Együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a világméretű humanitárius válságok elleni együttműködés előmozdításáról, a sürgősségi orvosi ellátás megerősítéséről és a jól felkészült, fenntartható és ellenálló helyi képességek fejlesztéséről. A dokumentumot Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója és Szijjártó péter külügyminiszter szignálta, majd közös sajtótájékoztatót is tartottak.

Szijjártó: A WHO kiválóra vizsgázott

Mióta a világjárvány kitört, Gebrejeszusz a WHO főigazgatójaként mindössze három országban járt, és Magyarország a harmadik – hangsúlyozta az elsőként megszólaló Szijjártó. A koronavírust korunk válságának nevezte, és bejelentette, hogy Gebrejeszuszt emiatt felkérte, tartsa meg ő a nyitóelőadást a magyar nagykövetek éves konferenciáján.

Sok van már mögöttünk a nehézségekből – folytatta a miniszter –, de valamennyi még előttünk áll, és pontosan nem is lehet tudni, mennyi. Negyedik járványhullám már biztosan jön, és a tapasztalatok alapján csak az oltás jelent védelmet. Így Szijjártó szerint

a jelenleg oltatlan embereken múlik, hogy mekkora lesz a következő hullám okozta egészségi, gazdasági, illetve társadalmi kár.

A külügyminiszter hosszan dicsérte a WHO függetlenségét, szembeállítva más, meg nem nevezett világszervezetekkel, amik szerinte geopolitikai érdekek miatt ideológiai háborúkat indítanak. A WHO azonban kiválóra vizsgázott Szijjártó szerint. A miniszter ezután többször, többféleképpen kifejtette azt is, hogy az Egészségügyi Világszervezetben a „világ legjobb szakemberei” jóváhagyták a Sinopharm-vakcina vészhelyzeti alkalmazását, a magyar ellenzék pedig szerinte „oltásellenes”, mert „hergel” a kínai vakcina ellen.

Több adatot is elárult Szijjártó, így például beszélt arról, hogy Magyarországnak összesen 8 millió adag védőoltása van raktáron, és eddig mintegy 1,5 millió adaggal adományozott vakcinát más országoknak.

A Nemzeti Oltóanyaggyár legkorábban 2022 végére készül el, ekkor várhatóan a Sinopharm és a Szputnyik V vakcinát állítják majd elő itt, „fill & finish” eljárásban.

Később már a termelés nagyobb része is történhet Magyarországon, illetve a gyár a koronavíruson kívül más vírusok ellen is állít majd elő védőoltásokat.

Gebrejeszusz: Sehol sem ér véget a járvány, amíg nem ért véget mindenhol

Jó reggelt kívánok – köszönt magyarul Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz. A főigazgató gratulált a magyar kormánynak és a lakosságnak a magas átoltottsághoz, és elmondta, az egészségügyi dolgozóknak is hálával és tisztelettel tartozik. Sokkal tartozunk Karikó Katalinnak is – folytatta –, az mRNS-vakcinán végzett munkájáért.

Gebrejeszusz a negyedik hullámról is beszélt:

sok országban, miután visszaszorították az esetszámokat, nem maradtak éberek, ezért visszatérhetett a koronavírus.

A járvány csak akkor ér véget, ha már mindenhol véget ért, a védekezés ezért csak akkor lehet sikeres, ha az egész világot beoltották már. Bírálta ezért a G20 országokat, hogy nem teszik lehetővé annyi védőoltás előállítását, hogy minden országnak jusson. A világszerte beadott 4,5 milliárd adag oltóanyag 75 százalékát 10 országban adták be  – mondta –, miközben egész Afrikában az emberek alig 2 százaléka kapott csak oltást. Történt ez annak ellenére, hogy sok országnak pénze is lenne vakcinára, de nem fér hozzá azokhoz így sem.

A méltánytalanság, a vakcinanacionalizmus miatt tovább terjedhet a vírus, és újabb, még veszélyesebb mutációi jöhetnek létre.

Gebrejeszusz éppen ezért – az egészségi szempontból nem kifejezetten indokolt esetekben – a harmadik oltások beadását is felfüggesztené két hónapra, hogy juthasson másoknak legalább egy vagy kettő. Az erősítő oltás hatékonysága egyébként sem bizonyított Gebrejeszusz szerint. A WHO célja, hogy szeptember végére minden ország beoltassa a lakossága legalább 10 százalékát, az év végére ez az arány elérje a 40 százalékot, a jövő év közepére pedig a 70 százalékot.