Mint korábban írtuk a miskolci gimnázium először az oktatásvezetőknek írt hosszú, a közoktatási rendszert bíráló levelet, majd miután onnan választ nem kaptak, nyilvánosságra hozták annak tartalmát. A levélben többek között úgy összegezték a mondandójukat, hogy „most már a gyerekeink, s így az ország jövője forog kockán!”.

Az oktatási szakembereket, kutatókat, egyetemi tanárokat, gyakorló pedagógusokat tömörítő Hálózat a Tanszabadságért egyetért a levélben foglaltakkal, mert az olyan, a nevelő munkát ellehetetlenítő problémákat részletez, amelyek hosszabb ideje okoznak gondot. Úgy vélik, ez egy újabb egy jaj-kiáltás, amivel a pedagógusok felhívják a figyelmet munkájuk lényegi elemeinek ellentmondásaira, a munkakörülményektől kezdve szervezeti kérdéseken át a munka tartalmi elemeiig bezárólag.

Mint írják, a hálózat örül annak, hogy a miskolci kollégákban volt bátorság kiállni a nyilvánosság elé, szakmai észrevételeiket nemcsak az oktatásügy irányítóival ismertették meg, hanem az iskolai munka „megrendelőivel”, a szülőkkel, diákokkal, az érdekelt és érintett magyar polgárokkal. Kifejezetten pozitívnak tartják, hogy a levélben foglaltakat az iskola diákjai is támogatják, és e támogatáshoz a Független Diákparlament is csatlakozott. Több más iskola és pedagógus is beállt a kezdeményezés mögé.

A HAT ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatásirányítás e jaj-kiáltást sem veszi komolyan, reakcióik, vagy éppen azok hiánya azt mutatja, hogy érzéketlen a nevelő munka első vonalában dolgozó pedagógusok kritikai észrevételeire. Úgy vélik, hogy – amint azt évek óta hangoztatják - a magyar nevelésügy rendszere rossz pályán mozog, nem fejlődik, hanem visszarendeződik, és egy régmúlt világ korszerűtlen nevelési gyakorlatát jeleníti meg.