A Czeglédy Csaba szombathelyi önkormányzati képviselő ellen folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva, amelynek adatai szerint a politikus elcsalta, nem fizette ki a munkaerő-közvetítő cége által foglalkoztatott diákszövetkezeti tagoknak járó pénzt, a Gulyás Gergely frakcióvezető, Hende Csaba törvényalkotási bizottsági elnök és Bóna Zoltán által benyújtott határozati javaslat „A Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről” arra kéri a kormányt, hogy „tegyen lépéseket a kárt szenvedett fiatalok számára az őket megillető, ki nem fizetett jövedelmek rendkívüli és méltányosságon alapuló, lehető leggyorsabb, a károkozó által ki nem fizetett összeggel megegyező mértékű kárrendezés érdekében”, a vétlen munkáltatókat pedig, hogy ebben működjenek együtt.

Ez eddig a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető libafeldolgozó Hajdú-Bét ügyében alkalmazott megoldáshoz hasonlít. Ám itt a szöveg bevezetője azt is állítja, hogy Czeglédy és társai „tudatosan megkárosítottak” ezer munkavállalót, miközben az ügyben nem hogy jogerős ítélet nincs, hanem még vádirat sem. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése ezzel szemben kimondja: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”

A javaslat parlamenti határozat szintjére emelné Budai Gyula képviselő bizonyítékok nélkül elmondott feltételezését, hogy mivel Czeglédy Csaba az MSZP, a DK és az Együtt jelöltjeként került be a szombathelyi közgyűlésbe, továbbá ügyvédként több polgári perben képviselte Gyurcsány Ferenc DK-elnököt, és kölcsönt is kapott az ő cégétől, az általa a gyanú szerint elcsalt összeg az általa képviselt pártokhoz jutott volna.

Deutsch Tamás EP-képviselő brüsszeli feljelentése az EU Csalás Elleni hivatalához pedig már arról szól, hogy a később bűncselekmény gyanújába került önkormányzati képviselőnek adott kölcsön abból a pénzből származhat, amelyet Gyurcsány cége uniós megbízatás teljesítésével keresett. A fideszes határozati javaslat ezzel kapcsolatban így szól, megnevezve Czeglédy vállalkozását: indokolt megvizsgálni, „hogy a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze azon balliberális pártok finanszírozásához, amelyeknek Czeglédy Csaba a mai napig képviselője a szombathelyi közgyűlésben”. A DK viszont Deutsch Tamást jelenti fel, a párt az mondja, két Altus van, nem az adott kölcsön, amely az uniós pénzt kapta.

Az országgyűlési határozatot jövő csütörtökön kívánják megtárgyalni az országgyűlésben, és a következő szavazási napon, október 31-én egyszerű többséggel el is fogadhatják. Ez nem jogszabály, tehát jogi szerepe nincs, de alkalmat ad az érintett ellenzéki pártok támadására, amelyek kénytelenek lesznek az eddiginél komolyabban nyilatkozni Czeglédy Csabáról és az ellene folyó nyomozásról.