Alapjaiban forgatná fel a kormány a felsőoktatást, de a konkrét elképzelést sem a rektorok, sem a diákok fő szervezete nem ismeri. Az tény, az érintettek régóta lobbiznak azért, hogy rugalmasabb legyen a gazdálkodás, és a rektorok már 2016-ban eredményorientáltabbá tették volna az intézményeket, csak ez akkor nem ment át. Miután nemzetközi példák alapján gondolkodtak a struktúraváltáson, Palkovics László innovációs miniszter szavai nem okoztak meglepetést vagy sokkot számukra.

Palkovics egy szombati konferencián ugyanis azt mondta: a többi egyetemre is kiterjesztenék a tervezett Corvinus-modellt, bár pontos részletekről nem beszélt. A hvg.hu viszont megtudta, nem minden egyetem kerülne alapítványi kézbe, sokkal inkább alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból. Ami a következőket jelenti:

• az intézmények létrehozzák a saját működési szervezetüket, ami lehet egy zrt., nonprofit vagy forprofit szervezet, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne
• az állam megrendelőként marad a rendszerben, szerződést köt egy intézménnyel pl. 150 villamosmérnök oktatására
• az államilag támogatott képzéseket az intézetek által indított ösztöndíjprogramok váltják fel, üzleti vállalkozásként az államtól megrendelten túl indulhat költségtérítéses képzés
• megszűnik a kancelláriarendszer
  

  Corvinus Egyetem

  MTI / Illyés Tibor

Az alsó középosztály gyerekei kiszorulnak

A felsőoktatás piaci alapokra helyezésével sok minden megváltozik – mondja Polónyi István oktatáskutató. Egyrészt a vevő pozícióba kerülő és tandíjat fizető hallgató magasabb minőséget várhat el, másrészt viszont amiatt, hogy gyaníthatóan a diákok döntő többsége fizetni fog a képzésért, durván visszaesik majd a tanulók száma. Ez látszott korábban is: pusztán a tandíj vagy az önköltséges képzések bevezetésének hírére 20-30 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma.

Megfagy a társadalmi mobilitás, a középosztály alsó része nem viseli el a tandíjat, nem mer eladósodni. Akármilyen szociálisan érzékeny ösztöndíjformákat találnak is ki, elriasztják az egyetemre törekvők egy részét.

Érettségizők várják az eredményeket

Túry Gergely

Az Oktatási Hivatal statisztikája szerint az elmúlt három évben 492 ezer diák tanult állami ösztöndíjas formában, az önköltséges képzésen 348 ezer. Csak a 2017/18-as tanévet nézve 164 ezer államilag támogatott és 119 ezer önköltséges diák tanult a felsőoktatásban. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Józsa János semmilyen előterjesztést nem látott arról, hogy az új rendszerben mennyivel csökkennének az állami ösztöndíjak, de szerinte egy alapítványi egyetem is létre tud hozni esélyegyenlőségre törekvő konstrukciót.

Ennek 100 százalékos megvalósítása más kérdés.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Horn Dániel azt mondja, azt nem lehet várni, hogy a magánköltések a felsőoktatásban drasztikusan megnőjenek, az OECD-adatok szerint a forrás kétharmada már most is onnan érkezik. A diákok esélyegyenlőségén nem az új forma, hanem a 2020-tól a felvételihez is kötelezővé tett nyelvvizsga ront drasztikusan, különösen abban az esetben, ha az állami férőhelyek számát kompenzálják majd az egyetemi ösztöndíjas helyek.

Az állam megrendel: mint a szocializmusban

A kormány 2012-ben avatkozott a rendszerbe, akkor az általa feleslegesnek ítélt jogász, gazdasági és kommunikációs képzéseknél meg akarta vonni az állami férőhelyeket, majd az erőteljes tiltakozások hatására meghátrált, és néhány helyet meghagyott mutatóban. A gender szak politikai, ideológiai alapon tervezett beszántása után viszont már egyértelmű, az állam a neki nem tetsző képzéseket gond nélkül kinyírhatja. Az új rendszerben a kérdés az, hogyan befolyásolja megrendelőként komplett egyetemek létét. Játszhat ugyanis azzal, kitől "rendel", kitől nem, jobban tereli a diákokat a hiányszakmák felé, ugyanúgy, ahogy ezt eggyel lejjebb, a szakképzésben teszi. Bár ehhez strukturált, szofisztikált oktatáspolitika kellene, olyat a hvg.hu-nak nyilatkozó Polónyi István az elmúlt 25 évben nem látott.

Debreceni Egyetem

Stiller Ákos

Beszélgetőtársaink szerint az állam a mostaninál jobban az új felállásban sem tud beavatkozni, legfeljebb azzal, hogy melyik egyetemre orientálja a diákokat. "A lobbi ezen a területen erős" – figyelmeztet Polónyi. Józsa János rektor azt mondja, a kabinet már most is különbséget tesz a képzések között, a műszaki, informatikus vagy pedagógusképzést például kiemelten támogatja. Sőt bizonyos területekre komoly ösztöndíjat is ad.

Horn Dániel nem vár semmi jót: azt mondja, az olyanfajta oktatásszervezés nem működik, hogy az állam majd megrendel 150 villamosmérnököt.

A szocializmusban volt trend oktatástervezéssel megrendelést adni a helyekre, de ma már nem lehet megmondani, 5 év múlva hány és milyen mérnökre lesz szükség. Még az irányvonalat is nehéz kijelölni, nemhogy a konkrét számokat.

Az is kérdés, mi lesz, ha nem sikerül az intézménynek leszállítani a kért mennyiséget. „Majd visszafizetik a pénzt?”

Stiller Ákos

Hatékony, de öl

A vállalati forma hatékonnyá és rugalmassá teheti a felsőoktatást, de meg is ölheti azt – mondja Polónyi István, őt az aggasztja, hogy a kiszivárgott tervekben túl nagy szerepe van a profitorientált szervezeti formának, holott így csak a felsőoktatás egy szűk része működtethető. Nem véletlen, hogy külföldön is majdnem mindenhol nonprofit szervezetek állnak az egyetemek mögött.

Ki fog forprofit alapon hebraisztikát tanítani?

Az alkalmazott kutatással foglalkozó egyetemek jó együttműködést alakíthatnak ki a cégekkel, de az intézmények túlnyomó többsége nem ilyen.

Nem tudom elképzelni az ELTE Zrt. létrejöttét, akkor meghalna a felsőoktatás brandje, az akadémiai kutatás.

Fontos kérdés, milyen összetételűek lesznek az egyetemeket irányító kuratóriumok, és hogy az oktatásirányítás mennyire hagyja meg az akadémiai feladatokat, amit lehet állami pályázati úton is támogatni. Polónyi azt mondja, Amerikában sem vonult ki az állam teljesen a felsőoktatásból.

Stiller Ákos

Józsa János rektor is azt mondja, oda kell figyelni arra, hogy az egyetemek tudományos kutatásokat is végeznek.

Nem lehet az egészhez hiperrealista, tisztán üzleti alapon hozzáállni, mert akkor az alap-, más néven felfedező kutatások sorvadhatnak. A helyzet akkor lesz rendben, ha a kormány megteremti ezek számára a megfelelő finanszírozást pályázatokon keresztül.

Ebből a szempontból az, ami az Akadémiával történik, nem túl biztató: a kormány ugyanis az alkalmazott – vagyis célirányos, konkrét fejlesztésre irányuló – kutatásokat többre tartja.

Ki hullik ki?

A felsőoktatás fizetőssé tétele nem ördögtől való gondolat, mert így rugalmasabbá válik a rendszer, de állami pénz nélkül így is elég gyorsan csődközelbe kerül sok intézmény, a fenntartási forma átalakítása sok mindent nem változtat meg – mondja Horn Dániel, aki azt valószínűsíti, pusztán tandíjakból és a szolgáltatásokból a Corvinus sem tudja magát fenntartani. Abban lát némi iróniát, hogy az a Fidesz alakítja piaci alapúvá a felsőoktatást, amely 10 éve népszavazást kezdményezett a tandíj ellen, és maga mellé tudta állítani a voksolók többségét. Az átalakítás logikáját viszont nem érti. "Az piaci alapú felfogás, hogy majd a diákok kereslete mondja meg, kell-e Kecskeméten gazdálkodástudományi képzés, vagy sem. Nem hinném hogy ezt akarják, de nem világos, hogy akkor a magánosítással mi a cél."

Asszonyi Eszter

A képlet pedig egyszerű: ha nincs vevő – diák vagy állami megrendelés –, akkor az intézmény bezárhatja a kaput. Polónyi István szerint az átalakítással a korábbi vidéki főiskolák, új nevükön az alkalmazott tudományok egyetemei kerülhetnek nehéz helyzetbe. Ezt azonban vitatja a Hallagatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Gulyás Tibor. Azt mondja, a helyi értelmiségképzés, a fiatalok helyben tartása fontos, ezért az ott zajló oktatást nem látja veszélyben.

Az egyetembezárások elkerülése érdekében minden intézményről hatástanulmányt kell készíteni, az alapján lehet meghatározni, hogy milyen formában működjenek tovább, milyen kvalitások mentén alakuljanak át – hangsúlyozta Józsa János, az MRK elnöke.

Az átmenet biztos nehézséggel jár, az átalakítást bölcsen kell megkonstruálni, számszerűen ki kell tudni mutatni az ebből keletkező hasznot és életképességet. Ha itt mellényúlunk, tartósan csökkenhet a színvonal, ez pedig nem lehet cél.

Hozzátette, külön figyelmet érdemel a regionális jelentőséggel bíró, és a közelmúltban alkalmazott tudományok egyeteme rangjára emelt főiskolák esetleges átalakítása. Van, aki számára máris vonzó az új felállás: a 168 Óra úgy tudja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Debreceni Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem is menekülne az állami korlátok alól. Ez valószínűleg nem lesz gyors folyamat: Józsa elmondása szerint a Corvinus átállását is két évig készítették elő.

ELTE Tarsadalomtudomanyi kar

Stiller Ákos

A kormány érezhetően arra játszik, hogy a külföldi, fizetős diákok tartsák el nagyobb mértékben a magyar felsőoktatást. A külföldi hallgatók száma nő, az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban már csaknek 27 ezren kezdték meg itthon a tanulmányaikat, ám azok, akik ranglisták alapján választanak maguknak egyetemet, nem ide jönnek: a különböző világranglistákon 1-6 magyar egyetem szerepel egyáltalán, jellemzően nem túl előkelő helyen. Van olyan vélekedés, hogy az egész akadémiai átalakítást is az egyetemek versenyképességének javítása motiválja.