Közérdekű adatigénylést nyújtott be a 444.hu egy olvasója az Országos Kórházi Főigazgatósághoz júliusban arra vonatkozóan, hogy a koronavírus elleni vakcinával oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el. A lap meglepetten írja, olvasójuk augusztus végére választ is kapott, ráadásul számos olyan, eddig nem nyilvános adatot is elárultak neki, melyekről azt sem lehetett tudni, vezetik-e őket.

Kiderült például, hogy miután eltelt legalább három hét az első oltás után, az összes beoltott közül

• 0,2 százalék fertőződött meg;
• 0,05 százalék került kórházba;
• 0,012 százalék hunyt el koronavírusban.

A második oltás még erősebb védelmet adott. Itt szintén legalább három héttel a második adag vakcina után

• 0,086 százalék kapta el a koronavírust;
• 0,013 százalék került kórházba;
• 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat.

Az oltóanyagokat nehéz egy az egyben összehasonlítani, mert eltérő mennyiségben használták őket, ráadásul különböző korú, egészségi állapotú embereket oltottak vele. Példaként kiemelve a 60 és 80 év közöttieket, körükben a különféle vakcinák így teljesítettek:

A kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány:

• AstraZeneca 0,008 százalék;
• Moderna 0,042 százalék;
• Pfizer 0,086 százalék;
• Sinopharm 0,182 százalék;
• Szputnyik 0,052 százalék;
• Janssen (egyadagos, itt az első adag utáni 21 nap után) 0,006 százalék.

Kórházba kerültek aránya legalább 21 nappal a második oltás után:

• AstraZeneca 0,005 százalék;
• Moderna 0,011 százaléka;
• Pfizer 0,019 százalék;
• Sinopharm 0,027 százalék;
• Szputnyik 0,008 százalék;
• Janssen (egydózisú): 0,006 százalék.

Két dózis után legalább 21 nappal az elhunytak aránya:

• AstraZeneca: 0,001 százalék;
• Moderna: 0,001 százalék;
• Pfizer: 0,004 százalék;
• Sinopharm: 0,004 százalék;
• Szputnyik: 0 százalék;
• Janssen (egydózisú): 0 százalék.

A fentiekhez hasonló részletességű adatok, illetve az érintett emberek száma a 20 év alatti, a 20–40 éves, a 40–60 éves és a 80 év feletti korosztályra is megvan az adatsorban. Az adatsorról viszont nem lehet tudni, hogy mikori. A 444.hu szerint feltehető, hogy a július 25-i, illetve a július 20-i adatokból áll. Azt sem közölték, hogy ugyanebben az időszakban a nem oltottak hány százaléka fertőződött meg, került kórházba vagy hunyt el, így nincsen mihez viszonyítani a számokat.

Az adatsor érdekessége, hogy cáfolja a kormány, illetve a „Koronavírus Tájékoztató Központ” által áprilisban közzétett vakcinatáblázatot. Akkor azt állították, 175 Pfizerrel oltott ember halt meg a második oltás után december 26-a és április 20-a közt. Most, hosszabb időtávon is kevesebb, 103 elhunytat tüntettek fel. Hasonló a helyzet a Sinopharmmal is, akkor 78 halottról írtak, most 36-ról. A Szputnyiknál akkor még két halottról volt szó, most egyről.

Ezer sebből vérzik a kormány vakcinatáblázata, az operatív törzs semmilyen magyarázatot nem adott

Sem a vakcinák hatékonyságának igazolására, sem az oltóanyagok hatékonyságának összehasonlítására nem alkalmas az a táblázat, amit vasárnap tett közzé a kormány. Ha komolyan vennénk a táblázat számait, akkor például Magyarországon kétszázhuszonötször annyian halnak meg az oltottak közül koronavírusban, mint az Egyesült Államokban, ami nyilvánvalóan nonszensz.