008 végén még úgy látta, a „kormányfő elérte a politikai nagykorúságot, de ez önmagában nem probléma”, képes lehet felállni. A 2009-es lemondása után viszont már fokozatosan 20 pont alá esett a támogatottsága. Azóta az Ipsos szerint maximum 24 pontot tudott elérni, az elmúlt 5 évben nem tudott feltörni.

A balos szavazók már kedvelik

„Könnyebben kel-fekszik úgy az ember, hogy nem akar jövőre miniszterelnök lenni. Nem nézem nap, mint nap a mutatókat” – mondta a hvg.hu-nak Gyurcsány. Kifejtette, jelenleg a DK erősítése „a fő projekt”, nem az ő imidzsének a javítása, és azzal is tisztában van, hogy a Demokratikus Koalíció által képviselt balközép politika egyelőre nem tör néppárti babérokra, rövid távon inkább az a fontos, hogy a párt, illetve a vezetői a maguk választói közegében hogyan szerepelnek. Mint mondta, ha a DK 18-20 százalékra tud növekedni 2018-ra, mellette pedig a két másik párt is jó eredményt tud felmutatni, akkor elégedett lesz. Ahogy azzal is tisztában van, hogy a jelenlegi mutatói alapján ő nem jelentkezhet be 4 év múlva a közös miniszterelnök-jelölti posztra.

A hvg.hu politikai elemzőket kért arra, értékeljék egy 5-ös skálán Gyurcsány visszatérési, rehabilitálódási esélyeit (1=teljesen esélytelen; 5=a legvalószínűbb). Azt kérdeztük tőlük: "mennyi az esélye annak, hogy..." Elemzőink nem jósolnak nagy jövőt neki:

A volt miniszterelnök a saját táborában valóban tudott javítani. A Median 2013 decemberében azt kérdezte a kormánnyal elégedetlen – de nem jobbikos – szavazóktól, hogy kit szeretnének miniszterelnök-jelöltnek. Mesterházy és Bajnai fej-fej mellett végeztek 64 százalékkal, a többi baloldali politikus közül Gyurcsány lett a harmadik 47 százalékkal – miközben a teljes népesség körében az Ipsosnál mindössze 21 ponton állt. 2013 szeptemberében – amikor az Együtt és az MSZP kihagyta az első megállapodásból a DK-t – a két nagyobbik párt szavazói úgy látták, a kormányváltáshoz szükség lenne Gyurcsány pártjára is, ráadásul mind az MSZP, mind az E14 választóinak körülbelül a kétharmada látta így. Akkor Mesterházy azzal indokolta a DK kihagyását, hogy Gyurcsány megosztó személyiség. Az MSZP akkori elnöke nem is a DK-ra, sokkal inkább a volt miniszterelnök személyes népszerűtlenségére panaszkodott, azt mondta: szívesen átadták volna a közös lista második helyét, csak azt kötötték ki, hogy ne Gyurcsány töltse be a helyet.

Orbán és Gyurcsány 2009-ben

Túry Gergely

Ezzel egy időben a bizonytalan, elkötelezetlen szavazók körében a Mediannál a DK-nak volt a legmérsékeltebb a vonzereje, a felmérésből úgy tűnt, hogy Gyurcsánnyal nem lehet új szavazókat szerezni. Ugyanakkor ez az ellentmondás is segítette a volt miniszterelnököt abban, hogy a DK-val májusban meg tudjon kapaszkodni. Amikor tavaly az Együtt meggyengült a Mesterházyval folytatott tárgyalások alatt, a DK növekedni tudott. Hasonló folyamat zajlott le májusban, de akkor az MSZP-től nyert szavazókat.

„Május 25-én kiderült, hogy a DK már nem 5 százalékos párt. Ez már nagy előrelépés, hiszen korábban arról ment a vita, hogy egyedül át tudnánk-e egyáltalán lépni a küszöböt” – értékelte a helyzetet Gyurcsány. Szerinte még a benne 2006 és 2009 között csalódott baloldali „véleményvezérek” egy része is úgy látja, a pártjával hosszú távon számolni kell. „Legfeljebb azok a fiatalabb értelmiségeik támadnak, akik inkább az LMP-hez húznak. Őket nem lehet megnyerni, vagy legfeljebb hosszú távon” – magyarázta a hvg.hu-nak a volt kormányfő.

Ugyanakkor Gyurcsány nemcsak az összes közszereplő, hanem az ellenzéki pártvezetők között is a legnépszerűtlenebb volt a választások előtt. A Median és az Ipsos adataiból kiindulva áprilisban még Vona Gábornak (34 pont) is nagyobb esélye volt arra, hogy nagyobb tömegeket szólítson meg (lásd grafikonunkat).

Viszont általában igaz, hogy a politikai elit nem túl népszerű: a lista élén álló Áder Jánosnak 57 pontja van, az ellenzékiek pedig mind a középmezőnyben vagy az alján végeztek. Gyurcsány erről korábban a hvg.hu-nak azt mondta: „Minden karakteres politikus megosztó (…) De a személyes népszerűségünknek semmi köze a politikai kapacitásunkhoz. Ezt a népszerűségi listát sokáig vezette felváltva Szili Katalin és Dávid Ibolya – érdemi politikai befolyás nélkül."

Orbán, a hullámvasutas

Az igazán népszerűtlené vált politikus nagy többsége soha nem tudott visszakerülni a politika élvonalába. Korábban az egykori pénzügyminiszter, Bokros Lajos tudta javítani az imidzsét, de ez nem sok mindenre volt elegendő. A róla elnevezett megszorító csomag bevezetésekor (1995-ben) 20 ponttal a legnépszerűtlenebb volt, 2006-ra viszont visszakapaszkodott az Ipsos szerint 49-re. Ám „politikai kapacitása” nem volt: 2010-ben hiába jelölte őt az MDF-SZDSZ szövetség kormányfőnek, a két rendszerváltó párt együtt sem szerzett 2,6 százaléknál többet a választáson.

Bokros Lajos - visszatért, de nem sokra jutott

Túry Gergely

Olyan mélységekben, mint Gyurcsány eddig csak Torgyán József volt kisgazda és Csurka István MIÉP-es politikus járt. Az előbbi igazi csúcstartó a negatív tartományban: 2001 elején például 10 ponton állt, utána el is tűnt a politikából. A mindig is népszerűtlen Csurka 2002-re esett 18 pontra, ahonnan többet nem tudott feltörni, pártja kiesett a parlamentből, és a MIÉP-en még a fiatalos Jobbikkal való szövetség sem segített 2006-ban.

Egyetlen veterán politikus van ma Magyarországon, aki az elmúlt 24 évben többször is elveszítette a népszerűségét, mégis képes volt két vesztes választás után is nyerni: Orbán Viktor – ez derül ki az Ipsos 1995 és 2014 között végzett kutatásaiból.

A kutatócég szerint az 1998-as parlamenti választás után 72 pontos támogatottsággal rendelkezett az akkor 35 éves miniszterelnök. 2012 júliusában a maga 25 pontjával megközelítette Gyurcsány értékét, a választásra mégis feljött 43-ra. Hasonlóan hullámvasutazott az első kormánya idején is: akkor is 15 pontot tudott javítani, igaz, a voksolást 2002-ben elveszítette.

Ebben a cikkünkben olvasóinkat is megkétük, hogy a politológusok hasonlóan mondjanak véleményt Gyurcsány túlélési és továbblépési esélyeiről. Felmérésünk eredményeit itt olvashatja.