Csütörtökön jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy a kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Csak ez utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért a tárca vezetője a kormánytól – írja a Népszava.

A lap birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal, azoknak pedig, akik sürgős ellátásra szorulnak, kevesebbet kell várakozniuk – legalábbis a tervek szerint. Minden sürgősségi osztályon dolgozik majd egy diplomás triázs szakember, aki érkezésükkor osztályozza a betegeket tüneteik alapján, majd besorolja őket annak megfelelően, hogy milyen sürgősen kell orvosi ellátásban részesülniük.

A dokumentum szerint az adminisztráción túlesettek közül a mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson.” Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják, ami a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő egység lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell, ad fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van, hazaengedheti.

A lap azt írja, becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A gyakran emlegetett példák szerint olykor azért jelentkeznek a centrumokba, mert hónapokat kellene várniuk egy-egy vizsgálatra. Néha pedig a háziorvosok is úgy szabadulnak a problémától, hogy a betegeiket beküldik a sürgősségire.