Felfüggesztett szabadságvesztésre és sok millió forintos pénzbüntetésre ítélt az engedély nélküli őssejtkezelések ügyében nyolc embert, köztük Pákh Imre és Fásy Ádám üzletembereket a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú döntésében.

A tényállás szerint egy ukrán - sajtóhírek szerint utóbb Nobel-díjra javasolt - tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatalan betegeknek több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt a két üzletember.

Terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak 10-15 ezer forintért

A vádlottak jelentős befektetéssel egy kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak. Az őssejtkezelések megindítása érdekében többször folyamodtak a helyi ÁNTSZ-hez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól nem kapták meg, a dél-dunántúli ÁNTSZ azonban 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban még abban az évben - Falus Ferenc, az ÁNTSZ akkori országos vezetőjének fellépésére - visszavonták.

Fazekas István

A szóbeli indoklás során felvetődött, hogy a vádiratban nem szerepelt, így nem volt az eljárás tárgya, miként kaphatott, ha csak időlegesen is, engedélyt a cég erre a világszerte vitatott kezeléssel kapcsolatos tevékenységre. A rendelkezésre álló bizonyítékok, például a terjedelmes telefonlehallgatási anyag alapján azonban megállapítható, hogy az engedély kiadását jelentős lobbitevékenység előzte meg - hangzott el.

A nyomozás egy sértett hozzátartozójának feljelentésére indult, és a tettesek egy részét gyakorlatilag tetten érték, amikor egy budapesti egészségügyi intézményben éppen őssejtkezelésre készültek 2009 nyarán.

Megállapíthatatlan számú páciens vehetett részt az őssejtkezelésben

Huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak, daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják állapota romlását. A páciensektől többnyire ötmillió forintot kértek, de volt akitől kevesebbet és olyan is akadt, akit ingyen kezeltek. Korábban több tanúk arról számolt be, hogy nem javult az állapota, mások viszont arról beszéltek, hogy kedvező változásokat tapasztaltak a kezelés után. 

A bíró elmondta, hogy az eljárásban meghallgatott sértetteken kívül még megállapíthatatlan számú páciens vehetett részt a vádlottak által nyújtott őssejtkezelésben.

Az elsőfokú bíróság az egyik vádbeli minősítést, a csalást nem látta megállapíthatónak, de a vádlottak többségét bűnösnek mondta ki emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekményében. Ezek miatt egy év két hónap, három évre felfüggesztett és illetve tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztéseket szabott ki. Pákh Imrét 10 millió, Fásy Ádámot 7 millió, a kaposvári orvost pedig 5 millió forint pénzmellékbüntetéssel is sújtották.

Az ukrán kutatót, aki az Egyesült Államokban él, és súlyos betegsége miatt nem vehetett részt az eljárásban, a bíró egyedül azzal sújtotta, hogy tíz évre kitiltotta Magyarország területéről. Egy vádlottat, aki asszisztensként vett részt a kezelésekben, felmentett a bíróság. 

A vádlottak tagadtak és fellebbeztek

A szóbeli indoklásban a bíró kitért arra: a csalás megállapításához arra van szükség, hogy bizonyítható legyen a tévedésbe ejtéssel, anyagi haszonszerzés érdekében elkövetett károkozás. A bíró szerint azonban a tévedésbe ejtés nem bizonyítható, hiszen a vádlottak a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint maguk is hittek a kezelés eredményességében, és jelentős összegeket költöttek arra, hogy elindíthassák a labort. Emellett a betegeknek nem ígértek biztos gyógyulást, elmondták, hogy nincs engedély, volt, akitől egyáltalán nem kértek pénzt, a hatóságokkal pedig folyamatos kapcsolatban voltak az engedély megszerzése érdekében.

A bíróság által megállapított bűncselekmények törvényi tényállása szerint aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pedig emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz vagy kereskedik vele, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kuruzslás tényállása szerint, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az 1997-es egészségügyi törvény nyomán 1998-ban a büntető törvénykönyvbe került emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, illetve emberi test tiltott felhasználása elnevezésű bűncselekményeknek a szóbeli indoklás szerint nincs ítélkezési gyakorlata, magyar bíróságok ilyen bűncselekmények ügyében még nem hoztak döntést.

A vádlottak - akik mindvégig tagadták bűnösségüket - felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.