Szeptember 21-én hivatalosan is elrajtolt az őszi parlamenti évad. Orbán Viktor már hosszú cikkben jelölte ki az aktuális irányvonalat, de a parlamentben is felszólalt.

A képviselők mindegyike maszkban ült be a terembe, az ülés Kósáné dr. Kovács Magda, Keleti György és Dr. Somogyi Tamás elhunyt egykori országgyűlési képviselőkre való megemlékezéssel kezdődött, majd Orbán Viktor szólalt fel napirend előtt.

A miniszterelnök a négynapos EU-csúcsot foglalta össze: bejelentette, elfogadták a következő 7–10 év költségvetését, amit két részre bontottak. Az egyik a Következő generáció pénzügyi alap, aminek célja a járvány pusztításának ellensúlyozása.

Nettó 31 milliárd euró fog beáramolni a következő években a magyar gazdaságba. "Megkockáztatható, hogy 2028-ra közel kerülünk ahhoz a helyzethez, hogy Magyarország az Európai Unióban nettó befizető legyen" – jósolta. Ezt persze nem feltétlenül olyan értelemben kell nézni, ahogy az unió, vagyis hogy többet fizetünk be az EU-kasszába, mint amennyit onnan kapunk. Orbán ezt így vázolta fel: 2019-ben a Magyarországon működő külföldi vállalatok összesen 9,6 milliárd euró profitot termeltek, a magyar cégek külföldön tavaly pedig 1,6 milliárd euró profitot termeltek, vagyis az egyenleg mínusz 8 milliárd euró évente. Ebből levonva a Magyarországnak szánt EU-s forrást a különbözet évi mínusz 3,5 milliárd euró.

Ebből a szempontból vizsgálva a számokat a Brüsszelben kitárgyalt összeg jelentősen csökkenti Magyarország tőkedeficitjét - hangsúlyozta a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy 2028-ra Magyarország közel kerül ahhoz a helyzethez, hogy az EU-s költségvetésbe nettó befizető legyen. Így akkorra oda kellene eljutni, hogy évente 9,6 milliárd eurónyi profitot állítsunk elő külföldön, akkor lenne egyensúly - magyarázta. Ehhez kétfajta úton lehet eljutni, egyrészt a Magyarországon dolgozó külföldi cégek kivásárlásával - ami folyik -, másrészt a magyar befektetések növelésével külföldön, ami szintén zajlik.

Orbán beszélt a 7-es cikkelyről is: "Úgy látjuk, semmi akadálya nincs annak, hogy ez az eljárás lezáruljon" – mondta, hozzátéve, hogy a német kormánytól már kapott ígéretet arra, törekednek erre.

MTI / Koszticsák Szilárd

Kiemelte, Magyarország elkötelezett a jogállamiság mellett, de szerinte a politikai vádak összegyűjtése jogállamiság címen, az valójában zsarolás.

Beszélt a koronavírus-járványról is: főleg Ausztria romló számai miatt aggódott, mivel sok a beteg, és "ami ott megtörténik, az megtörténik hamarosan Magyarországon is."

Közben elégedetten nyilatkozott a magyar egészségügyi rendszerről, köszönetet mondott az erőn felül teljesítő orvosoknak és járványügyi szakembereknek, Müller Cecíliának és az operatív törzsnek, majd a saját reggeli esszéjéből idézve hangsúlyozta, hogy az első és a második hullámot is külföldről hurcolták be.

Kiemelte a maszkhasználat fontosságát, emlékeztetett az elmaradása esetén 50 ezer forintos büntetésre is, de kezdeményezte, hogy a büntetési tételt akár tovább is emelhessék.

Orbán állítása szerint a szakemberek véleménye alapján 200 ezer fertőzöttre kell számítani, 16 ezer kórházi ágyra lesz szükség és 800 lélegeztetőgépre, de ő a duplájával számol, tehát 400 ezer fertőzöttel. Emiatt jelenleg 66 ezer szabad kórházi ágy áll rendelkezésre, és a lélegeztetőgépek sokszorosa.

Befektetési csomagot is bejelentett, hangsúlyozva, hogy nem mentőprogramokról van szó: "Most, amikor mindenki megszorít, mi ne csak védekezzünk, hanem fejlődni, növekedni is tudjunk." Az eredeti 50 milliárdos keretet megnövelték, 170 milliárd forintot tettek bele a programba.

"Nehéz ősz elé nézünk, de egyszer már sikerült" – zárta beszédét.

A beszéd után először a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc reagált és felszólította Orbánt, valljon színt az Európai Unióval kapcsolatban, majd hosszan fejtegette, mennyire nem valódi keresztény a magyar kormány, miközben "arra nem voltak képesek, hogy szeptember 1-től legyen lázmérő az iskolákban."

MTI / Koszticsák Szilárd

Kövér László Gyurcsány után jelezte, hogy nem örül a képviselői bekiabálásoknak, mert a maszk mögül senkinek sem látja az arcát.

Reagált a Jobbik-elnök Jakab Péter is: őt saját bevallása szerint nem zavarja Orbán háborús retorikája, "képzelje magát tábornoknak, csak ne lopja el a lőszert", Kövér László pedig elvette tőle a szót, mivel sértegette a miniszterelnököt. "Nem a kocsmában van, mert ott megkapná a magáét ezért, itt csak rendre tudom utasítani" – mondta Kövér.

Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan jött, aki szintén Orbán esszéjét elemezte: Tóth szerint Orbán az írása oktatásról szóló része alapján nem gondolkodásra képes polgárokat akar látni az országban, hanem alattvalókat nevelnének.

Az LMP-társelnök, Schmuck Erzsébet is válaszolt, ő a gyümölcsök árának emelkedését hangsúlyozta, amivel nem foglalkozik eleget a magyar kormány, illetve a fertőzöttek magas számát emelte ki, amiről nem tudni, hogy birkózik meg az egészségügy. Schmuck nyilvános válságkezelő programot is sürgetett: 5 százalékosra szeretné csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, és három hónapról kilenc hónapra növelné az álláskeresési járadékot, illetve rendezné a nyugdíjasok helyzetét.

A reagálók sorát a párbeszédes Szabó Tímea folytatta: ő azt kérdezte, miért lehetetleníti el a kormány annak az Iványi Gábornak az egyházi szervezetét, aki amúgy Orbán Viktort és feleségét is összeadta korábban. "Miközben Iványi Gábor keresztény egyházában kikapcsoltatja a gázt, aközben idén 3,5 milliárd forintot ad a központi költségvetésből Orbán Ráhel barátjának divatcégére."

A KDNP frakcióvezetője, Simicskó István is szót kapott: Simicskó állítása szerint ő nagyon hálás a magyar kormánynak és Orbán Viktornak, a kormány tevékenységét pedig óvó-védő tevékenységként írta le, az ellenzéket pedig azzal vádolta, hogy az állam elhalása a célja.

Zárásképp a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté szólalt meg: ő azt fejtette ki, Gyurcsány Ferenc a baloldal vezéreként bizonyította, továbbra sem lehet rá számítani a járvány elleni védekezésben.

MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán viszonválaszában megköszönte Gyurcsány Ferencnek a tanácsokat, és kiemelte neki, ő nem az Európai Unióval háborúzik, az ugyanis nem Brüsszelben van, hanem egy közösséget jelent. “Nekünk egyes európai intézményekkel vannak vitáink” – mondta, majd felhozta a szólásszabadságról, hogy Gyurcsányék alatt véresre verték az emberek szemét az utcán, majd a Jobbikhoz fordult kérdőre vonva őket, miért tapsolták meg az egykori miniszterelnököt.

Az ellenzéknek azt címezte, egyedül ők nem képesek részt venni az országos összefogásban a koronavírus ellen, és arra kért mindenkit, ne úgy gyűlöljék a kormányt, mint a vírust, ugyanis a vírus embereket öl.

Megvédte az oktatási tervét is: szerinte hazafivá nevelni nem azt jelenti, hogy alattvalókká nevelné a gyerekeket, majd a nyolc évig tartó MSZP-kormányzás hibáit kezdte sorolni.

"A módszerünkön nem változtatunk, és ha az ellenzéki képviselők meggondolták magukat, csatlakozhatnak az összefogáshoz" – zárta mondandóját.