Saját elnyomatásunk középpontba helyezése az identitáspolitika fogalmában ölt testet. Hisszük, hogy a legelkötelezettebb és a talán legradikálisabb politika saját identitásunkból fakad, és nem a mások által elszenvedett elnyomás elleni küzdelemből."

(A Black Feminist Statement, Combahee River Collective, 1982.)

A régi mondás szerint kétféle embercsoport van: amelyik beosztja az embereket két csoportra, és amelyik nem. Ezzel nagyjából le is tudtuk a modern politikai marketing lényegét, minden létező spin doctor alapvetését, amelynek kidolgozásáért és ragozásáért milliókat kaszál válogatott autokratáktól, és amely alapvetés kb. annyira modern, mint maga az emberiség. Oszd meg, és mit csinálj? Na ugye. Aki nincs velünk, az vagy ellenünk van, vagy nincs is.

Azt, hogy ki van velünk és milyen kritériumok alapján, mi mondjuk meg, politikánk alapja nem valami eszme vagy rendezőelv, hanem valami sokkal ősibb és törzsibb: a közös identitás. És mivel csak az lehet helyes és morális, amit mi határozunk meg a mi identitásunk alapján, ezért ami ettől eltér, az idegen, leküzdendő, szalonképtelen. Legalábbis a mi szalonunkban. Az nem része a törzsnek, a nemzetnek, a politikai családnak, ergo magára vessen. Ha pedig ezt elmulasztja, mi vetjük rá az első követ.

Elképzelni nem tudom, mi meglepő, mi felháborodni- és magyaráznivaló van a NER által hatékonyan újra felfedezett sorosozásban. Már az ezen való háborgással is teljesítettük a rendszer egyéves tervét, hiszen belementünk a velejéig hazug és káros identitáspolitika csapdájába. Pszichologizálunk, szembeállítjuk a mai Orbánt a korábbival, amit a mai állítólag nem bír elviselni. Előhozzuk az ős-Fideszt a Soros-ösztöndíjaival, a jelenlegi kormányszóvivőt a 23 milliójával, pedig mindez mellékvágány, a kár már megtörtént: ha menekültügyben mást, akarunk, mint a NER, Soros kottájából játszunk. Ha nem akarjuk a kvótarendszert, a népszavazást, idegen érdeket szolgálunk.

Találó a "dőreség" kifejezés arra, hogy a sorosozást burkolt zsidózásnak tartjuk: ez maximum járulékos kár, hazai relációban ugye minden az, ami "idegen" meg "bankár", kitalálói nyilván úgy gondolták, értse bele, aki akarja. De a NER-t alapvetően nem érdekli a zsidók érzékenysége (vö. Gábriel-emlékmű), az antiszemiták szavazata jöhet, de nem borítanának értük európai bilit. A Soros személye körül megrajzolt ellenségkép zsidózás nélkül is működik: a veszélyes neoliberális, rejtélyes szándékú, migránspárti globális nagytőkés a maga háttérhatalmi networkjével, ellenzéket támogató pénzeivel ideális célpont.

Az pedig kit érdekel, hogy Soros alapvetően még antiglobalistább, mint a Fidesz, nem finanszírozta ugyan, de szereti az Occupy Wall Street mozgalmat, zsidó identitását pedig nem sokra tartja, a CEU-n nem egyszer folyt nyíltan iszlamistabarát propaganda. A Fidesz által kreált Soros-jelenség napirenden tartása nyilvánvalóan a legfontosabb kommunikációs célja a NER-nek, hiszen az ostoba és lényegében EU-ellenes kvótanépszavazásra csak ilyen típusú identitáspolitikával lehet összerángatni a népet. Ha Lázár János bármit nyilatkozik arról, megfigyelik-e a magyar titkosszolgálatok Soros tevékenységét, már nyert is, hiszen ha nem is figyelik, azért ugye bármikor felmerülhet, hogy figyelik – innentől lásd fentebb.

Az identitáspolitika győzelme nemcsak a menekültügy racionális megközelítését küzdi le, hanem mindenfajta hazai "sikerágazat" (egészségügy, oktatás, nyugdíjak helyzete stb.) nem kormány-PR-központú megközelítését is. Nem akarsz kvótákat, mert nem jelent hosszú távon megoldást, de kiütést kapsz a kormány xenofób kampányától, menekültellenes hisztériájától is? És hogy mindezt nem népszavazáson, hanem európai keretek között kéne megtárgyalni, mégiscsak? Felejtsd el. Itt csak mi vagyunk, meg azok. Ha nem parírozol, tudjuk kiknek az érdekeit tolod.

Az identitáspolitikában semmi új nincs, csak egy újszülött etnicistának-populistának új minden vicc, és ezt látjuk, ha körülnézünk szűkebb és tágabb pátriánkban is. Erről szól Donald Trump látszólag eszetlen bevándorlóellenes hisztériája éppúgy, mint Kaczynski, Le Pen és a többi kollektivista előretörése, amiben, hogy valóban hasson, mindig van egy dózis jogos érv is, épp csak annyi, hogy racionálisan megtárgyalhatatlan legyen, hiszen az érzelmi-identitásbeli dózis mindig nagyobb. Egyvalakik azonban jobb, ha nem panaszkodnak az irracionális identitáspolitika áttörésére, hiszen eleve nekik köszönhetjük az egészet: a polkorrekt baloldalnak.

Ha ma Amerikában fontosabb kulturális kérdés a transznemű emberek mosdóhasználati joga, mint mondjuk az Egyesült Államok világban betöltött helye vagy a szabadkereskedelem kérdése, akkor ez azoknak köszönhető, akik ideológiai kérdést csinálnak emberek vele született tulajdonságaiból, és politikát vezetnek le az érzületi azonosulásból. Ha nem vagy elég empatikus velünk, a fekete/latino/LMBTQ kisebbséggel, ha nem "csekkolod a fehér privilégiumaidat", ha nem tiszteled eléggé a transzneműek jogát a külön mosdóhoz, akkor bigott vagy, avítt, előítéletes. Vagy szimplán konzervatív, ami a lehető legrosszabb.

Mint minden identitáspolitika, a balos polkorrekt verzió is hazug és álszent, hiszen itt is egy szűk (esetünkben akadémiai) kör definiálhatta önkényesen, mi számít az érzékenység tárgyának, hogy tehát ki a mim és ki az ők. Márpedig ebbe a sémába a "fehér" sérelmek már nem tartoznak bele. Azok például, akiket zavar a transznemű mosdó éppúgy, mint a kereszténység gyalázása történelemórán, a "safe space" követelése a campuson, meg egy adott világnézet levezetése bőrszín vagy kultúra alapján. Aki az "uralkodó" kasztba tartozik történelmileg, vallásilag, az lehetőleg ne panaszkodjon – hirdetik a fordított rasszisták.

Az egy tőről fakadó jobbos és balos érzületi politika, az irracionális identitásharc tobzódása idején talán ideje emlékeztetni arra, hogy nem a kormányzat feladata rendeletekkel, mozgósító kampányokkal bárkinek előírni, mit gondoljon, hogyan éljen, ki iránt legyen (in)toleráns. A kormányoknak nem a kollektív identitásképzés, a közpénzen történő hisztériakeltés, a társadalommérnökösködés a feladatuk.

Ha pedig valaki azzal jön, mint a magyar parlament jelenlegi elnöke, hogy "szembe kell néznünk azokkal az erőkkel, amelyek idegenek tömeges betelepítésével, (…) egy olyan új uralom alá akarnak hajtani mindannyiunkat Európában, mely uralom demokráciaellenes és nemzetellenes", akkor az illetőt bőven elég kiröhögni: miért, barátom, ti milyen uralmat csináltatok itt röpke öt év alatt? Ráadásul valójában putyinian orosz az identitásotok, ha meg nem haragudtok.