Megfelelően kezelték a koronavírus-járványt? Időben figyelmeztették a világ országait a veszélyre? Konzekvensek voltak az ajánlásai a maszkviselésről, vagy éppen a tömeges tesztelésről? A pandémia kitörése óta rengeteg kritika érte az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), sőt, a vita odáig fajult, hogy az egyik legnagyobb pénzügyi donor, az Egyesült Államok hivatalosan is kilép a tagok közül. A bírálatok ráadásul nem mindig országhatáron kívülről érkeznek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen a csütörtöki Kormányinfón beszélt arról, hogy egyes kritikák megalapozottak voltak, „ebből a perspektívából nézve pedig az amerikai elnök lépése sem indokolatlan”.

Ehhez képest mindenképpen meglepő, amit a kormány sokkal ritkábban kommunikál: a WHO nemcsak jónak tartja a magyar járványkezelést, hanem a magyarországi iroda vezetője elmondta azt is, hogy Magyarország aktív szerepet játszik a tagországok közti kooperációban, és a magyar járványkezelés több tapasztalatából is tanultak a szervezetben. Lédia Lazeri, a WHO magyarországi irodájának vezetője egy péntek délelőtti sajtóbeszélgetésen a hvg.hu kérdésére

példaként említette a veszélyeztetett csoportok védelmét, ilyen volt az idősek számára bevezetett vásárlási idősáv is.

„Magyarország jól kombinálta a közegészségügyi és a szociális intézkedéseket, és korán sikerült ellaposítania a járványgörbét, így a kórházakat sem érte olyan terhelés, amivel ne tudtak volna megbirkózni” – mondta Lazeri, aki szerint ennek sikeréből sokat lehet tanulni.

Az irodavezető azt is elárulta, ők semmilyen kritikát nem észleltek a magyar fél részéről, kifejezetten jó és szoros együttműködésről beszélt mind az Emberi Erőforrások Minisztériumával, mind pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központtal.

Lédia Lazeri

WHO

A nemzetközi bírálatokra válaszolva azt mondta: a WHO 2019. december 31-én kapta az első információt a kínai hatóságoktól egy új típusú, tüdőgyulladást okozó vírusról.

Ilyen bejelentésekből naponta tíz, de akár 100 is érkezik a világból”

– mondta.

Ami a koronavírust illeti, már másnap megerősítést kértek a kínai hatóságoktól, január elsején elkezdték értesíteni a világ többi országát, 30-án pedig kihirdették a közegészségügyi vészhelyzetet, ami a legmagasabb szintű riasztás, amit kiadhatnak.

Féligazságokra nem alapoznak

Lédia Lazeri hangsúlyozta: a WHO csak és kizárólag tudományos bizonyítékok alapján hozhat döntéseket. Ezért egyelőre arra sem tudnak választ adni, hogy egész pontosan mikor jelenhetett meg a vírus Kínában, hamarosan azonban szakértői bizottság utazik az országba, hogy – a többi közt – ezt is megpróbálja kideríteni. A szervezet csütörtökön pedig azt is bejelentette, hogy független bizottságot hoznak létre annak kivizsgálására, miként kezelte a szervezet, valamint a tagállamok kormányai a koronavírus-világjárványt.

A WHO ajánlásai ugyanakkor nem véletlenül változnak, azokat mindig a legfrissebb tudományos eredmények alapján frissítik, „féligazságokra nem alapozhatnak”. Erre jó példa a héten tett bejelentés, mely szerint tudományos bizonyítékokat találtak arra, hogy a koronavírus nemcsak az eddig ismert cseppfertőzéssel, hanem a levegőbe jutó aeroszolokkal is terjed. Az viszont mindig az egyes országokon múlik, milyen mértékben tartják be a szervezet ajánlásait.

„Mi nem az egészségügyi rendőrség vagyunk”

– tette hozzá az irodavezető.

Az ajánlások betartása közötti különbségek is sok mindenen múlnak: ha például a tesztelést nézzük, különbséget kell tenni aközött, hogy egy országban vannak-e esetek, esetleg közösségi, vagy tömeges terjedésről beszélünk. Ezek akár még egy országon belül is változhatnak.

Azt Lédia Lazeri is megerősítette, hogy néhány országban ismét nőtt az azonosított esetek száma, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy második hullámról kell beszélni, ugyanúgy lehet egy elnyújtott első hullám is. Azt viszont jól mutatja, miért fontos betartani az ajánlásokat, a gyakori kézmosást vagy a távolságtartást.

„Ha tanultunk valamit a járványból, akkor az az, hogy az életünk nem lehet ugyanaz, mint korábban” – összegezte az eddigi tapasztalatokat Lazeri.

AFP / Noel Celis

Az esetleges szigorításokkal kapcsolatban hozzátette: a WHO hatpontos ajánlást készített a tagországok kormányainak, ez alapján javasolja új intézkedések bevezetését vagy az addigiak megváltoztatását. Ezek között szerepel, hogy a kritikus környezetekben (például bentlakásos intézményekben, zsúfolt helyszíneken) minimalizált legyen a járványkitörés kockázata és kezelni tudják a terjedést a nagyfokú fertőzésveszélyt mutató közösségekből. Az utóbbiba tartoznak a szomszédos országok is, ami Magyarország esetében különösen fontos, hiszen csak szárazföldi határai vannak. A döntéseket azonban ebben az esetben sem a WHO hozza meg, hanem az érintettek.

A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ebből a szempontból

félrevezető lehet az azonosított fertőzések száma, mert az sok esetben nem egyenletes terjedést mutat. Elképzelhető, hogy a terjedés csak egy gócpontra – vágóhídra, bányára, ipari telepre – koncentrálódik, míg az ország többi részén nincs probléma.

Kérdésre válaszolva Lazeri eloszlatta azt a tévhitet is, hogy Magyarországon a magas BCG-átoltottság miatt volt olyan kevés fertőzött, ezt ugyanis vizsgálták, de a mai napig nem találtak rá bizonyítékot. Ráadásul, ha ez igaz lenne, akkor a BCG-oltásból szintén jól álló többi országban nem emelkednének az esetszámok. Szerinte sokkal inkább az időben bevezetett korlátozó intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezett viselkedésének köszönhető, hogy lapos maradt a járványgörbe.

Valószínűleg a második hullám sikeres kezelése minden eddiginél jobban múlik majd azon, mennyire tartják be az emberek az ajánlásokat.

„Hatalmas nyomás van a hatóságokon, hogy a gazdaság élénkítése miatt nyissanak, de az egészség politikai döntés kérdése, a WHO alapelve pedig az, hogy az egészséges nemzet gazdag nemzet” – mondta.

Lédia Lazeri elismerte, hogy az emberek belefáradtak a korlátozásokba, a WHO ezért például viselkedési kutatásokat is végez, hogy megpróbálják jobban megérteni a közösségi folyamatokat.

És bár azt még nem tudják, pontosan mi várható egy tényleges második hullám esetén, arra is igyekeznek felkészülni, hogy egyszerre két vírus terjed majd: az influenza és a koronavírus. Fontos tapasztalat az is, hogy kik a legveszélyeztetettebbek: az idősek, a bentlakásos intézményekben élők és az egészségügyi dolgozók. Mint mondta:

„néhány országban a fertőzöttek 20 százaléka az egészségügyben dolgozott, ezért az egyik legnagyobb stratégiai és erkölcsi feladatunk, hogy őket megvédjük.”

Vizsgálják azt is, hogy milyen károkat okozott az egészségügy leállása, a szűrővizsgálatok felfüggesztése. Vannak egyébként olyan felmérések, amik azt mutatják, hogy a krónikus betegek gyógyszerfogyasztása a járvány csúcspontján sem csökkent, ami utalhat arra, hogy megkapták a szükséges kezelést.

Azt azonban, hogy mikorra lesz vakcina, egyelőre nem lehet megmondani. Mint mondta, jelenleg 150 különböző kísérlet fut párhuzamosan, de csak húsznál kevesebb esetben jutottak el addig a fázisig, ahol már embereken próbálják ki az új szert.