Meg kell találni az egyensúlyt az ügy elbagatellizálása és a pánik között - ezt még tavaly március 10-én, a koronavírus első hullámának idején nyilatkozta Orbán Viktor. A kormányfő akkor még inkább optimistának tűnt és arról beszélt, a kormánynak arra kell törekednie, hogy a vírus a lehető legkisebb hatást gyakorolja a gazdaságra. Ekkor még csak egy rövid epizódként tekinthetett a járványra és valószínűleg azt tervezte, hogy ha már megjelent, hasznot is húz bele. Ekkor tett egy kísérletet arra is, hogy az illegális migráció és a vírus közötti kapcsolatot hangsúlyozza, ám ez a próbálkozás rövid életű volt.

Facebook / Orbán Viktor

Az első hullám elején Orbán még inkább a járvány okozta pániktól, mintsem magától a járványtól félt. Jellemző rá, hogy ha valamit a fejébe vesz, akkor azt mindenáron átviszi, ezért is számított számára presztízsveszteségnek, amikor március 13-án egy nap alatt változtatta meg az álláspontját. Aznap reggel egy rádióinterjúban még arról beszélt, hogy esze ágában sincs bezáratni az iskolákat, majd aznap este ennek ellenkezőjét jelentette be a tévében.

Mentségére legyen mondva, hogy a tudomány is sötétben tapogatózott. Míg az első hullám idején Európában sorra zárták be az iskolákat, őszre több külföldi tanulmány is azt állította: az általános iskolákat nem kell bezárni, mert ott nem igazán terjed a vírus. Ennek ellenére ekkor úgy tűnt, hogy Orbán, aki igyekszik azt az imázst kialakítani magáról, hogy úttörő döntéseket hoz és előrébb gondolkodik, ezúttal a sor végén kullogott, ráadásul nem a saját feje, hanem a közvélemény nyomása miatt hozott meg egy döntést. Az iskolák bezárását ugyanis ekkor már egyre többen, egyre hangosabban követelték.

A szakértők is mondtak furcsaságokat

Persze Orbánnak sem lehetett könnyű, ha szakértőket kérdezgetett, legalábbis erre utal, hogy utólag elég sok szakértői kijelentés tűnik butaságnak. Tavaly március 26-án például Müller Cecília tiszti orvos még arról oktatta ki az újságírókat, hogy ha nem vagyunk betegek, akkor a maszk viselése káros is lehet. Ezért is lephetett meg sokakat, hogy pár nappal később maga Orbán cáfolta meg Müllert, amikor a parlamentben már azt kérte az emberektől, hogy viseljen mindenki maszkot. Az más kérdés, hogy ekkor éppen maszkhiány volt az országban, a miniszterelnök meg is jegyezte: nem tudja garantálni, hogy mindenkinek jut.

A kommunikációs kacskaringók sem vették el a miniszterelnök kedvét, hogy magabiztosan oktassa ki azokat, akik kételkednek a szavaiban. Az ellenzék az első hullám elején például tömeges tesztelést követelt, hogy egyáltalán tudni lehessen, mekkora a baj, mekkora a fertőzés mértéke. „Nem akarok itt virológiai kiselőadást tartani, csak jelezni szeretném, hogy olyan a vírus természete, hogy nem tudjuk szűrni, tehát nem lehetséges kiszűrni” - reagált erre kissé kioktatóan egy rádióinterjúban. Április közepén azonban már ő is érezte, hogy nagyobb lehet a baj, mint gondolta, ekkor már javában zajlottak a kórházkiürítések.

Máté Péter

A kapkodás és kacskaringós kommunikáció ellenére akadt olyan pillanat, amikor úgy tűnt, Orbán nemcsak kézben tartja a folyamatokat, de még a jóslata is tűpontos. Az első hullám idején bevezetett korlátozások még tartottak, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy május 3-án fog tetőzni a járvány. Így is történt, de a pontos előrejelzés sem veszélytelen politikailag: voltak ugyanis olyanok, akik ebből arra következtettek, hogy a számokat a kormányzat manipulálja csak azért, hogy Orbánnak igaza legyen.

Ugyanazokhoz az eszközökhöz nyúlt

A kormányfő a vírussal is hasonlóképpen akart leszámolni - legalábbis politikailag -, mint bármilyen más kihívással, amivel eddig a kormány szembetalálta magát. Csodafegyvernek a nemzeti konzultációt dobta be. Bár a konzultációt már tavaly június elején elindította, az eredményre őszig várni kellett. Ekkor derült ki, hogy az emberek többsége a szigorúbb szabályok pártján állt, de a kormány mindezt úgy fordította le, hogy “az országnak működnie kell”. Orbán nyáron még túl optimista lehetett, amikor elhitte Matolcsy Györgynek, hogy a járvány nem küldi padlóra a gazdaságot. Ezért is mondhatta viccesen június közepén, amikor az Operatív Törzs egy időre “elbúcsúzott” az emberektől, hogy “első évad, utolsó fejezet”. Ekkora már csak a maszkviselés és a rendezvénytilalom marad, a többi korlátozás megszűnt.

Szijjártó Péter Facebook-oldala

„Itt a nyár, fagylalt, lángos az emberek kezében, de őrizzük meg az óvatosságot. A kormány pedig ne nyaralgasson, figyeljen” - üzente a kormányfő júliusban, arra kérve az embereket, hogy inkább belföldön, a Balatonon nyaraljanak és ne menjenek külföldre. Orbán ekkor ismét a migrációra húzta fel a vírust, mondván, hogy azt külföldről hurcolják be. A külföldi államokat a kormány zöld, sárga, és piros kategóriákba sorolta, az utóbbi kettőből hazatérőknek karanténba kellett vonulniuk. Ám hiába nőttek Horvátországban az esetszámok, az onnan hazatérőknek nem kellett karanténba menniük, mert az zöld országnak számított. Így aztán nem lehetett nem észrevenni, hogy a döntés mögött inkább politikai, mintsem járványügyi megfontolások álltak. Főleg azután vált ez nyilvánvalóvá, hogy magyarok lelkesen indultak útnak Horvátországba. Augusztusban pedig kiderült, hogy Orbán, aki a szavaival belföldön akarta tartani az embereket, egy horvát lap szerint maga is Horvátországban nyaralt, de Szijjártó Pétert külügyminisztert is egy luxusjachton - mégpedig a közbeszerzések nagy nyertesének, Szíjj Lászlónak a hajóján - kapták lencsevégre az Adrián.

Azt ígérte, mindenkit meggyógyítanak

Nyár végén már sejthette a kormányfő, hogy a nyári lazításoknak ára lesz és várható ősszel egy második hullám. „Nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni” – nyilatkozta augusztusban, de aztán őszre kiderült, hogy nem akarja megismételni a márciusi zárást. A gazdaságot, főleg a kisvállalkozásokat padlóra küldte a vírus, Orbán pedig nem akarta, hogy a második hullám tovább rontson a helyzeten és ezáltal befolyással legyen a Fidesz népszerűségére.

A kormányfő ezért ősztől azt kommunikálta az emberek felé, hogy az egészségügy felkészülten várja a második hullámot, aminek az érkezéséhez ekkor már nem kellett különösebb jóstehetség. És ebben az időszakban nyilatkozta Orbán azt is, hogy ha valaki elkapja a betegséget, akkor meg fogják gyógyítani. Ez klasszikusan olyan politikai kijelentés, ami az illegális migráció esetében működik (“megállítjuk a migrációt”), de egy kiszámíthatatlan, újabb és újabb mutációkra képes, halálos vírus ellen nem. Nem csoda, hogy ezt a kijelentését az ellenzék könnyedén Orbán fejére tudja olvasni, ráadásul minél több a halálos áldozat, annál inkább válik nyilvánvalóvá a propaganda és a valóság közötti hatalmas szakadék. Mára ugyanis már több mint 15 ezer ember halt bele Magyarországon a vírusba. Az viszont vitathatatlan, hogy az EU-n belül Orbán lépte meg először azt, hogy bizalmat szavazott az orosz és a kínai vakcináknak, hogy minél több vakcinát szerezzen, még ha emiatt nyomás alá is helyezte a vakcinák engedélyeztetéséért felelős hazai hatóságokat és illetékeseket.

A magabiztos Orbán novemberben már arról beszélt, hogy az oltási terv készen van és egy hétvége alatt sikerülne mindenkit beoltani. Erre a magabiztos üzenetre a valóság cáfolt rá azzal, hogy éppen március elején, harmadik hullám betörésekor, a kormány által legkritikusabbnak mondott kéthetes periódus elején omlott össze az oltási terv és még azt a több mint hetvenezer embert sem sikerül beoltatni, akiket a héten sms-ben értesítettek arról, hogy menjen az oltópontokra. A rendszerhibák ellenére Orbán igyekszik másokat hibáztatni, ha bénázásról van szó, az EU-t például már ősz óta ostorozza azzal, hogy tétovázik a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban.

Tévút

Januárban már a kormányát méltatta a miniszterelnök, úgy fogalmazott, hogy megfékezték a második hullámot, a vírust “sikerült leszorítanunk, ha még nem is semlegesíteni, de most már földharc van, (...) levittük a birkózószőnyegre”. Csak azt felejtette el, hogy a vírus nem a sportszabályok szerint játszik és ha úgy tartja kedve, mutálódik. A virológusok már kongatták is a vészharangot a brit és a többi mutáció megjelenésekor, hogy csak idő kérdése a harmadik hullám betörése, de Orbán továbbra is a birkózásban hitt.

Olyannyira, hogy néhány hete már azt lengette be a kormány, hogy március elején elindul a kétlépcsős nyitás első fázisa, míg áprilisban a második és újraindítják a gazdaságot. Azt is megígérte a miniszterelnök, hogy húsvétig mindenkit be fognak oltani, aki eddig regisztrált. Eközben a propaganda is arról szólt, hogy a kormány újraindítja a gazdaságot. "Nyitni is szeretne mindenki, nagy bennünk a vágy, hogy megszabaduljunk ettől a nyomorúságtól, ugyanakkor, ha nem jól ütemezünk, akkor még egy harmadik hullám is bekövetkezhet" - mondta ekkoriban a kormányfő. Ma már tudjuk: nem jól ütemeztek, nyakunkon a harmadik hullám.

"Csupa rossz hírem van. A helyzet úgy fest, az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk" - ezt már február 25-én nyilatkozta Orbán a járványügyi szakemberekre hivatkozva. Ám semmi nem garantálja, hogy a két hetes zárás és négy hetes iskolazár elég lesz a harmadik hullám megfékezésére.

Az Orbán-kormány egyik legitimációját éppen az adja, hogy az elmúlt tíz évben elhitette magáról az erős állam, az erős kormányfő képét. A járvány kezelése világosan meg fogja mutatni, hogy a rendszer valóban olyan erős-e, mint amilyen erősnek mutatja magát.