Pénteken lezárult a belső vizsgálat az ELTE tanító- és óvóképző kar gólyatáborában elkövetett erőszak ügyében. Az ELTE tényfeltáró vizsgálatának eredménye szerint, a tanító- és óvóképző kar hallgatói önkormányzatának elnöke tudott arról, hogy a nemi erőszakot elkövető fotós korábban mást is zaklatott már. Erről a férfi korábbi áldozata maga számolt be Galántai Tamásnak – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A kari hallgatói önkormányzat vezetőségének tagjait korábban felfüggesztették. Egyedül Galántai Tamásról állapítottak meg, hogy súlyos mulasztást követett el, amikor nem vette figyelembe a korábban tudomására jutott információt. Így megszüntethetik a hallgatói jogviszonyát, ha az eljárás végén elmarasztalják. Azonban a vezetőség többi tagja visszakerülhet a pozíciójába – jelentették be.

Hasonló fegyelmi eljárást indítanak az erőszakkal vádolt fotós ellen is, ám ezt a rendőrségi vizsgálat végéig felfüggesztik. A fegyelmik fonákja viszont az, hogy az egyetemnek nincs beleszólása a felvételi eljárásba, így minden eltanácsolt hallgató visszakerülhet az egyetemre egy későbbi felvételi során.

A jogi karon is indítottak vizsgálatot, és három ember esetében bebizonyították, hogy felelősek azért, mert szexista dalokat énekeltettek az újoncokkal a saját gólyatáborukban. Mellettük ezen a karon még három hallgató ellen indulhat eljárás, de őket nem fenyegeti elbocsátás, akkor sem, ha megállapítják a felelősségüket. A gólyák felének megkérdezése után cáfolták, hogy az idei gólyatáborban megalázó beavatási programokat szerveztek volna. Azonban az egyetem növelni szeretné a tudatosságot a nemi egyenjogúságot illetően, ezért szakértők segítségével olyan programokat indítanak majd, amelyek segítenek megelőzni az egyetemi szexizmust, és ahova fordulhatnak a zaklatáson átesett hallgatók.

Az ELTE-n ezután csak úgy lehet gólyatábort szervezni, hogy a programot előtt egyeztetik a rektori vezetőséggel, és a szervezők köret is szigorúbban ellenőrzik majd. Azonban nem akarják a "fürdővízzel együtt a gólyákat is kiönteni", mert továbbra is fontos szocializáló lépésnek tartják a táborokat az egyetemi élet során – hangzott el.

A kari dékánoknak pedig el kell indítaniuk egy hasonló tényfeltáró vizsgálatot a hallgatói önkormányzatoknál: egyebek mellett azt nézik majd meg, hatékonyan tudják-e képviselni a diákok érdekeit, és mennyire gyakran van széles körű tagfrissítés a köreiben. Meg kell vizsgálniuk a belterjesség fokát, a politikai függetlenséget, a hallgatói juttatások szétosztásnak tisztaságát, az anyagi forrásokkal és a pozíciókkal történtő visszaélések mértékét. A vizsgálatra épülő intézkedések legfontosabb következménye az lehet, hogy megszűnhet a hallgatói önkormányzatok önálló gazdálkodása.