A köznevelési törvényt is átírná a Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetést megalapozó törvényjavaslattal. Az ebben érintett alternatív iskolák szerint ráadásul egy olyan, félreérthető szabályozással, amellyel működésük ellehetetlenülhet és végül megszűnhetnek. De nem csak a klasszikus alternatív iskolákat érinti, hiszen állami, illetve egyházi iskolákban is vannak egyéni kerettantervek, így összesen 200 intézményről, és az ott tanuló diákokról van szó.

Az egyik módosító például minimum 8 óra nyitvatartást ír elő egy óvodának az állami támogatáshoz, miközben több Waldorf-óvodában csak 6 órára fogadják a gyerekeket. Egy másik módosítás szerint az intézmények eltérhetnek a normál kerettantervtől, feltéve, "hogy az eltérés többletszolgáltatásnak minősül."

A köznevelési törvény lehetőséget ad a miniszternek, hogy engedélyezzen alternatív kerettantervet, csak annyi a megkötés, hogy a költségvetési támogatásuk alapja a programjukban foglalt kötelező feladatellátás, azon felül a működésükkel járó többletköltségekhez nem kapnak plusz állami pénzt. Utóbbit írná át az NGM a törvényjavaslattal úgy, hogy gyakorlatilag minden eltérést többletszolgáltatásnak minősíthetnének, vagyis nem járna érte állami normatíva.

Túry Gergely

"Nem többletszolgáltatásra vállalkoztak az alternatív iskolák, hanem egyéni kerettantervekre" – mondja Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, aki szerint a módosítás gumiszabálynak is beillik. Az alternatívok mondhatják ugyan, hogy a kerettantervük többletszolgáltatás, de mire mennek vele, ha az engedélyről döntő máshogy gondolja – teszi fel a kérdést Horn.

„Erre bárki mondhatja, hogy 1 nyelv tanítása nem többletszolgáltatás, csak 2, és még lovaglás is kell hozzá. A jogszabály teljesen értelmetlenül szabályozza, nem tudjuk, mi a többletszolgáltatás. Több óra, figyelem vagy tananyag?

Egy neve elhallgatását kérő oktatási szakértő szintén úgy látja, hogy okozhat problémát a szöveg, miután nem definiálják, mi a többletszolgáltatás.

Horn szerint az is fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal az intézményekkel, amelyek már engedélyt kaptak az alternatív kerettantervükre – ráadásul ez nem meghatározott időre szól -, pénzügyi okok miatt vajon utólag módosítják-e ezt.

„Milyen alapon mondja azt az NGM, hogy mostantól ez nem érvényes? Ezzel egyoldalúan változtatna a feltételeken.”

Horn szerint ráadásul az őket érintő költségvetési tétel nem is jelentős.

Technikai módosítástól az ellehetetlenülésig minden kiolvasható

A többletszolgáltatást előíró szabállyal az a probléma, hogy nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, és az nem is világos, miért került bele ez a kikötés - mondja a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője, Szabó Zoltán, hozzátéve, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint a módosítás veszélyezteti az alternatív intézményeket, amelyek alternatív kerettanterv alapján működnek.

Hornhoz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy miközben lehet úgy is értelmezni a szabályt, hogy önmagában a másmilyen tantervvel már többletszolgáltatást nyújtanak ezek az intézmények, úgy is lehet, hogy csak akkor, ha, ők is ugyanúgy az állami követelmények szerint dolgoznak, legfeljebb plusz foglalkozásokkal. Viszont Szabó szerint nem ez utóbbi az oktatási államtitkárság szándéka, a tárca pedig próbál olyan módosítást kidolgozni, amely egyértelművé teszi a helyzetet.

Mi lesz az óvodásokkal?

Horn György szerint a Waldorf-óvodáknál a pedagógiai program része a rövidebb nyitva tartás, a gyerek érdekeire hivatkozva ugyanis több helyen előírták, 1-ig haza kell vinni az óvodásokat.

„Ostobaság abból kiindulni, hogy mivel a Waldorf óvoda rövidebb ideig működik, ezért arányaiban több pénzt kap. Hiszen ott nem foglalkoznak kevesebbet a gyerekkel, csak másképp csinálják. Ez igazi kelet-európai történet. Mi lesz akkor, ha az összes Waldorf-óvoda is 8 órát lesz nyitva, de a szülők hazaviszik egykor a gyerekeket? Ezt majd valaki megakadályozza?”

Túry Gergely

Nem az összes Waldorf-óvoda érintett egyébként ebben a kérdésben, mert van, amelyik 8 órát tart nyitva. Az nagy kérdés, hogy ha kötelező lenne a 8 óra, akkor az intézmények tudnák-e azt teljesíteni? Ahhoz ugyanis a tárgyi és személyi feltételeket is meg kell teremteni - mondja Szabó, aki úgy tudja, az esetleges visszaélőket akarják kiszűrni ezzel a módosítással.

Ha az óvodákra vonatkozó passzusban a 8 helyett 6 órás nyitvatartási időt szabnának az állami támogatás feltételéül, azzal a Waldorf-óvodák már megmenekülnek. Mint ahogyan az is valószínű, hogy állami támogatás nélkül viszont a Waldorf iskolák és óvodák 90 százaléka megszűnne.

A sok kérdés ellenére Szabó bizakodó, mert az oktatási államtitkársággal zajló egyeztetéseken úgy látja, szakmai oldalról nem akarják megszüntetni az alternatív iskolákat vagy óvodákat.

„Ez egy nemzetgazdasági minisztériumi módosítás, könnyen lehet, hogy csak egy szerencsétlen megfogalmazásról van szó, vagy végiggondolatlanság eredménye.”

Lobbiznak a módosításért

A két szervezet megkeresésére az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított - tudta meg a hvg.hu. Aáry-Tamás Lajos biztos azt mondta, két kérdést tett fel az oktatási államtitkárságnak. Egyrészt, hogy az óvodákra vonatkozó változás felmenő rendszerben érvényes-e, hiszen egy azonnali módosítás lehetetlen helyzetbe hozza a ma jogszerűen, eltérő rendszerben működő óvodákat.

A másik kérdése az volt, mi az alternativitás, hiszen ma az alternatív intézmények jogszerűen térnek el a kerettantervektől, a módosítás szerint viszont már csak többletszolgáltatás esetén számíthatnának számíthanának normatív támogatásra.

MTI / Mohai Balázs

A biztos pénteken tette fel kérdéseit, így választ egyelőre nem kapott.

Az NGM mindenesetre a módosításnál azzal érvelt, az alternatív intézmények sok tekintetben eltérhetnek az állami-önkormányzati intézményektől, az eltérés pedig többletszolgáltatásként jelenik meg a pedagógiai programban. Másrészt ez a rendelkezés a költségvetéshez tartozik, ezért nem kell benne lennie a köznevelési törvényben.

Miután az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete és a Magyar Waldorf Szövetség szerint ennek ellenkezője igaz - vagyis hogy éppen az eltérés lehetőségét vonják meg -, minden országgyűlési képviselőt megkerestek, hogy nyújtsanak be módosító javaslatot a témában. A visszajelzések alapján ellenzéki képviselők hajlanak erre. Ez nem garancia semmire, csak időt lehet nyerni a további egyeztetésekre.

Cikkünk megjelenése után az Emmi azt válaszolta, a szóban forgó törvénymódosító javaslat nem lehetetleníti el az alternatív iskolákat. A minisztérium szerint szövegpontosításról van szó, "amely egy nem egyértelmű és a költségvetési törvényben soha végre nem hajtott rendelkezést töröl az ágazati törvényből. A költségvetési megalapozó törvénycsomag egy adott bekezdését módosítja, amelynek hatályos szövege egy olyan megfogalmazást tartalmaz, amely alapján minden alternatív óvodát, alternatív iskolát a saját specialitásainak megfelelően kellene finanszírozni." A minisztérium szerint ennek pontosítása a cél, amely alapján a minisztérium szerint jövőre az alternatív iskolák ugyanolyan feltételek mellett kapják meg a központi költségvetési támogatásokat, mint idén. Az NGM egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.

Nem ez az első kör

Az alternatív iskoláknál 2014-ben is bepróbálkozott az NGM, mikor szintén a költségvetési tervben az szerepelt, hogy a civil fenntartú oktatási intézményekben a pedagógusok és az őket közvetlenül segítő dolgozók bérének állami támogatása a jelenlegi 75 százalékára csökken 2015 szeptemberétől. Ebből végül nem lett semmi, most viszont több fronton is támadás indult az alternatív iskolák ellen, a többletszolgáltatások ügyén kívül a minap szembesültek azzal, hogy szakképző intézményeiket is veszély fenyegeti.