Parragh László megint az oktatásügy élére áll. Lehet, hogy megvilágosult?

Parragh László megint az oktatásügy élére áll. Lehet, hogy megvilágosult?

Utolsó frissítés:

Balla István Szerző:

Balla István
Balla István

„Élethosszon át tartó tanulás” – ilyen tőle meglepő kifejezéseket mondott például. Vélemény.

Az iparkamarai elnök – aki saját bevallása szerint is meghatározó szereplője volt az utóbbi évek kudarcos oktatáspolitikájának – a Magyar Időknek adott interjúban számolt be arról, hogy az Magyar Nemzeti Bankkal közösen új és átfogó gazdaságstratégiai javaslatokat készítenek, a csomag már májusban az új kormány elé kerülhet.

Parragh kiemelte: „a keresetek mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a képzésre, valamint az élethosszon át tartó tanulás elősegítésére. Ehhez a kamara külön oktatásfejlesztési javaslatcsomagot is kidolgoz”.

Ugyanez az ember eddig elérte egyebek közt, hogy a szakképzés kikerüljön a közoktatási rendszerből, és formálisan az NGM, valójában a kamara irányítása alá kerüljön. A szakképzésből gyakorlatilag száműzték azokat a közismereti tárgyakat, amelyek alkalmassá tennék a jövő munkavállalóit az egész életen át tartó tanulásra, és gyakorlatilag egyszer használatos, betanított munkások képzésére állította át a szakképzést. Többször hangsúlyozta, hogy gimnáziumokat kellene bezárni, hogy a gyerekek minél nagyobb hányada menjen ebbe a lebutított szakképzésbe. És persze azt is, hogy jobb egy szakma, mint egy diploma.

Tehát ez a szakember, az Orbán-rezsim nem hivatalos, de nem is titkolt oktatáspolitikai guruja most élethosszig tartó tanulást szorgalmaz.

Lehet, hogy nála bekövetkezett a megvilágosodás, és újragondolta az oktatás szerepét? Hogy nála működött az élethosszig tartó tanulás, és most rájött, hogy mi a valós igénye egy 21. századi társadalomnak? Hogy észrevette, merre tartanak az oktatási rendszerek a fejlett világban?

Aligha.

Intő jel például, hogy kiemelte „a tudás és a gazdaság erősebb összefonódását, amelynek alapja az igényeknek megfelelő felső- és középfokú képzési rendszer, valamint a digitalizáció”. Ez jól hangzik, csak ezeket az „igényeket” eddig úgy értelmezte, hogy nem kell tökölni a sok közismerettel (angol, magyar, történelem, matematika, informatika, meg egyéb ilyen haszontalanságokkal), egy jó szakinak elég, ha megmutatják, melyik gombot nyomja meg a megfelelő gépen. (És ha három év múlva más gép lesz, és fogalma sem lesz, azon melyik gombot kell megnyomnia, azzal most nem kell törődni.)

Pedig valóban az lenne a kulcs, hogy a jövő gazdaságának igényeire készítsük fel a fiatalokat. És mivel fogalmunk nincs, milyen lesz a 4. ipari forradalom gazdasága, erre egy mód van: a mai diákokat az állandó változásra, állandó tanulásra kell felkészíteni. Továbbá olyan kompetenciákkal kibocsátani az oktatási rendszerből, mint a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, a digitális készségek, az interkulturális kommunikáció, amik bármilyen kontextusban felhasználhatók.

Tegye fel a kezét, aki a fenti előzmények után úgy gondolja, hogy az új parraghi oktatásfejlesztési javaslatcsomag ezen elemekre fókuszál majd.

Hozzászólások