A gyerekem műtétéről dönthetek, de a megfázását nem igazolhatom?

A gyerekem műtétéről dönthetek, de a megfázását nem igazolhatom?

Utolsó frissítés:

Dercsényi Dávid Szerző:

Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Több mint 10 ezren írták alá azt a petíciót, amely nagyobb szabadságot adna a szülőknek az iskolai hiányzások igazolásában. Egy gyerekorvos indította el ezt, aki megunta, hogy a rendelési idejének harmada felesleges adminisztrációra megy el. A petíciót ma juttatják el az Emberi Erőforrások Minisztériumába.

"Feleslegesnek tartom, hogy egy enyhébb betegség miatt az orvosi rendelőben töltsünk órákat sokkal betegebb gyermekek között egy igazolásért. Valamint feleslegesen használjuk a gyermekorvosunk drága idejét" – írta egy szülő a peticiok.com-on indult, a jelenlegi szülői és orvosi igazolások felülvizsgálatát elérni szándékozó aláírásgyűjtés alatt, egy másik anyuka pedig azzal érvelt,

a gyereknek kevés a három nap, elvileg már gyógyultnak látszik, de még anyai gondoskodásra vágyik.

Egy gyerekorvos azzal a megjegyzéssel írta alá, hogy

értelmetlen egy orrfolyásos gyereket fertőző közösségbe (vagyis a gyerekorvosi váróba) vinni.

Amúgy pedig

orvosi munkát szeretnék végezni a rendelésen, szeretném, ha a szülők felelősséget vállalnának a gyermekeikért, vége lenne a krónikusan visszaesőként különös kegyetlenséggel elkövetett okirat-hamisításnak.

A budakalászi gyerekorvos, Tordas Dániel által májusban indított petíciót már több mint 10 ezren támogatták. A probléma azonban mindenkinek ismerős lehet, akinek iskolás gyereke van: a gyerek megbetegszik, de miután a szülő jellemzően csak három napot igazolhat egy félévben vagy tanévben, elindul a járkálás a gyerekorvoshoz az igazolásért, sokszor az után, hogy a gyerek már meggyógyult. Az orvos adminisztrál, a szülő meg rossz esetben még egy napot táppénzen van, hogy beszerezhesse a papírt.

©

A hvg.hu-nak nyilatkozó háziorvosok szerint két dolgon kellene változtatni:

A petíciót elindító Tordas Dániel a azt mondta,

a több évtizede kialakult gyakorlat helytelen és begyepesedett.

A jogszabályok szerint akkor is a háziorvosnak kell igazolnia a betegséget, ha az alatt nem is látja a gyereket, például mert menstruációs görcse van, vagy mert a szülő meggyógyította otthon. Emellett számtalan olyan panasz van – pl. otthoni hasmenés, reggeli fejfájás – ami az orvosi vizsgálat alkalmával nem látható. Ez problematikus és betarthatatlan helyzetet eredményez orvosszakmai szempontból.

Tordas szerint megszokásból rengeteg, nem egészségügyi eredetű hiányzás miatt is orvoshoz mennek a szülők, hiszen ők néhány napnál többet nem igazolhatnak. Ez hazugságra nevel, a szülő és gyerek így sokszor együtt talál ki egy panaszt, a háziorvos pedig kénytelen igazolást írni.

Az igazolások megírása tapasztalatai szerint a rendelési idő 30-40 százalékát elviszi, ami egy 3-4 órás műszakban 40-50 percet jelenthet. Ennyivel kevesebb jut betegellátásra, edukációra, egészségre nevelésre.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György ráerősít erre: nem az a baj, hogy az orvosoknak betegségeket kell igazolniuk, hanem az, hogy az iskolák mindent orvosi igazolással akarnak lefedni. Ezért akkor is orvosi igazolás születik, amikor nem egészségügyi probléma áll a háttérben. Úgyis a szülő mondja meg, mikor gyógyul meg a gyerek és ő küldi vissza az iskolába.

©

Süketek párbeszéde

De mi van akkor, ha a szülő gyógyulás előtt küldené vissza a gyereket a közösségbe? – kérdezzük Pótát, aki szerint ezt az óvodában veszik igazán szigorúan. Az orvosi igazoláson ugyan rajta van, mikor mehet vissza a gyerek, de Póta szerint az iskolákban a szülő ezt megbeszéli a tanárral. Az Egyesület 4-5 éve szeretné elérni, hogy lazább legyen a rendszer, a szülő több napot igazolhasson, ezzel tehermentesítve a gyerekorvosokat.

Ha a szülő dönthet a gyereke egészségügyi beavatkozásairól, egy műtétről, kezelésről, ehhez joga van, pedig nem ért hozzá, miért nincs joga egy sokkal kevésbé súlyosabb kérdésben meghoznia a döntést?

Az új rendszerben sem maradna gyerek orvosi ellátás nélkül, ha a szülő bizonytalan, vagy úgy ítéli meg, hogy segítségre, felülvizsgálatra van szüksége, akkor ahogy eddig is, a jövőben is el fogja hozni a gyermekét, sok esetben elég egy részletes, telefonos egyeztetés is – mondja Tordas. A gyerekek betegségeinek túlnyomó többségénél elég otthon maradni és pihenni, a szülők megfelelő edukáció mellett megtanulják, hogyan tudják ők is az enyhébb betegségeket ellátni. Az orvosi igazolás kényszerének elkerülése épp a valóban orvosi közreműködést igénylő eseteknek biztosítana több időt és figyelmet.

Mindemellett a gyerekek egészségét is veszélyezteti, hogy visszarendeli az egészséges gyereket az igazolás miatt a betegek közé. Tordas úgy látja, a helyzetet az orvosok mellett a szülők többsége is meg akarja változtatni, nekik is nyűg a hiábavaló orvoshoz rohangálás. És az is abszurd, hogy a szülő-pedagógus-orvos háromszögből épp annak kell igazolnia a hiányzást és annak időtartamát, aki a betegség alatt esetleg csak a vizsgálat idejében látta a gyermeket.

©

Tordas a petíciót hétfőn küldi el az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ebben több kollégájával együtt kezdeményezi, hogy az orvosnak csak járványügyi jelentőségű megbetegedéseket kelljen igazolnia, a többit megtehesse a szülő. Kérdés, ezt mennyire veszi majd figyelembe az Emmi. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének hasonló felvetésére ugyanis azt mondták,

bevált az, hogy a szülő három nap iskolai hiányzást igazolhat gyerekének félévente, ez elegendő lehet az elkerülhetetlenül az iskolai időszakban megvalósítandó családi programokra, minden mást az iskolai időn kívül kell megszervezni.

Ez alapján meg sem hallották a valódi problémafelvetést.

Miért 3 nap? Hagyomány!

A kérdést jelenleg az iskolák tudnák kezelni, a vonatkozó Emmi-rendelet ugyanis rájuk bízza, hány napot igazolhat a szülő. Elég nagy a szórás: van, ahol tanévenként hármat, van, ahol félévente ennyit, máshol egy tanévben összesen hatot úgy, hogy ha első félévben négyet leigazolt a szülő, a következőre már csak kettő marad.

A kuszaságot jól mutatja egy édesapa sztorija:

A mi iskolánkban tanévenként 3 napot lehet igazolni, az első szülőin viszont az osztályfőnök belezavarodott, és egy anyuka kérdésére azt mondta, félévenként hármat igazolhat a szülő. Mi ezt jól ki is használtuk.

Ez egy fővárosi iskolából vett példa. Az egyik vidéki gimnáziumban szigorúan tartják az évenkénti három napot, jövőre talán változhat a helyzet.

Hogy miért három nap? Erre azt tudom mondani, hogy hagyomány, de hogy miért ennyi, az idők homályába veszett, talán régen ezt írta elő a törvény

– írta érdeklődésünkre az igazgató. A szülő egyébként előre hosszabb időre is elkérheti a gyereket – például utószezonos nyaralás vagy síelés miatt –, erre ő már adott is engedélyt.

©

2017-ben két iskolában próbaként bevezették, hogy 15 napot igazolhat a szülő, ott nem nőtt a hiányzások száma. A szülők nem élnek vissza a lehetőséggel, teljes mértékben partnerek – nyilatkozta a pomázi iskola igazgatója, aki szerint ezzel a szülőt, a pedagógust és a gyerekorvost is sikerült tehermentesíteniük. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Gimnázium igazgatója, Horváth Péter szerint jó lenne, ha nem minden betegség miatt kellene visszamenni a háziorvoshoz -–példaként a megfázást hozza –, itt az alapvető kérdés a bizalom, annak hiányában mindent ki fognak játszani a felek.

A legrosszabb, ha becsapják egymást a felek, és a bizalom megrendül.

Örül annak, hogy nem központilag szabályozzák az igazolható napok számát, ugyanis a hiányzások körülményeit, problémáit az osztályfőnökök és igazgatók jobban látják, mint egy központi szerv. Megjegyezte, hogy más kérdésben is örülne ennyi szabadságnak. Horváth szerint az igazolható napok emeléséről szóló döntés előkészítésében a szülői munkaközösségeknek és a diákoknak is részt kellene venniük.

Az ügyben megkerestük az Emmit is, egyelőre nem reagáltak.

Hozzászólások