Mennyire rétegzett a nyugati társadalom, ehhez képest mennyivel homogénebb a sajátos utat bejáró magyar, hogyan szakított a Fidesz a hazugságokra építő politikával – többek között erről beszélt a 80 éves szociológus, műfordító a központi apparátus vezetőinek. Egy, az eseményen részt vevő hivatalnok azt mondta a hvg.hu-nak „igen különleges” hangulata volt annak az NGM-es „összminisztériumi vezetőképzésnek”, ahol Tellér Gyula volt az első előadó.

Úgy tudjuk, a Nemzetgazdasági Minisztériumból 120-150 ember hívtak össze pénteken a Fidesszel együttműködő polgári körök központi intézményében, a főváros VIII. kerületében lévő Polgárok Házában. Forrásaink szerint osztályvezetői, főosztályvezetői szinttől felfele szinte mindenki ott volt, elvárták a minisztériumi dolgozóktól, hogy jelen legyenek. Az előadásokat Varga Mihály miniszter is meghallgatta. Tellér után Kemény Dénes, a vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitánya, két coach és végül a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója „edzette” az apparátusi vezetőket. Forrásaink szerint abban nem volt különös az esemény, hogy a nagyobb cégeknél, de a minisztériumokban is szoktak továbbképzéseket, vezetői tréningeket tartani, ám egyik-másik előadó meglepte őket.

„Külföldi pénzszivattyúk”

Tellér előadásában visszatért a rendszerváltásig, és innen kiindulva magyarázta el, hogy mi történt a magyar politikában és társadalomban az elmúlt 25 évben, miért tekinthető átmeneti időszaknak a 2010-ig tartó korszak. Úgy tudjuk, arról beszélt, hogy ebben az időszakban a „posztkommunista” erők küzdöttek a jobboldali, nemzeti erőkkel, azokkal, akik valóban érdekeltek lettek volna a rendszerváltásban.

Tellér Gyula 2010 előtt a parlamentben

MTI

A miniszterelnöknek is tanácsadókat adó szociológus kifejtette, hogy miért kerültek a politikusok hazugságspirálba az elmúlt időszakban, és ebből nem tudott szabadulni szerinte a jobboldal sem. Viszont Tellér szerint 2010 ebben is korszakhatár, mert akkor a Fidesz elhatározta, hogy nem hazug kampánnyal fog kormányra kerülni. (Sem 2010-ben, sem a mostani kampányban nem tett érdemi ígéreteket a Fidesz, lényegében nem lehetett tudni, mit akar kormányon csinálni – a szerk.) A szociológus azt is fejtegette, hogy a magyar társadalom sok tekintetben más, mint a nyugati, nem annyira rétegzett, tagolt, a magyarok jóval egységesebbek. Tellér azt is kifejtette, hogy a külföldi cégek hibás logika szerint működnek Magyarországon. Szerinte a „befektetők” hitelt adnak, majd „pénzszivattyúként” kiviszik a profitot az országból, miközben a hitelfelvevők rosszul járnak.

Tellér a rendszerváltás éveiben az SZDSZ-ben politizált, a pártból 1994-ben lépett ki, mert nem értett egyet többek között azzal, hogy a liberálisok összefogtak az MSZP-vel. 2006 és 2010 között fideszes parlamenti képviselő, 2010-től a miniszterelnök tanácsadója. Az Index tavaly írta meg, hogy tanácsaiért havi 600 ezer forintot kap, a külföldi kiküldetések költségeit is állja az állam. „Olvastam és feldolgoztam az általam korábban beszerzett jelentős mennyiségű idegen nyelvű irodalom további részét. Ez a munka egyhamar nem fejeződik be” – írta rá Tellér 2012-es teljesítési igazolására, hogy mit tesz az adófizetők pénzéért cserében. Ugyanakkor figyelemmel kísérte az „összpolitikai folyamatokat” is. Az Index szerint később is az olvasást jelölte meg fő feladataként a teljesítési igazolásokon.

Kötelező olvasmány minisztereknek

Tellér Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? címmel írta meg olvasmányélményeit, majd tanulmányát a Nagyvilág márciusi számában publikálta. Ez többek között azt tartalmazza, hogy az Orbán-rendszer születőben van, de összefogott vele szemben a posztszocialista „belső ellenzék”, és az apparátus, amely még a régi szemléletmód szerint dolgozik, „posztmarxista”, ők akadályozzák a rendszer kiépülését. A Népszabadság augusztusban arról írt, ez a tanulmány nagy hatással volt Orbán Viktorra, aki a nemzetközi port felkavart tusnádfürdői beszédében fel is használta Tellér több gondolatát. A napilap szerint Orbán több miniszterének is azt javasolta, olvassa el ezt az írást, ha meg akarja érteni, hogy mit csinált az elmúlt négy évben, és milyen célokat követ a jövőben.

Tellér már a rendszerváltás óta nagyrészt ugyanazt az elméletét hangoztatja, mely szerint a rendszerváltás ellenére nem sikerült a régi beidegződésektől, a hatalmukat átmentett emberektől megszabadulni, de ez részben tudati tényező, ezen lehet változtatni, ám ehhez meg kell törni a külföldi nagyhatalmak (USA, EU-bürokrácia) befolyását. Szerinte át kell venni a hatalmat ezen erők magyarországi helytartóitól, meg kell törni a „liberális morált”, amely túl nagy szabadságot ad, túl toleráns, ezért gyengíti a magyar társadalmat.

Az egyik tanácsadói munkájáról szóló beszámolójában pár éve ezt írta: "figyelemmel kíséri a politikai összfolyamatot, különös tekintettel (...) az EU intézményeinek a magyar jogalkotás egyes pontjaival kapcsolatos követeléseire, illetve a küszöbön álló IMF-tárgyalásokra, ezek lehetséges kapcsolódására és mögöttes politikai összefüggéseire. Mindebben a de facto létező Euroatlanti Birodalom lényegére és működésére." (Nézeteiről egyébként a Magyar Narancs írt hosszabban.)

Forrásaink szerint a számokhoz, táblázatokhoz, egyenletekhez szokott közgazdászok nem igazán értették, miért kell nekik Tellér elméleteit hallgatniuk. Egyesek kikerekedett szemmel figyeltek, mások viszont láthatóan nem igazán követték a szociológust, volt, aki a telefonjába mélyedt. Úgy tudjuk, több résztvevő valósággal fellélegzett, amikor Tellért Kemény Dénes követte és egy kifejezetten lelkesítő, könnyed előadást tartott a siker, illetve a csapatszellem mibenlétéről, ahogy a két coach beszéde is érdekesnek tűnt forrásaink számára. Azt viszont egyik forrásunk megjegyezte, nem érti, mit keresett az értekezleten Hernádi Zsolt, aki a sikeres vállalatvezetésről beszélt.

Korábban miniszterelnökségi források arra panaszkodtak a hvg.hu-nak, hogy a hivatalnokok nem értik a „politikai kormányzás” lényegét, a politikai döntéshozatal logikáját, ezért sülnek el rosszul az egyes kormányzati ötletek, ezért nem működik a kommunikáció. Arról a nyáron több részes cikksorozatban számoltunk be, hogy lebénult a kormányzás, mert az apparátus nem kapott felülről egyértelmű iránymutatást, így legfeljebb találgatták, hogy mit is akar Orbán Viktor.

Egy minisztériumi forrásunk szerint hetek óta érzik, hogy nyomás alatt van az NGM, elégedetlenek a tárca teljesítményével a kormányban, így szerinte azért tartották meg ezt a „továbbképzést”, hogy felrázzák az apparátust.