Az első negyedévben 21 731 gyermek jött világra, ami 413-mal, 1,9 százalékkal elmaradt a 2017. január-márciusi születésszámtól. Januárban 0,5 százalékkal több, februárban 0,8 százalékkal, márciusban pedig 5,3 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2017 azonos hónapjaihoz képest. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,45 volt, ami megegyezik az előző év azonos időszakára számított értékkel.

Az év első három hónapjában 36 623-an haltak meg, 6 százalékkal, 2346-tal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. 2018. januárban 22, februárban 4,2 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban, márciusban viszont 12 százalékkal emelkedett a halálozások száma.

Mivel a halálozások számának csökkenése nagyobb mértékű volt, mint az élveszületéseké, ennek következtében a természetes fogyás a 2017. január-márciusi 16 825-tel szemben 14 892 volt, ami 11 százalékos javulást jelent.

A házasságkötések száma 0,5 százalékkal, 32-vel kevesebb volt az előző év azonos időszakában regisztráltnál. Januárban és februárban átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett, márciusban viszont 1,9 százalékkal csökkent a frigyek száma.

Január-márciusban ezer lakosra 9 élveszületés és 15,2 halálozás jutott. Az előbbi 0,1, az utóbbi 0,9 ezrelékponttal alacsonyabb volt a 2017. január-márciusinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,8 ezrelékponttal, 6,2 ezrelékre mérséklődött. 2018 első három hónapjában ezer élveszületésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott, ami majdnem azonos volt az egy évvel korábbi értékkel. A házasságkötési arányszám 2,5 ezrelékes értéke nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

A születések száma régiónként különböző mértékben változott, két régióban emelkedett, ötben mérséklődött, egyben pedig változatlan maradt. A legjelentősebb, 4,7 százalékos emelkedést a Nyugat-Dunántúlon, a legnagyobb, 6,1 százalékos csökkenést pedig a Közép-Dunántúlon regisztrálták.

A halálozások száma mindegyik régióban csökkent, a legjelentősebb mértékben, 9,4 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon, a legkevésbé, 3,3 százalékkal az Észak-Alföldön és a közép-magyarországi régióban.

A természetes fogyás mértéke valamennyi régióban csökkent. A születések számának növekedése és a halálozások számának országos átlagot meghaladó mérséklődése miatt a legjelentősebb, 24 százalékos csökkenés a Nyugat-Dunántúlon következett be.

A házasságkötések száma három régióban emelkedett, ötben pedig csökkent. A leginkább, 7,3 százalékkal a Közép-Dunántúlon emelkedett, a leginkább, 8,3 százalékkal pedig a Dél-Alföldön csökkent.