Ahogy jóval korábban megígérte, törvényjavaslatot nyújtott be a „börtönkártérítések” kifizetésének ügyében a magyar kormány. A kormánypártok még február végén szavazták  meg, hogy június 15-ig felfüggeszti a raboknak rossz körülmények miatt megítélt kompenzáció kifizetését, emellett utasították is az igazságügyi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki új szabályozást. Ezt azonban alaposan megkavarta a koronavírus-járvány, így májusban október 31-ig meghosszabbították a határidőt.

A parlament honlapjára végül három hét csúszással, kedd este került fel a „börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, melynek benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Varga Judit igazságügyi miniszter.

A javaslatról Völner Pál, az az igazságügyi tárca miniszterhelyettese is posztolt, ebben azt írta: „a bűnözők és a baloldalhoz kötődő ügyvédek, álcivilek börtönbizniszének végleg vége lesz”. A politikus szerint a módosítások nemcsak az áldozatok igényének érvényesítését segítik majd, hanem arra is biztosítékot nyújtanak, hogy „a jövőben senki ne húzzon hasznot a rossznak mondott fogvatartási körülményekre hivatkozva”. (Noha a Fidesz folyamatosan a baloldalhoz köti az ügyvédeket, a perekben részt vevő ügyvédek korábban nyilvánosságra hozott listáját átnézve kiderült, ennél azért bonyolultabb a kép – a szerk.)

Az indoklással együtt 64 oldalas dokumentumban a kormány számos jogszabály módosítására tesz javaslatot. Ahogy Völner Pál is kiemelte, a legnagyobb változás az lesz, hogy

• a kártérítésként megkapott pénz nem mehet az ügyvédek letéti számlájára,
• elsőként az áldozatok kaphatják meg a nekik járó kártérítést,
• sőt hosszabb idejük is lesz ezek érvényesítésére.

Ha az elítélt a szabadságvesztését tölti, a kártalanításként kapott összeg a büntetés-végrehajtási intézetben kezelt letéti számlájára kerül, úgy lehet majd levonni a vele szemben fennálló követeléseket, tartozásokat – különös tekintettel azokra, melyeket korábban elkövetett bűncselekményével okozott. Cél az is, hogy a kártérítésből közvetlenül nem levonható, de a végrehajtás számára hozzáférhető követeléseket (bűnügyi költség, vagyonelkobzás, adótartozás) bevonják az eljárásba.

A kormány arról is rendelkezne, hogy – az eddigi három hónaptól eltérően – a jövőben az áldozatok a bűncselekmény elkövetését követő egy éven belül nyújthassák be kártérítési kérelmüket. A módosítás célja az is, hogy eltörölje a rászorultsági feltétel vizsgálatát, valamint egyszerűsítené az egész folyamatot az áldozatok számára.

Az egyre szaporodó magyar kártérítési perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű egy probléma. Az ítélet nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

A második feltételt teljesítette is a kormány: 2016-ban törvényt hoztak arról, hogy az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni, a kártérítési összeg pedig egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet. A börtönkörülmények azonban nem változtak, így a magyar bíróságok is folyamatosan megítélték a raboknak járó kártérítéseket.

Ebből csinált kommunikációs hadjáratot Orbán Viktor, aki évértékelő beszédében hadat üzent a „börtönbiznisznek”, majd az Országgyűlés fel is függesztette a kifizetéseket.

A kedd este benyújtott javaslat ugyanakkor leszögezi, hogy

az államnak továbbra is kötelessége kifizetni a rossz körülmények miatt megítélt kártérítéseket,

ezek minden olyan napra járnak, amelyet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött. Vagyis, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor a kifizetéseket újra el kell indítani.