A visegrádi országok hétfői találkozójukon javaslatot tettek a balkáni menekültútvonal alternatív lezárására: mivel Törökországnak és Görögországnak szemmel láthatóan gondot okoz a menekültek regisztrálása és menedékkérelmük elbírálása, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szerint egy uniós B-tervre van szükség, melynek értelmében Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határán kerítés épülne a menekültek feltartóztatására.

A javaslat a V4-ek szempontjából logikusnak tűnik: ha ugyanis az uniós A-terv kudarcot vall (vagyis a görögök és a törökök nem tudják a menedékkérők belépését ellenőrzött körülmények közé szorítani), akkor Ausztria után Németország is előbb-utóbb megtelik menekültekkel, és a V4-országok alkotják majd azt a pufferzónát, ahol a konfliktus (több tízezer menekült megjelenése) robbanni fog. Lengyelország úgy kerül be ebbe a zónába, hogy a menekülteknek a kontinens belseje felé vezető útvonala Ukrajna felé is módosulhat, ahonnan az elhúzódó orosz–ukrán konfliktus miatt egyébként is bármikor megindulhat egy nagyobb menekülthullám.

A görögök szívnák meg

A V4-ek Orbán Viktor nevével fémjelzett legújabb kezdeményezése más szempontból mégis végzetes következményekkel járhat: az uniós milliárdokból megmentett Görögországot gyakorlatilag kizárja Schengenből, és magára hagyja egy olyan szükséghelyzetben, melynek eredőit ezzel még nem orvosolja. Attól ugyanis, hogy lezárják a nyugat-balkáni útvonalat, nem fejeződik be a szír polgárháború, és Európa ugyanúgy a menekültek célországa lesz. Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke, Marc Rutte, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia miniszterelnöke és Angela Merkel német kancellár éppen ezért olyan megoldásért lobbizik, amely Görögországnak segítséget nyújt, de további erőfeszítést is követel tőle – de ugyanúgy Törökországtól és az EU többi tagállamától is.

Gjorge Ivanov macedón államfő (b3), valamint Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, Bojko Boriszov bolgár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a rendkívüli visegrádi kormányfői találkozón Prágában 2016. február 15-én.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A görög védelmi miniszter elmondása szerint az öt görög hotspotból négy már készen áll (Szamosz, Leszbosz, Chios és Lerosz szigetén), egyedül Kosz szigetén a helyi lakosság ellenállása miatt halad lassabban az ideiglenes befogadó- és regisztrálóállomás kialakítása. Ez azt jelenti, hogy rövidesen naponta 11 ezer menekült regisztrálására lesznek képesek az állomások, melyekből Olaszországban is hat épült. Merkelék elképzelése szerint a görögöknek ellenőrizniük kellene a belépni kívánókat, akiket feltartóztatni a törököknek kellene – a menekültek jobb elhelyezésére ígértek is hárommilliárd eurót Törökországnak. Ezzel párhuzamosan meg kellene szüntetni a származási országokban is az elvándorlás okait: ahhoz, hogy valamiféle stabilitás teremtődjön például Szíriában, egy-két évre alsó hangon is szükség van. Különösen, hogy Oroszország bekapcsolódása is egyre kevésbé tekinthető a megoldás részének, mint inkább újabb konfliktusnak. Addig is az EU NATO-hajókkal ellenőrizné az Égei-tengert, és a menekültstátuszra nem jogosultakat automatikusan visszafordítaná. (Azt, hogy az útnak indulóknak van-e esélyük menekülti státuszra, már a török menekülttáborokban elkezdenék ellenőrizni, és legkésőbb a görögországi hotspotokban eldöntenék.)

Befékezés, kifarolás

Abban nincs vita, hogy közös európai megoldást kell találni, csak amikor arról van szó, hogy mit kezdjen az EU a menekültstátuszt joggal kiérdemlőkkel, akkor alakul ki súlyos nézeteltérés. Jól látható, Angela Merkel a kvótajavaslata miatt politikailag egyre jobban izolálódik, és ez annak a megállapodásnak a végrehajtását is nehezíti, amibe egyébként a tagállamok belementek – a 160 ezer fős önkéntes kvótafelajánlások nem igen haladnak előre.

Az, hogy Orbán iránymutatásával előbb Szlovákia, majd a teljes V4-ek kifarolnak a kvótajavaslatok mögül, előre borítékolható volt. Azonban a szolidaritás hiányát látva Svédország, majd Ausztria is jelezte, hogy országuk a "további intézkedésig megtelt", végül a múlt hétvégén Franciaország szólt, hogy nem támogatják tovább Németország kvótaterveit – ezzel pedig Merkel eddigi szövetségesei, azon belül is az EU alapját jelentő német–francia szövetség egyik tagja dobta be a törölközőt. A helyzet így mélyponton van, miközben megoldásnak nyoma sem látszik.

Merkel nagyon nehéz helyzetben van: márciusban három német tartományban is választások lesznek, népszerűsége pedig sose volt ilyen alacsony  – ennek ellenére úgy néz ki, hogy a kancellár mindent egy lapra tesz fel. Csütörtökön megpróbálja meggyőzni a brüsszeli EU-csúcson az eddigi szövetségeseit (Ausztria, Finnország, Franciaország, Svédország, Benelux-államok), hogy tartsanak ki mellette: egyebek mellett tartsák be a tavaly novemberi Törökországgal kötött egyezményt 300-400 ezer menekült befogadásáról és szétosztásáról, valamint álljanak ki Schengen külső határainak megvédése mellett, hogy ne kelljen újra belső határokat emelni. Márpedig jelenleg azt látjuk, hogy egyre több ország emel kerítéseket.

B oldal

Ha a V4 még több hívet szerez a B-tervnek – például Camerontól ezt kérik a britek bevándorlókkal kapcsolatos szabályozásának támogatásáért cserébe –, az Merkel politikai bukását, tágabb értelemben pedig Schengen bukását és az EU-integráció végzetes lelassulását hozhatja – ez egyre tisztábban látszik. Akik pedig a történet további vesztesei lesznek: a menekültekkel lassan teljesen elárasztott Törökország, amely zsarolásra használhatja fel a területén lévő 2,7 millió menekültet, hogy elárasztja velük a kontinenst.

MTI / EPA / Julien Warnand

Török elemzők szerint elképzelhető, hogy Ankara Szírián belül helyezné el a szír kormánypárti erők előretörése miatt menekülő újabb tízezreket, amely akár egy szír–török háborúhoz is vezethet (ez amúgy egyesek szerint csak ürügy, hogy a török kormánypártiak kurd területeken hadműveleteket indítsanak). Vesztes lehet a magára hagyott Görögország, amely valóban hibázott, és jelenleg a problémahalmaz első számú bűnbakja.

Persze a V4-ek esetében is visszafelé sülhet el a különállásuk, ha az EU váratlanul mégis valamit az ellenükre húz: Szlovákiában választások lesznek, Lengyelországban a kormányzati politikai identitásformálás része az ügy, ahogy az Orbán-kormány is a teljesen magára húzta a migránsok távoltartásának célját. Mindenesetre a hétfői V4-es csúcs után nagyon óvatosan fogalmazott minden résztvevő: a közös európai megoldás, valamint a schengeni belső határok fennmaradásának a hangsúlyozása mellett ki sem ejtették a szájukon azt, hogy kvóta.