Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral

– mondta Orbán Viktor tavaly év végén a parlamentben, mielőtt azt sürgette, hogy érdemes lenne megfontolni a lazább német vagyonbevallási szabályozás átvételét. December óta mégsem került elő újra a téma, így 2016-ban is a korábbi szisztéma szerint kell leadniuk vagyonnyilatkozataikat január 31. éjfélig az arra kötelezetteknek.

Felesleges rituálé

Az országgyűlési képviselők elvben azért kötelesek leadni és nyilvánosságra hozni vagyonnyilatkozatukat, hogy bebizonyítsák, életkörülményeik és vagyonuk a jövedelmükkel arányosan változott. A képviselők hozzátartózóinak is kell kitölteniük vagyonnyilatkozatot, de ezek nem publikusak, pedig a családi összefogásból vásárolt ingatlanok és a saját lábon álló politikus rokonok miatt újra és újra felvetődik, hogy ezen változtatni kellene.

Rubovszky György, a mentelmi bizottság korábbi KDNP-s elnöke Simon Gábor vagyonnyilatkozatát mutatja.

MTI / Kovács Tamás

A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós korábban kifejtette, hogy aki lopni akar, az bármilyen szabályozás mellett megtalálja a módját. De ettől függetlenül érdemes lenne átgondolni a jelenlegi rendszert, mert most „vígan lehet tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben." Ugyanezt állapította meg virágnyelven a 2015-ben elfogadott, kormány által készíttetett Nemzeti Korrupcióellenes Program is, de pozitív lépések mégsem történtek ezügyben.

Összességében a politikusvagyonok átláthatóságát nem sokban segítik elő a leadott vagyonnyilatkozatok, mert a hibásan vagy „feledékenységből" rosszul kitöltött papíroknak szinte sosincs következményük. A NAV-nak lehetne szerepe a vitás kérdések alapos vizsgálatában, de nekik sincs jogosítványuk, hogy egybevethessék a képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát. Sőt, idén januártól a NAV által végzett vagyonosodási vizsgálatok is súlytalanná váltak.

Orbán a legnépszerűbb, Simon a lúzer

Egyedül a szocialista Simon Gábor nem tudta kimagyarázni magát, pedig a vagyonnyilatkozatok felülvizsgálatában kompetens mentelmi bizottság elé 2006 óta huszonkét ügy került. Csak a 2014-es országgyűlési választási kampányban lebukó – majd tavaly 100 milliót visszakapó – Simont marasztalta el a bizottság. A többi esetben vagy nem találtak szabálytalanságot a vagyonnyilatkozatokban, vagy megelégedtek azzal, hogy a „hibákat" utólag javították a képviselők.

Az elmúlt 10 évben Orbán Viktor vagyonnyilatkozata miatt fordultak a legtöbbször a mentelmi bizottsághoz, összesen négyszer: szabálytalanságot egyszer sem találtak. Szijjártó Péternek és az ex-MNB elnök Simor Andrásnak kétszer kellett vagyonnyilatkozatuk miatt magyarázkodniuk.