szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem a teljesítménye vagy a rábízott feladatok fontossága miatt zárna be jogutód nélkül a kormány több mint egy tucat kormányzati háttérintézményt. Hanem mert: csak. Pedig ránézésre is vannak köztük jelentős különbségek. Többségüket egyébként nemrég az Orbán-kormány hozta létre, százmilliókkal kistafírozva őket, de van, amelyik még létre sem jött, már kivégzik.

Még nem végleges azoknak a kormányzati háttérintézeteknek a listája, melyeket bürokráciacsökkentés címén jogutód nélkül megszüntetne vagy beolvasztana a kormány, tudta meg a hvg.hu. Beindult a lobbi, hogy valamilyen formában az egyes intézetek fennmaradjanak, vagy legalább a tevékenységek egy részét a meglévő csapatok vihessék tovább. Egy biztosnak látszik: mindenképp változás lesz, nem vihető tovább semmi sem úgy, ahogyan eddig.

Fülöp Máté

Úgy tudjuk, szóba került az is, hogy az összes háttérintézményt egy közös ernyőszervezetbe integrálják, de erre állítólag Orbán Viktor maga mondott határozott nemet. Az is elképzelhető, hogy egy tesztről van szó: a kormány szeretné rábírni a sajtót, hogy egy kicsit utánanézzen ezeknek az intézeteknek, azt sugallva, hogy számos intézetben enyhén szólva sem folyik a köz számára nélkülözhetetlen munka. Hogy a nyilvánosság láttassa be a kormánnyal, hogy ezekre tényleg nincs is szükség – nem kell búcsúkönnyeket sem ejteni értük.

Az átgondoltságnak azonban ellentmond, hogy a listát végigböngészve nem úgy tűnik, hogy hasznosság vagy a mutatott teljesítmény alapján végeznék ki a szervezeteket. A Design Terminal például kétéves útkeresés és építkezés után kifejezetten értelmesnek tűnő projekteket indított el, a kulturális decentralizáció nevében átalakított MaNDA pedig több milliárd forint uniós támogatást is kapott a digitális szellemi örökség biztosítására. A legfurcsább talán az, hogy a kormány egy sor olyan intézetet bezár, melyet maga hozott létre egy-két évvel ezelőtt, egy csomó pénzt elköltött az indulásnál, és még komoly költségvetési és pályázati pénzeket is kilátásba helyezett a számukra a következő évekre.

De nézzük is a jogutód nélkül megszűnő intézetek listáját.

  • Nemzeti Művelődési Intézet (NMI)

Az Emmi háttérintézménye 2013 áprilisában kezdte meg működését ezen a néven. Küldetése „a magyarság előtt álló korszakos feladatok teljesítése, a nemzeti-emberi összetartozást erősítő közösségi együttlétek támogatása”. Az elmúlt 2-3 évben több EU-s projektet is vitt (közösségi terek fejlesztése, kulturális szakemberek továbbképzése, közmunkaprogram). A legnagyobb keretösszegű közvetett támogatás, amit az NMI vezényelt le, a 8,7 milliárd forintos Kulturális Közfoglalkoztatási Program volt, melynek keretében a kulturális közmunkások 22 százaléka tért vissza a munkaerőpiacra. A program büdzséjéhez képest az NMI költségvetése „mindösszesen” 1,3 milliárd forintot kóstált.

  • Nemzeti Információs Infrastruktúra-fejlesztési Intézet (NIIFI)

Az intézet a magyarországi kutatási, felsőoktatási, közgyűjteményi közösségeknek szolgáltat integrált informatikai hálózatot, és működteti a hazai szuperszámítógépeket. A nemzeti információs fejlesztési program a 80-as évekig nyúlik vissza, a rendszer  jelenleg 500 intézmény 700 elérési helyén működik. Bérre 2015-ben 391 milliót költött az NIIFI, dologi kiadásokra pedig 2 milliárdnál is többet.

  • Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja (NOK)

1999-ben hozták létre, fő feladata a különböző továbbképzések szervezése, magyar és külföldi rendészeti dolgozók részére, valamint kapcsolattartás az Európai Rendőrakadémiával (CEPOL) és a Európai Rendőrakadémiák Szövetségével (AEPC) is. 2015-ben 947 millióból gazdálkodhatott, ebből kicsivel több mint 300 millió ment személyi juttatásokra.

  • Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF)

A szervezet szintén kiskorú: 2014-ben alakult meg, a korábbi Belügyminisztériumban futott Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság helyén. A szervezet az évértékelő beszámolója szerint 2015-ben 73 továbbképzést indított, amin 605-en vettek részt, legnagyobb eredményként pedig az e-learning programot tartják számon, aminek a továbbfejlesztése idén lenne a kiemelt cél. Arról nincs információ a Főigazgatóság honlapján, hogy pontosan mennyi pénzből gazdálkodtak. Csomor Balázs igazgató hitvallása többet mond minden üvegzsebnél: „A terv nem más, mint egy költségvetéssel és határidővel ellátott álom. Valóság akkor lesz belőle, ha kitartóak vagyunk és nekiállunk megvalósítani a tervet.”

  • Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA)

A MaNDA 2011 nyarától működött a jelenlegi formájában, a Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisára épült (konkrétan ugyanitt található). Megalakulásának célja az volt, hogy összefogja a különböző, szétszórtan található, közgyűjteményi és egyéb eredetű digitalizált tartalmakat. Az archívum 2015-ben a Miniszterelnökség költségvetéséből gazdálkodott 443 milliós támogatásból (ez megegyezik a 2014-es adattal). Nagy dobásnak az ózdi kohászati művek területén létrehozott digitalizációs központ kialakítása lett betervezve: a felújítás-átépítésre 2014-ben 1,6 milliárd forint uniós és 300 milliós magyar forrást szántak, a megbízást a Garancsi István tulajdonában álló Market Építő Zrt. nyerte, „a központ időkapszuláját (kvázi alapkövét) Orbán Viktor miniszterelnök helyezte el”. A központ megnyitását idén januárra tervezték, a MaNDA már ki is dolgozta az itt bemutatandó Digitális Kárpát-medence kiállítás anyagát. Az archívumok mélyén porosodó digitális értékek nagy része még mindig nem közkincs, a MaNDA júniusbanl mégis mehet a süllyesztőbe.

  • Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi)

A Manysi a vélhető megszűnésekor is alig múlik majd kétéves. A kormány a nyelvi örökség föltárására, a kultúra ápolására hozta létre az intézményt, az elnagyolt tevékenységi kör szemet szúrt a nyilvánosságnak is. Bencze Lóránt nyelvészprofesszor igazgató eleinte próbálta elmagyarázni, mit is akarnak tenni, de ezzel csak nagyobb lett a káosz: a nyest.hu-nak adott interjúban elmondta, az intézet felállítása váratlanul érte, az ötlet pedig Orbán Viktortól származik. A honlap szerint 2014-ben 79, 2015-ben pedig már 133 millióból gazdálkodhatott az intézmény. Az intézetben folyó kedélyes munka bizonyítéka a honlapon olvasható beszámoló is: „2015. október 26-án 10 órai kezdettel a Magyarság Háza Deák termében lezajlott a Magyar Nyelvstratégiai Intézet tanácsadó testületének szokásos második félévi gyűlése. Szó esett a nyelvstratégia aktuális kérdéseiről, megvitatták az intézet 2015. és 2016. évi munkatervét, valamint a jelenlévők feltették az intézet működésével kapcsolatos kérdéseiket, amelyekre az igazgató és a munkatársak válaszoltak. A tanácskozás jó hangulatban zajlott le, 13 óra körül ért véget.”

  • Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)

Ha egyes háttérintézményeknél egyértelmű is, hogy alig csináltak valamit, az OFI biztos nem vádolható tétlenkedéssel. Hozzá köthető az államilag elismert tankönyvek kiadásának monopóliummá tétele, miután az állam adminisztratív úton a magántankönyvpiacot ellehetetlenítette. Az intézet elődszervezeteinek a sora 1961-ig vezethető vissza, 1976-tól minisztériumi háttérintézményként működött, de a második Orbán-kormány színrelépésekor kapott kulcspozíciót az oktatási szféra „erős embere” Kaposi József vezetésével. Az OFI gyors felemelkedését mutatja, hogy míg 2010-ben még összesen 243 millió forint értékben hirdetett meg közbeszerzéseket (ebből 80 millió volt EU-s, TÁMOP-pénz), addig 2011-ben csak háttértanulmányok írására 246 milliót fordított, és összesen 636 milliónyi pénzt pályáztatott meg. Az LMP szerint az OFI 2015-ben már 5,6 milliárdot költött tankönyvfejlesztésre, és ebből 1,1 milliárdot költött el a Nemzeti Köznevelési Portálra, amelynek funkcionalitásával kapcsolatban egy csomó kérdésre a mai napig nincs megnyugtató válasz.

Stiller Ákos
  • Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)

2014. július 31-én alakult meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) jogutódaként a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a diplomáciai döntéshozatal alátámasztására. Az intézet nyilvános és nem nyilvános elemzéseket készít, szakpolitikai kiadványokat publikál, nem utolsósorban kormányzati lépéseket magyaráz a nyilvánosságnak: például a migránskérdés hátterét és veszélyeit, amiért mintha a kormányzat mégsem lenne ezért eléggé hálás.

  • Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI)

A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetét lesz talán a legkönnyebb megszüntetni. A kutató-, fejlesztő- és szellemi központnak szánt szervezet ugyanis még létre sem jött, hiszen tavaly október végén jelent meg a Magyar Közlönyben a létrehozásáról szóló kormányrendelet. Annyi biztos, hogy 2015-ben azért már elköltöttek 157,4 millió forintot „a bocs, mégsem” felállítandó szervezetre. Idén 826,7 millióból gazdálkodhatott volna a kormányrendelet szerint.

  • Hermann Ottó Intézet (HOI)

Ha idén júliusban bezárják, akkor pontosan egy évet fog megélni a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, melyet a 2014-es emlékévet követően Herman Ottó után neveztek el. Gazdaképzés, agrár-szaktanácsadás, tájfenntartás, hogy csak a legfontosabb tevékenységeket említsük – de idetartozik a tanyafejlesztési program. (Ennek a TÁMOP-programnak a büdzséjét merítette ki a Belváros pályázata a Hold utcai piac fejlesztésére.) Az intézet költségvetése nem igazán megismerhető a honlapján közzétett adatokból, amit a kommunikációs munkatárs azzal magyarázott, hogy éppen most fejlesztik.

  • Országos Közegészségügyi Központ

A kiszivárgott listán szerepel az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) is, amit  elég nehéz volt megtalálni, mivel csak tavaly jött létre 3 országos egészségügyi szerv integrálásával. A szintén csak tavaly átszervezett központ az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalához tartozik, ahol érezhetően nem örültek megkeresésünknek. Így a logikusan felmerülő kérdésünkre, miszerint mindhárom összefogott szervezet végét jelenti-e a teljes megszűnés, Tengelits András kommunikációs vezető kimerítő válasza az volt: „az ÁNTSZ a csütörtöki Kormányinfón elhangzottakon túl nem tud információt adni”. Az OKK az idei évben 933 millió forint költségvetési előirányzatból gazdálkodhat(ott volna), amihez 546 millió forint saját bevételi forrás társul.

  • Design Terminál

A nonprofit szervezetként már rég létező Design Terminál 2014. január 1-től avanzsált kiemelt kormányzati háttérintézménnyé közel egymilliárd forintos költségvetési kerettel. A megalakulásnál még miniszterként Navracsics Tibor bábáskodott. Ha valóban bezárják, akkor egy ígéretes állami ügynökség szűnhet meg, amely inkubátorként kapcsolódott be a  kezdő, innovatív vállalkozások menedzselésébe, és kiállítások, bemutatók, konferenciák szervezésével széles körben igyekezett behozni a nyilvánosságba a magyar dizájnt. A rendezvények közül kiemelkedett a nemzetközi szaktekintélyek felvonultatásával európai brandet felépíteni igyekvő Brain Bar Budapest, amelyről az Átlátszó kiderítette, hogy 100 millióba került, miközben 2,7 millió forintért adtak el rá 143 jegyet, és az egyik támogatója a Pallas Athéné Intézet volt. Ugyanakkor a rendezvényre ennél jóval többen, körülbelül 3 ezren voltak kíváncsiak, de sokaknak - mint a pedagógusok és diákok - ingyenes volt a részvétel. A műemlékileg védett buszpályaudvaron lévő épületben (ahol a Design Terminal van) legfeljebb tovább terjeszkedik majd Mészáros Lőrinc étterme.

MTI / Mohai Balázs
  • Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK)
A hivatal egy sor, köztük hatósági feladatot lát el, mint az orvostechnikai piacfelügyeleti hatósági feladatok, a pszichoaktív anyagok legális felhasználásával kapcsolatos engedélyek kiadása, egészségügyi végzettségek honosítása és más, egészségügyi kapcsolatú feladat. Tavaly július 1-jétől az ENKK a fiatal orvosok munkáltatója is, kérdés, ezt a funkciót ki veszi át. A működési költségekről nem sikerült információkat találni a szervezet honlapján, amely még erősen fejlesztés alatt is van – és feltehetőleg marad is építési terület.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!