Nem kezd újabb utcai aláírásgyűjtésbe a kormánypárt a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos törvénymódosítások érdekében, hiszen a betelepítési kvótával kapcsolatban már november eleje óta zajlik egy ilyen akció, és még hosszú hónapokig eltarthat – írta a Magyar Nemzet. A lap szerint így marad a hagyományos levelezés, ahogy az korábban több konzultációnál is történt.

A beszámoló szerint a hét elején kerülhet a Fidesz elnöksége elé, majd a párt szerdától péntekig tartó lillafüredi frakcióülésén véglegesíthetik, hogy pontosan milyen módszerrel kérdezzék meg az embereket a terrorveszélyhelyzet, illetve az ehhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás ügyében, ha végül nem sikerül a bevezetését átvinni a parlamenten.

A Fidesz és a KDNP egyedül nem tudja biztosítani a kétharmados többséget a terrorveszélyhelyzet fogalmának jogrendbe iktatásával kapcsolatos alaptörvény-módosításhoz – idézték fel. Ez a terv a katonaság bevetésén túl a tervek szerint 60 napra rendkívüli jogokat adna a kormánynak, ha terrorhelyzet van, akkor például lezárhatja a határokat, átírhatja a költségvetést, korlátozhatja a média működését, elrendelheti az internet fokozott ellenőrzését, kijárási tilalmat vezethet be, vagy akár gyűléseket, tömegrendezvényeket is betilthat.

Ehhez ebben a formában sem a Jobbik, sem a baloldali ellenzéki pártok, sem a független képviselők nem járulnak hozzá, a kormány viszont nem hajlandó érdemi engedményekre.

A Magyar Nemzet felidézte, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy szombati konferencián a megnőtt terrorkockázatra, illetve terrorfenyegetésre hivatkozva további, „a mindennapok biztonságát erősítő intézkedések” szükségességéről is beszélt, és jelezte, hogy ilyenekkel készülnek, bár részleteket nem közölt. Azt mondta, bízik benne, hogy a parlament az ellenzék támogatásával felelős döntést hoz, de ha nem, akkor a kormány az emberekhez fordul.

A Fidesz az utóbbi években gyakran élt a nemzeti konzultáció, illetve a különféle levelezések eszközével, ezek valamilyen formájára most is nagy az esély – tette hozzá a beszámoló.

A sajtóban felvetődött már a népszavazás intézménye is, de a Magyar Nemzet szerint ezzel az a gond, hogy épp az alaptörvény mondja ki, nem lehet referendumot tartani az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Márpedig a terrorveszélyhelyzet bevezetésével az alaptörvényt írnák át. Ráadásul a népszavazás akár több hónapot is igénybe vehet, és az eredménye sem lenne kiszámítható.