Az Európa Tanács emberi jogi szerve, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) évek óta figyel országokat, és fogalmaz meg ajánlásokat, majd ellenőrzi ajánlásainak teljesülését. Most kijött, a legutóbbi, 2015-ös ajánlásokkal foglalkozó jelentés, és Magyarországot is érinti. Két területtel foglalkozott az ECRI, az egyik a menekültügy, a másik a miskolci számozott utcák és az ott lakók kiköltöztetése és vegzálása. 2015 júniusában az ECRI azt tanácsolta, nyílt befogadó állomásokon szállásoljanak el menedékkérőket, legfőképp családokat. A jelentés felidézi a jogszabályi változást, a tranzitzónák létrehozását, és az aggályos lépéseket – köztük azt, hogy a 2018. január 17-ig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adatai alapján 208 gyereket tartottak őrizetben a tranzitzónákban, köztük 22 kísérő nélküli kiskorút. A pszichoszociális és rekreációs szükségleteiket nem elégítették ki a körülmények, és a testi állapotuk akár hosszú távon is kihat a pszichológiai állapotukra. A tranzitzónába belépésre várók Szerbiában sátrakban várnak, rossz körülmények között. Az ECRI elismeri, hogy Magyarországnak a migrációs sokk nagy kihívás volt, mindazonáltal megdöbbent a foganatosított intézkedéseken, és a helyzet 2015-ös jelentés óta tapasztalt romlásán. A hatóságoknak fel kéne hagyni a tranzitzónák gyakorlatával és a fogva tartással, különös tekintettel a gyerekekre és kísérő nélküli kiskorúakra.

Ugyancsak az ötödik, 2015-ös jelentésben kérte az ECRI a magyar hatóságokat, hogy tegyenek egyes helyi önkormányzatok azon gyakorlata ellen, hogy romákat rekesszenek ki a bérlakásokból, és úgy lakoltassák ki őket, hogy nem biztosítanak nekik megfelelő alternatívákat, vagy diszkriminatívan járnak el ellenük. Ez volt a helyzet Miskolcon a számozott utcákban. A miskolci önkormányzat gyakorlatát a Kúria és az ombudsman is elítélte, az Egyenlő Bánásmód Hatósággal egyetemben. A diszkriminatív eljárások száma csökkent, de a kilakoltatások folytatódtak. Az ECRI örömmel látja, hogy a 2020-ig tartó kormányzati stratégiai dokumentumban a romák lakhatási helyzetének javítása célként van feltüntetve, és javult pl. a Pécs melletti György-telepi romák helyzete is, lakásaikat felújítják. De aggasztja az ECRI-t, hogy a felújított bérlakásokat eladásra ajánlják fel a romáknak, akik nem biztos, hogy élni tudnak ezzel a lehetőséggel. A jogi szabályozás is rosszabbodott. A központi hatóságoknak csak kevés eszköze maradt, hogy betartsák vagy betartassák a nemzetközi emberi jogokat ezen a téren. Úgyhogy összességében az ECRI ajánlásai ezen a téren sem találtak nyitott fülekre.