Az alelnököket nyilatkozataik alapján teljesen váratlanul érte Vona Gábor húzása, hogy őket nem akarja a tisztújítás után alelnökként látni. Az elnök ugyanis a tisztújító kongresszuson megvétózhatja az alelnökjelölteket. A szabály nem olyan régi, de két évvel ezelőtt már alkalmazhatta volna, de Vona akkor nem élt a lehetőséggel.

Novák úgy érzi, hátba szúrták, az egész olyan - mondta -, mint egy hirtelen beadott válóper. Vona egyébként kedden közölte velük a hírt, de azt, hogy mi az indok, nem árulta el. Novák Előd azt nem érti, ha a az általa képviselt politika nem elég „cuki”, akkor országgyűlési képviselőként ugyanaz az irányultsága miért volna megfelelő. Ezért azt gondolják, nem ez volt Vona utolsó lépése.

Szávay szerint túl sok mindent nem mondott Vona, például azt is csak a sajtónak adott nyilatkozataiból tudták meg, hogy vannak náluk jobbak. Az elnöknek mindenkivel szemben külön-külön voltak fenntartásai, illetve azt mondta, szerinte a párt jövőjét máshogy képzelik el. Szávay szerint ez rá nem igaz, a Jobbik stílusváltását támogatja, csak szeretné, ha a régi, elvi ideológiai alapvetéseik is megmaradnának. Azt mondja, az eltiltott négy ember nem alkotott egy szárnyat a pártban.

Menni vagy maradni?

Novák Előd határozott nemmel felelt arra a kérdésre, kilépnek-e a pártból. Szerinte ilyen szándék egyik oldalról sincs. Azt fejtegette, hogy Vona húzása fájó és inkorrekt ugyan, de nem annyira etikátlan, hogy amiatt ki kellene lépni. Az elnök buktatása nincs napirenden:

„Nem tudok arról, hogy bárki el kívánna indulni elnökjelöltként. Én nem kérdőjelezem meg Vona Gábor elnökségét. Meglepetések mindig vannak, az elmúlt két napban is ért minket, és a politikában soha ne mondd, hogy soha, de jelen állás szerint nincs ilyen elképzelés.”

Ugyanezt mondta egyébként Szávay is, aki szerint senkinek sem érdeke a pártszakadás, mindenkinek az az érdeke, hogy a párt megnyerje a választást, ő ezért szeretne mindent megtenni.

Bár van olyan jobbikos, aki Vona lépését úgy interpretálja, hogy ezzel a radikálisokat kirakták, a hivatalos pártálláspont szerint nincs szó törésvonalakról. Novák is csak ennyit mondott, azt nem indokolta meg, miért pont négyükre esett a választás. Bár azt elmondta, ő több kérdésben vitatkozott az elnökkel, kritikákat is megfogalmazott, „ami nem biztos, hogy beleillik az elnök komfortzónájába.”

A radikális/nem radikális törésvonal azért is sántít, mert például a volt egri szkinhedvezér, Sneider Tamás nincs a listán.

„Szomorú is vagyok, hogy nem került szóba a nevem, ha már egy szkinhedvezér sem szerepel a radikálisok között, ott komoly probléma van” – viccelődött Sneider, aki szerint a lépésnek szakmai okai vannak, a választási győzelemhez más típusú emberekre van szükség. Szerinte a tagság 99 százaléka - ideértve a radikálisokat is – megérti majd a döntést.

Demokratikus párt, csak most nem

Novák szerint viszont mellettük a többség, vannak olyan alapszervezetek, akik dafke is őket jelölik.

Novák és Apáti már eldöntötte, hogy újra indul – megméretteti magát a szintén eltiltott, de jelenleg nem alelnök Hegedűs Lórántné is. Szávay még vacillál, attól függ, hogy mennyire komoly ez az elvárás irányába. Most úgy érzi, eléggé.

Bár a jobbikosok szeretik magukat demokratikusabb pártként feltüntetni a Fidesznél, a mostani vétó ezzel szembemegy.

„A Jobbik az önmeghatározása szerint egy alulról építkező párt, ennek ez a lépés ellentmond, és ezt sokan sérelmezik – mondta Szávay István a hvg.hu-nak. - Nem vagyok biztos benne, hogy a választási győzelmet olyan lépések segítik elő, amelyek ennyire mélyen megosztják a pártot, ilyen mély ellenérzéseket váltanak ki.”

Novák abban bízik, Vona a pár hónap múlva esedékes kongresszusig meggondolja magát. Ha a többség valóban mellettük áll, lehet ebből palotaforradalom?

„Nem mi csinálunk palotaforradalmat, maradjunk ennyiben”

– mondja Szávay.

Az elnöknek kétségkívül joga van vétózni, akár a tagság véleményével szembemenve is, de ennek vannak legitimációs kockázatai az új elnökségre nézve – teszi hozzá a politikus.

„Itt nem négyünkről  van szó, azt tudomásul vesszük, hanem arról, hogy úgy érezzük, olyan jelölteket nem akar támogatni, akik mögött a tagság részéről komoly támogatottság mutatkozik.”

„miniorbán”

Az alelnökök támogatottsága a jelölési folyamatban derül ki, de drukkereik vannak. Vona Gábort például nagyon sokan osztják saját Facebook-oldalán is.

Vannak persze Vonát támogató bejegyzések is, többen gratuláltak a lépés miatt, volt, aki belátta, ha kormányra akarnak kerülni, szélesebb réteget kell megszólítani.

"A konfliktus is jó Vonának"

Török Gábor politológus azt mondja, Vona Gábor lépését magyarázhatja, hogy erős üzenetet akart küldeni a néppártosodásról - vagy ahogy Török hívja, a fideszesedésről -, hogy ez az üzenet eljusson azokhoz is, akik eddig nem hallották meg.

"Ennek a legjobb újta, ha belemegy egy konfliktusba, ami eléggé zajos, így annál nagyobb hangerővel tudja kommunikálni a váltást."

Ilyen módon a kiszorított emberek Vona kottájából játszanak - mondja Török. Az irányváltást Vona a tavaly áprilisi tapolcai választás után hirdette meg. Akkor a Nézőpont 20 százalék körülre mérte a pártot, ám később ez visszaállt 10-11 százalékra. Török azt mondja, Vona helyzetértékelése szerint nem a néppártosodás nem sikeres, csak az volt a baj, hogy nem jutott el elég emberhez. Így most a pártelnök kapott az alkalmon. Török szerint nehezen elképzelhető, hogy a párt ne válassza meg újra elnöknek:

"Neki az is jó, hogyha egy kicsit vadabb konfliktussal választják újra, de az is, ha a három alelnök csöndben marad, és úgy győzi le őket. Számára nincs rossz kimenet, ez egy megfontolt, okos stratégia."

A középre húzott Jobbik honnan vesz szavazókat?

Erre a kérdésre teljesen ellentétes választ adott Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője.

Fodor szerint a Jobbik az MSZP-t próbálja kitolni és a bizonytalanokat bevonzani. Ő úgy látja, a Fidesztől – miután ott alapvetően Orbánnal „erőteljesen szimpatizáló választókról van szó” – aligha sikerül támogatókat szerezni. Závecz Tibor szerint viszont pont ott lehet keresnivalója, elemzése szerint ugyanis a Fidesz „külső gyűrűjében” lévők egy része mozdítható. Az MSZP-nél nincs túl nagy elszívható tömeg, de még kormányzati pozícióba nem került pártként lehet mozgástere a bizonytalanoknál és a politikából kiábrándultaknál is.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Jobbik jelenlegi tábora nagyon megosztott – a kettős kommunikáció is zavart okozott -, és ha párton belül nem lesz kiegyezés, nem sok esélyük van. Azt még egyikük sem tudta megjósolni, milyen következménye lehet Vona lépésének.

Fodor Csaba szerint a hatás attól függ, hogy a kiszorított politikusok mit lépnek: elhagyják a pártot és visszavonulnak a politikától (erre kevés esély van), esetleg megtartják hatalmukat az elnökkel szemben, vagy felépítenek valakit Vona Gáborral szemben. Egy új szélsőjobboldali párt létrehozása sem elképzelhetetlen ugyanakkor, ha a párt radikális törzsközönsége látványosan csalódott lesz Vona irányvonala miatt, ám Vona számára önmagában a szélsőségesek kizárása nem garancia a sikerre, hiszen a radikálisok korábbi háttérbe szorítása sem lendített a támogatottságon. A menekültválságban még vissza is ütött a finomabb kommunikáció, a párttól sokkal harsányabb fellépést vártak a Jobbik törzstáborát alkotó radikális szimpatizánsok.

Bármilyen utat választ a párt, a támogatók megtartására rendkívül stabil magszavazói tábor híján nincs garancia, a radikálisok egy része már amúgy is elkezdte elhagyni a pártot – véli Fodor.

Veszélyes, de egyetlen út

Török Gábor azt mondja, a néppártosodás nagyon kockázatos lépés. Ha rosszul csinálják, ha nem lesznek hitelesek, ha nem veszik őket észre azok, akiknek szólnak, míg mások elfordulnak tőlük, akkor még rosszabb helyzetbe kerül a párt, ráadásul a sorsa nem csak a saját kezében van:

"Ha a Fidesz nem erodálódik és a baloldal esetleg magára talál, ebben még a kispárttá válás eséyle is benne van. De nincs más recept a sikerre, hiszen abban az erőtérben, ahol a Jobbik 2-3 éve volt, csak szélsőséges esetben lehet választást nyerni."