DK: nyílt kollaboráció

A Demokratikus Koalíció "nyílt kollaborációnak" tartja, ha az LMP megszavazza a fideszes alkotmánybíró jelölteket – jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke. Varju László személyesen is megkérte Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, hogy ne támogassák szavazatukkal a négy jelöltet. Emlékeztetett, hogy Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke korábban egy nyílt levélben fogalmazott meg hasonló kérést.

Pénteki cikkünkben közöltük az LMP álláspontját az alkotmánybírákról, ha nem olvasta, most megteheti:

Ebben a paktumban mi volt a buli az LMP-nek?

Bár a Fidesz erről nem akar beszélni, az LMP szerint egy alkotmánybírón kívül minden jelöltet ők ajánlottak a négy taggal gyarapodó testületbe. Ragaszkodtak a női jelölthöz, de azzal a jövendőbeli alkotmánybírával sincs bajuk, aki korlátozta volna a Charlie Hebdo tevékenységét.

A független képviselő hangsúlyozta, hogy konkrét kifogásaik is vannak a jelöltekkel szemben. Schanda Balázsról, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjéről azt mondta, hogy őt korábban az Orbán-kormány jelölte strasbourgi emberi jogi bíróság magyar helyére. Hozzátette, hogy a jelölt bagatellizálni próbálta a katolikus egyházon belüli pedofíliát és a gyermekeket szexuálisan zaklató papok ügyeit, valamint radikálisan abortuszellenes. Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, a Fidesz "egypárti alaptörvényének" egyik kidolgozója volt, 2012-ig pedig az igazságügyi tárca miniszteri megbízottjaként dolgozott – folytatta Varju László. Marosi Ildikó annak a Kúriának a tagja, amely az elmúlt hónapokban több ellenzéki népszavazási kezdeményezést utasított el, a függetlenség az ő esetében is "csak rossz vicc lehet" – fogalmazott.

Horváth Attila jogtörténész pedig résztvevője volt annak a bizottságnak, amelyikkel a "Fidesz baloldali politikusokat próbált bebörtönöztetni 2006 után" – mondta Varju. A DK politikusai részt vesznek a szavazáson, valószínűleg felveszik a szavazócédulákat, de elutasítják a jelöltek személyét – felelte egy kérdésre.

Párbeszéd: a Fidesz saját pártkatonáival akarja feltölteni az Ab-t

A Párbeszéd szerint a Fidesz "saját pártkatonáival", "saját szolgalelkű jogászaival" akarja feltölteni az Alkotmánybíróságot (Ab). A párt társelnöke, aki hétfő sajtótájékoztatóján hosszasan bírálta az Alkotmánybíróság létszámában és hatáskörében 2010 óta végrehajtott változtatásokat, azt mondta: az alkotmánybírák megválasztásával a Fidesz gyakorlatilag befejezi "azt a hat éve tartó hentesmunkát, amelyben bárddal trancsírozta szét" a testületet.

Szabó Tímea egyúttal bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson, és erre kérte az ellenzéki pártokat, köztük a jelöltek megválasztását támogató LMP-t is.

Szabó Tímea azt is közölte: újból benyújtja korábbi javaslatát, amely 11 főben határozná meg az Alkotmánybíróság létszámát. A testület három tagját a Magyar Tudományos Akadémia, másik hármat pedig a Kúria választana ki, az ő kinevezésüket a köztársasági elnök hagyná jóvá – ismertette az elképzelést. A maradék öt tagot pedig a parlament képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló bizottsága jelölné, őket az Országgyűlés minősített többséggel választana meg – mondta. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság elnökét pedig újra az Ab tagjai választanák meg maguk közül.

MSZP: bojkott

A szocialisták már a jelölési folyamatot is bojkottálják. Tóth Bertalan frakcióvezető korábbi közleményében azt írta: "az Alkotmánybíróság nem független, szakmaisága megkérdőjelezhető, a bírák kiválasztása pedig pártpolitikai alapon történik – ez az oka annak, hogy az MSZP következetesen nem vett részt eddig sem az alkotmánybírók jelölési folyamatában. Ilyen torz körülmények között a jelöltekről beszélni teljesen felesleges. Az MSZP sajnálattal látja, hogy a Jobbik után az LMP is beállt az urizáló fideszes elitet segítők közé."