Elmentek ugyan a kormánypárti politikusok, sőt a belügyminiszter és az igazságügyi tárca államtitkára is a Pegasus-ügyben vizsgálódni kívánó Nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésére, ahol végre konkrétumok is elhangzottak a témában, csakhogy ezeket azonnal titkosították is 2050-ig – számolt be az ülésen történtekről tájékoztatóján Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke.

Előrelépés ugyan, hogy a héttagú testület – ebből négyen kormánypártiak – ülésére a Fidesz–KDNP-s tagok végre megjelentek – szemben a júliusi hasonló alkalommal, amikor távolmaradásuk miatt határozatképtelen volt az ülés. Ezúttal viszont feltehették az ellenzéki tagok kérdéseiket a Pegasus-botránnyal kapcsolatban a két illetékes tárca képviselőjének: Pintér Sándor belügyminiszternek és Völner Pálnak, az igazságügyi tárca államtitkárának, aki Varga Judit miniszter korábbi közlései szerint helyette szokta aláírni az ilyen, titkosinformáció-gyűjtésre feljogosító engedélyeket.

Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke

MTI / Balogh Zoltán

A válaszokkal azonban – legalábbis Stummer János beszámolója szerint – nem lehettek igazán elégedettek, mert “nem hangzott el válasz arra, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen kémprogram beszerzés az utóbbi években, továbbá egyértelmű cáfolat nem volt a belügyminisztertől és az államtitkártól sem arra, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az eszközzel az utóbbi években”. Stummer hozzátette:

ennél többet nem is mondhat, mert az ülésen, a Pegasus napirendi pontot érintően elhangzottakra maximális, 2050 év végéig szóló minősítést, vagyis titkosítást kért a minisztérium.

A bizottság sajtótájékoztatót tartó három tagja – Stummer János mellett Ungár Péter (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) – arra is javaslatot tett az ülésen, hogy a Pegasus-ügy feltárásával a testületen belül külön vizsgálóbizottság foglalkozzon. Paritásos – két ellenzéki, két kormánypárti taggal bíró – ténymegállapító albizottságra tettek javaslatot, de Stummer szerint “ez nem kapott megfelelő támogatást” – ahhoz ugyanis kormánypárti tagok szavazata is kellett volna.

A ténymegállapító albizottság betekintést kaphatott volna a titkosszolgálatoknál fellelhető, az ügyben releváns iratokba, meghallgathatta volna a szolgálatok munkatársait, nekik pedig kötelességük lett volna megjelenni és adatokat szolgáltatni, nyilatkozatokat tenni – sorolta Stummer, mi mindent érhetett volna el az albizottság, így viszont semmi mozgástere nem lesz.

Stummer annyit jegyzett meg, hogy a belügyminiszter “arra mutatott nyitottságot, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál kihelyezett ülést tarthasson a bizottság a titkos információgyűjtés jelenlegi alkalmazásáról, hasonlóra 2014-ben már volt példa”. Az MSZP-s Molnár Zsolt arról beszélt, hogy a zárt ülésen elhangzottakról a titkosítás miatt nem beszélhetnek, a ténymegállapító albizottság nélkül pedig ez a téma “hitvita marad” ellenzék és kormánypártok között. Hozzátette:

nem kaptunk válaszokat, amit pedig kaptunk, az nehezen ellenőrizhető, ezért erősödik a gyanú, hogy titkolnak és ködösítenek az ügyben.

A bizottság harmadik ellenzéki tagja, Ungár Péter is azt mondta, “megy az egymásra mutogatás és a ködösítés”, miközben ő arra lenne kíváncsi, hogy az amúgy a nemzet érdekében indokolható titkos információgyűjtés “vajon mennyiben a nemzet érdeke, és mennyiben Orbán Viktoré”.

A Pegasus-botrány júliusban robbant ki. Akkor a Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég kémprogramját, vagyis a Pegasust. A célpontként kiválasztott magyarok között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírói –, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.

Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.