A magas szintű patológiai, pszichiátriai és jogi képzettséggel rendelkező igazságügyi szakértőknek orvosi szakkérdésekben véleményt kell adniuk bírósági perekben, rendőrségi nyomozásokban. Ezért cserébe az állam biztosít díjazást.

A 24.hu úgy értesült, hogy a debreceni egyetemi intézményben legalább egy évtizede gyakorlat, hogy az orvosszakértők magánvállalkozóként, illetve gazdasági társaságként nyújtják be díjjegyzéküket a hatóságoknak. Vagyis, miközben főállású egyetemi alkalmazottként dolgoznak az intézet által előírt hatósági ügyekben, vállalkozóként másodszor is pénzt kaptak ugyanazért a munkáért.

A lap birtokába jutott papírok szerint voltak olyan időszakok, amelyekben az intézet egyes szakértői az összes ilyen ügyben elvégzett munkát vállalkozóként számolták el. A vállalkozások bevétele fejenként egy-egy sűrűbb hónapban a közalkalmazotti fizetés mellett a 400-500 ezer forintot is elérhette.

Az egyetem ezzel meglehetősen rosszul járt, mert csak a laborköltségeket és hasonlókat fedező költségátalányt, azaz a díjazás kisebbik részét kapta meg – olvasható a cikkben.

Az ügy az év elején pattant ki, amikor a Debreceni Törvényszék egy halálos baleset körülményeinek kivizsgálásával kapcsolatos szakértői díjjegyzékből visszadobott egy, az egyik orvosszakértő által leadott vállalkozói számlát, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság díjmegállapító végzését. A másodfokon eljáró bíróság kimondta: az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló szakértő külön díjazásra nem jogosult, ezért a szakértői díj és a költségátalány nem a szakértőt, hanem az orvostani intézetet illeti.

A 24.hu kereste a Debreceni Egyetem rektorát, de Szilvássy Zoltántól egyelőre nem érkezett válasz.