Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a rugalmas munkaidő elterjesztését célzó nemzeti programra eddig 6 milliárd forintot költöttek el, az új uniós ciklusban pedig 7 milliárd forintot szánnak rá.

A politikus a célt támogatandónak tartotta, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a források nagyobb részét nem a vállalkozások támogatására fordították, hanem olyan cégeknek fizették ki, amelyek rugalmas munkaidővel kapcsolatos szaktanácsadással foglalkoznak. Hozzátette: ezek a cégek 20-30 munkanap alatt 10-12 millió forintot kaptak tevékenységükért.

Hadházy Ákos szerint a pénz elköltésének abszurditását mutatja, hogy például a menetrend szerint dolgozó kaposvári tömegközlekedési vállalat vagy egy veszprémi temetkezési vállalkozás és egy söröző, de még a pannonhalmi apátság is kapott támogatást arra, hogy bevezesse a rugalmas munkaidőt.

"Én sokkal olcsóbban elmondtam volna nekik, hogy a tisztelendő urak a misére menjenek be a templomba, egyébként meg otthon írják meg rugalmas munkaidőben a szöveget erre" – mondta az LMP-s politikus, aki szerint valódi célokra kellene használni ezeket a pénzeket, nem pedig "kamuprogramokra".

Hadházy Ákos az FHB Bank esetleges titkos állami támogatásáról megjelent sajtóhírekkel kapcsolatban felvetette: miért érte meg a Magyar Postának, hogy 49 százalékos részesedést vásároljon az FHB-ben, mi köze volt ehhez az akcióhoz Németh Lászlónénak, a Miniszterelnökség államtitkárának, illetve miért kellett a Takarékszövetkezeteknek folyamatosan pénzt adni egy olyan bankba, amely még nem volt nyereséges.