Októberben indítja a Nagykörút komplex átalakításának tervezését a Fővárosi Önkormányzat. Minden érintettet szeretnének bevonni, hogy mindenki számára élhetőbbé tegyék az útvonalat.

Közös gondolkodásra hívja a budapestieket a Nagykörút jövőbeli sorsáról a főváros, jövő tavaszra már szeretnék, ha megszületne az a koncepció, amely alapján el lehet indítani az útvonal gyökeres és komplex átalakítását – hangzott el egy keddi sajtóbeszélgetésen a budapesti városházán, ahol Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, valamint Kerpel-Fronius Gábor, részvételiségért felelős alpolgármester számolt be a körúttal kapcsolatos tervekről.

A cél, mint mondták, hogy a főváros legemblematikusabb útvonala olyan élhető köztér legyen, ahova érdemes kimenni korzózni, ügyet intézni egyaránt. Szerintük a politika által autós-kerékpáros konfliktussá egyszerűsített kérdés lényege is ez valójában: hogy lehet-e élni a Nagykörúton és hogy használható köztér-e egyáltalán?

Az ideiglenes sávok

A Nagykörút ügye idén tavasszal került a figyelem középpontjába, amikor a járványügy veszélyhelyzet idején a fővárosi vezetés ideiglenes kerékpársávokat alakított ki a külső forgalmi sávokon. Az ideiglenes intézkedésről szóló vita hamar politikai síkra terelődött a főváros és a kormány között, de a sávok végül – pár ugyancsak vitatott kompromisszummal – maradtak. A keddi beszélgetésen elhangzott, hogy a kerékpársávok kialakítását hiába támadták a dugók miatt, azok kialakulása nem újdonság, az egyre több autó miatt 2016 óta meredeken emelkedik a gyakoriságuk, a kerékpáros közlekedés eközben minden korábbi csúcsot megdöntött, az átaluk most közzétett adatok szerint például szeptemberben minden korábbi évhez képest többen ültek kerékpárra, ráadásul a korábbi trendekkel szemben idén még a júniusi és augusztusi kerékpáros forgalmat is meghaladta az első őszi hónapé. Erre két infografikát is készített a főváros: A forgalmi dugók gyakorisága különböző városokban Budapest A kerékpáros forgalom alakulása havi bontásban a főváros grafikáján Budapest

Konkrétumot keveset árultak el, ami biztos, hogy a villamosvonal fix, és hogy szeretnék integrálni a fejlesztésbe a még az előző városvezetés idején kidolgozott, de még nem megvalósult portálprogramot is, amelynek célja az lett volna, hogy az adott épületek stílusához illő módon alakítsák ki az itt található üzletek külső arculatát, felszámolva a százforintos boltok, kocsmák és bálásruhaüzletek jelentette vizuális káoszt. Azt mondták, ismert a fővárosi vezetés által preferált irány – az élhető, zöld város kialakítása, a levegőminőség javítása és a balesetek számának csökkentése a forgalom csillapításával –, de nem felülről jövő diktátummal, hanem részvételiségi eszközök alkalmazásával szeretnék ezt megvalósítani.

Kerpel-Fronius Gábor szerint minél nyíltabb, érdemi vitákban szeretnének részt venni, és ezzel a célok elfogadtatása is könnyebben megy majd.

Egy mintaprojekt lesz, amely azt mutatja meg, hogyan képzeljük el egy 21. századi városban egy ilyen fontos közterület megújítását – mondta Balogh Samu.

A közös tervezés októberben indul, a fővárosi önkormányzat honlapján már elérhető a Nagykörútnak szánt aloldal, egyelőre bevezető információkkal, de a későbbiekben folyamatosan frissítik majd, ahogy halad a projekt. Lesznek kérdőívek – novemberben és februárban –, ezeken kívül pedig személyes találkozókkal és workshopokkal – decemberben, jövő januárban és márciusban – is szeretnék elősegíteni azt a közös gondolkodást, amivel szerintük már legalább az 1980-as évek óta adós a város.

Az átalakítás során amellett, hogy bevonják a helyi lakókat, és meghallgatják a kerületeket és a témában aktív civil szervezeteket, a közlekedési, az építészeti, a gazdasági (például hogy milyen üzletek lehetnek életképesek), és a tájépítészeti szempontokat is tekintetbe veszik. A közös tervezési folyamat végeredményről a tervek szerint 2021 tavaszán, egy áprilisi zárókonferenciát követően dönt majd a Főváros Közgyűlés.

A majdani átalakítás finanszírozásában számítanak a kormány segítségére. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzre lesz erre szükség, azt mondták, olyan javaslatokat fognak kidolgozni amelyek egyfajta palettaként kínálják a megvalósítható lehetőségeket, amelyben kitérnek arra is, hogy mennyi pénzből mit lehet elérni. Balogh Samu korábban már beszélt arról, hogy két tervben gondolkoznak: az egyik egy-két milliárd forintba kerülne, és a kormány támogatása nélkül is megvalósítható, míg a másik tízmilliárdos ráfordítást igényelne.