Egyedül a tálibokon múlik, hogy ki tudják-e menekíteni az állampolgáraikat a NATO-tagországok – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, amikor szerda délelőtt sajtótájékoztatón számolt be az afganisztáni fejleményekről.

„Azon tálibok jó indulatára vagyunk utalva, akik ellen 20 éve háborúzunk”

– tette hozzá.

Az Afganisztánban tartózkodó magyarokról beszélve az államtitkár pontos számot nem mondott, hányan vannak az országban. Van tétje annak, hogy milyen információkat adunk ki – fogalmazott ezzel kapcsolatban. A hvg.hu írta meg kedden, hogy 26, korábban a holland nagykövetség védelmét ellátó magyar biztonsági szakember várja az afgán fővárosban a kimenekítését. Róluk azt mondta, meg van szervezve, belátható időn belül itthon lesznek Európában.

A 26 fő nem kért segítséget először, csak akkor, amikor a foglalkoztató országgal nem tudtak hazajutni – közölte az államtitkár.

Magyar szerint a többi magyar kimentésének szervezése is folyamatban van, sőt, önálló magyar akcióra is lehet számítani, de erről biztonsági okokból részleteket nem árult el. Messze nem az a nagyságrend, mint amikor a Covid miatt hoztak haza magyar állampolgárokat – mondta.

A pápai szállítógépekről is beszélt (amelyek közül egy kedd este elment Afganisztánba), de nem adott róla pontos információt, csak annyit, hogy dolgoznak. Ezek a gépek nem a Magyar Honvédségnek, hanem a NATO-nak vannak alárendelve Magyar szerint.

Az államtitkár ezek után a magyar kormány számára kedves témára, a migrációra terelte a szót, mondván egy migrációs hullám fog elindulni Afganisztán felől. Ez azonban Magyar szerint nem jelenti azt, hogy Magyarország megnyitja a kapuit, nem fogják megnyitni a déli határzárat. Annak ellenére sem, hogy a NATO-tagországok részéről "nyomás volt a kormányon", hogy vegyen részt az afgán menekültek befogadásában – tette hozzá. Egy olyan csoport van, akik esetében kivételt tesznek, akik a magyar csapatokat segítették Afganisztánban. Azt mondta, ők a magyar katonák bajtársai voltak, nekik és a közvetlen családtagjaiknak segítséget nyújtanak. Azt azonban nem tudta megmondani, hányat tudnak kimenekíteni az országból.

Az EU külügyminiszteri tanácsüléséről is beszélt. Szerinte a tárgyalásoknak kiábrándító lett az eredménye, "bénultan néznek" egy ilyen fontos eseményt. Mint mondta, másodhegedűsként voltunk jelen végig Afganisztánban, ahelyett, hogy időben megtettük volna a kellő lépéseket.

Uniós külügyi főképviselő: A tálibok megnyerték a háborút, az EU-nak beszélnie kell velük

Az EU külügyi főképviselője, a NATO főtitkára és több vezető európai parlamenti politikus is megszólalt a tálib hatalomátvétel kapcsán. Egy afgán újságírónő sírva kérte a sajtótájékoztatón, hogy ne ismerjék el a talibán rezsimet.

Van több segélyszervezet is Afganisztánban, most mérik fel, ők mennyien vannak, illetve hogyan tudják hazahozni őket.

Arra a kérdésre, hogy terroristának tartják-e a tálibokat, nem adott egyenes választ az államtitkár. "Mi azt gondoljuk, hogy a tálibok fokozódó biztonsági kockázatot jelentenek a világban"

– fogalmazott ezzel kapcsolatban, hozzátéve, hogy egyelőre nem akarják definiálni, hova sorolják őket.

Szijjártó Péter külügyminiszter egyébként szabadságon van.