szerző:
Tóth Richárd
Tetszett a cikk?

A Fidesz voksaival megszavazták a parlamentben a kulturális törvénycsomagot, átalakították a színházi finanszírozási rendszert. Áder János pedig aláírta ezt a jogszabályt.

A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló jogszabály (a színháztörvény) állapota a parlament honlapján „kihirdetésre vár”, ami azt jelenti, hogy

Áder János aláírásával szentesítette a színháztörvényt, nem volt ellene kifogása, az megjelenik a Magyar Közlönyben.

Ezzel pedig gyámság alá vette a kormány az önkormányzati fenntartású színházakat, tehát a vidéki és budapesti kőszínházakat.

Ha ugyanis „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színháza működéséhez szükséges forrásokat, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. A kabinet dönt arról, hogy „segít-e” az önkormányzatnak.

Átnyomta a Fidesz a színháztörvényt

A Fidesz szavazataival megszavazták a parlamentben a kulturális törvénycsomagot, átalakították a színházi finanszírozási rendszert és létrehozták a Nemzeti Kulturális Tanácsot, továbbá kultúrstratégiai intézményeket jelöltek ki. Innentől sokkal nehezebb lesz a színházaknak, éleződik a kultúrharc. A kormány gyámság alá helyezte az önkormányzati fenntartású színházakat.

Mi történik pontosan a színházak körül?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely alaposan felforgatja a színházak életét is. A Törvényalkotási bizottság a benyújtás után pár órával már le is folytatta a tervezet részletes vitáját, majd el is fogadták. Kedden éjjel pedig a vitát is lezavarták erről a Házban.

Az egyik legnagyobb tiltakozást kiváltó rész, hogy az állam a támogatásért cserébe nagyobb beleszólást akar a színházak életébe. A törvénytervezet különbséget tesz állami, önkormányzati és vegyes fenntartású intézmények között – utóbbi az, amibe az önkormányzat és az állam is ad pénzt, vagyis az összes fővárosi színház ilyen –, utóbbiaknál kér beleszólást az állam.

Az állami támogatás nem lesz majd automatikus, ahhoz kérelmet kell benyújtani egy még nem ismert rendeletben meghatározott időpontig, a kormány pedig eldönti, hogy befogadja vagy sem. Ha igen, 30 napon belül megkötik a szerződést.

A törvényjavaslat szerint a megállapodásban

a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

A színháztörvény ellen több ezres tiltakozás is volt korábban, mindhiába.

A hvg.hu közéleti podcastjában is beszélgettünk a színháztörvényről, Zubek Adrienn volt a vendégünk, a Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke.

A köztársasági elnök korábban:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!