Sok ember kínosnak érezhette felvállalni, hogy Donald Trumpra fog szavazni, ezért inkább nem volt őszinte a közvélemény-kutatókkal - mondta Berkics Mihály, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa arra a kérdésre válaszolva, hogyan arathatott győzelmet Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, ha a közvélemény-kutatások nagy többsége ellentétes eredményt jósolt a szavazás előtt.

A szakember szerint legalább három ok állhat a háttérben.

A Jobbik-jelenség

Először is, mint kifejtette, a szavazók hajlamosak rejtőzködni, ha úgy érzik, kellemetlen lenne számukra mások előtt bevallani, hogy kire szavaznak. Az amerikai elnökválasztási kampányban számos kellemetlen cikk jelent meg a republikánus jelöltről a mainstream médiában, amelynek hatására sokan érezhették úgy: jobb, ha inkább nem vallják be, kivel szimpatizálnak. 

Berkics Mihály a 2009-es magyarországi európai parlamenti választásokat felidézve rámutatott, hogy előtte a Jobbikot nagyon kicsinek mérték a közvélemény-kutatások, aztán a párt végül a szavazatok mintegy 15 százalékát megszerezte. A választás után már a felmérésekben is megjelent ez a tizenöt százaléknál is nagyobb jobbikos tábor, ami valószínűleg azt jelzi, hogy amikor a párt támogatóiban tudatosult, hogy többen vannak, mint gondolták, már nem érezték kínosnak felvállalni az álláspontjukat a kérdezőbiztos előtt.

A közvélemény-kutatások ellentétes eredményének másik oka az lehet, hogy az utolsó felmérések és a szavazás között történt valami, ami megváltoztatta a szavazók preferenciáit. Berkics Mihály szerint előfordulhat, hogy Hillary Clinton lehetséges szavazóit elbizonytalanították a demokrata elnökjelölt elektronikus levelei miatti FBI-nyomozással kapcsolatos hírek.

A magyar szakember szerint a harmadik lehetséges ok, hogy módszertani hiba történt a kutatásokban, ami viszont azt jelenti, hogy sok cég egyszerre követte el ugyanazt a hibát, hiszen a többség Hillary Clinton előnyét mutatta. Berkics Mihály szerint az egyik eshetőség a rossz mintavétel.

Mint fogalmazott, az ilyen felmérésekkor néhány ezer embert kérdeznek meg, akik kicsiben leképezik azt a sokaságot - nem, életkor, lakóhely, iskolázottság, faji és etnikai hovatartozás tekintetében -, amelynek a véleményét akarják felmérni. "Ha itt elrontanak valamit, tehát valamelyik csoportból túl kevés vagy túl sok embert kérdeznek meg, az akár erősen torzíthatja az eredményeket."